Irodalmi áttekintés

A felhasznált irodalmi források három típusba sorolhatók. Mivel a dolgozat az összehasonlító intézményi elemzés alkalmazásának bemutatását is jelenti, az elméleti irodalom meghatározó része ebb l a körb l kerül ki. Az összehasonlító gazdasági rendszerelemzés lényegének összefoglalását és bemutatását több, az BCE Összehasonlító Gazdaságtan Tanszéke által gondozott tankönyvben találhatjuk (Bara – Szabó 1996, 2000, Szabó szerk. 2007). Fontos adalékkal szolgálnak az összehasonlító

vonatkozásokhoz Malle (1993), Angresano (1982) valamint Aoki (2001) írásai. A piaci koordinációhoz kapcsolódó vonatkozások tárgyalásához felhasználtam Kornai (1980, 1983, 1993, 2007), valamint Carlton – Perloff (2003) m vét, amely a piaccal kapcsolatos legújabb tudmányos eredményeket is tartalmazza. A piaci árak szerepével kapcsolatban támaszkodtam Hayek (1995) ma már klasszikusnak számító írására. A tulajdon kérdésének problémája végigkíséri a tankönyvellátási rendszer fejl dését. A megközelítés elméleti megalapozását Pejovich (1992) a tulajdonjogok közgazdaságtanáról írt m ve adta. A fels oktatási tankönyvüggyel kapcsolatban felmerül szabályozási, decentralizálási kérdések megválaszolásában Boyer (1988) regulációval és deregulációval foglalkozó írására támaszkodtam. A piac és az állami szabályozás dilemmájának összefüggéseinek leírásával értékes segítséget jelentett Stiegler (1989) könyve, valamint Lukács – Semjén (szerk. 1988) tanulmánya. Az összehasonlító gazdasági rendszerelemzés a kutatási eredmények, a gazdasági-társadalmi feltételek változása, a neoklasszikus elmélettel való szembesítés hatásaként is jelent s változáson ment keresztül. Az új intézményi közgazdaságtan Coase (1998) által kifejtett elmélete már figyelembe veszi ezeket a körülményeket. Az intézmények lényegével kapcsolatos értékes megközelítést tartalmaznak Hodgeson (1998, 2006) írásai. Hutchinson (1984) az új és a régi intézményi közgazdaságtan összevetésében volt segítségremre. Az új intézményi közgazdaságtan különös hangsúlyt fektet a gazdaság folyamatként, dinamikájában való megközelítésére (Langloi 1986, North 1994). Szabó (2007) sajátos szemszögb l, a tudományos szigor és a társadalmi relevancia aspektusából vizsgálja az új intézményi iskolát.

A fels oktatás és a fels oktatási tankönyvek – meghatározott intézményi és szervezeti feltételek között – meritokratikus javakként viselkednek. Javak és szolgáltatások meritokratikus jószágként viselkedése a bürokratikus koordináció (Kornai 1983) intézményi keretében vizsgálható, összefüggésben a piaci kudarcokkal. Erre vonatkozóan értékes elméleti megalapozást találunk Coven (1988) írásában. A dolgozat az intézmények elméletileg és gyakorlatilag igazolt egyidej stabilitási és változási hajlamát a fels oktatási tankönyvügy kapcsán is igazolja. Ennek elméleti hátterét adja – többek között – Dietl (1993) írása valamint Shetterfield (1993) az intézményi hiszterézis modelljének leírásával. A dolgozat kifejtésében számos helyen támaszkodtam Kornai János írásaira (1980, 1983, 1993, 1999, 2007), többek között a társadalmi beágyazottság, a történelmi determináció, a viselkedések intézményi meghatározottsága, a puha költségvetési korlát tekintetében. Hoós János (1995, 2002) könyvei a közösségi gazdálkodásról és közösségi döntési rendszerr l felvázolják azt az elméleti keretet, amely

az állami beavatkozás, magatartás rendszerét, a köztulajdonnak való gazdálkodás motivációit és hatékonysági problémáit foglalja össze. Általánosabb összefüggéseket taglal Olson (1977) a kollektív vagy közösségi cselekvés ellentmondásairól. Friedman (1955) már jóval a mai piaci megközelítések el tt kifejti az állam korlátozott és f leg piackonform szerepének fontosságát az oktatásban. H gye (1994) alapvet szemléletváltozást sürget a közszolgáltatások elméleti és gyakorlati kezelését illet en.

Gidai (2004) is számbaveszi a fels oktatás legfontosabb kihívásait, de az államnak nagyobb és direktebb szerepet szánna. Az elektronikus médiák, a nyitott és távoktatási formák terjedésével (Kovács, 2005) a tanyagellátás korábban elképzelhetetlen rugalmas, testreszabott formái jelennek, illetve jelenhetnek meg. Szabó (1996) illetve Szabó – Kocsis (2002) írásai ennek a változásnak általános elméleti, gyakorlati hátterét mutatják be.

A felhasznált források második csoportját a fels oktatás tankönyvellátásához és a fels oktatás intézményrendszeréhez közvetlenül kapcsolódó irodalmak és dokumentumok képezik. Ezek részben a dolgozatban részletesebben kifejtett japán segélyprogramram keretében, illetve még korábban az IBD által készített Book Sektor Study (Hungary, 1991) keretében születtek. Az irodalmak egy másik csoportja a fels oktatás m ködéséhez, a fels oktatás rendszerének változásához kapcsolódik. A segélyprogramot megel z en el bb Veres, (1991, 1991b) cikkeiben jelennek meg a hazai rendszer kritikáját, illetve az átalakítás f elveit és menetrendjét összefoglaló gondolatok.

Ezután az IBD a teljes magyar könyvszektor kritikai elemzését végezte el (Hungary, 1991, Final, 1992). A magyar helyzetet bemutató és nemzetközi összehasonlító tanulmányok találhatók a Bara Zoltán és Veres Pál által szerkesztett (1995) szöveggy jteményben. Az Ex Cathedra Bt. (1993) már egy alapos feltárás eredményeit és kritikai elemzését mutatja be. Alapvet tanulmánynak tekinthet Savage (1991), McCall (1992), Smith (1992), Royan (1992), Foster (1993), Packendorf (1993), szakért i összefoglalója, amelyben – a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve - javaslatokat tesznek a hazai tankönyvkiadás rendszerének átalakítására. Fontos dokumentum a fels oktatási tankönyv- és jegyzetkataszter (Bod szerk. 1998), amely papíralapú, és annak idején interneten is hozzáférhet gy jteménye volt a kiadók által kínált fels oktatási tankönyveknek és jegyzeteknek. Az elért eredmények fontos dokumentuma a Farkas (1998) által szerkesztett kiadvány a fels oktatási tankönyvkiadás támogatási pályázat nyertes kiadványairól. A tankönyvellátás rendszere nem független a fels oktatási intézmények menedzsmentjét l, finanszírozásától, annak intézményi,

szervezeti, érdekeltségi vonatkozásaitól. Erre vonatkozóan egyre szélesebb kör irodalom áll rendelkezésre (Barakonyi 2000, Hrubos et. al 2003, Polónyi - Tímár 2006, Polónyi 2004, 2002, Lukács-Semjén 1988). A fels oktatási rendszerhez kapcsolódó irodalmak közül különösen támaszkodtam Burton (1998) írására a vállalkozó egyetemr l, Falus (2006) írására a kompetencia alapú képzésr l, Galasi (2002), Vámos (2000) és Györgyi (2007) cikkére a fiatal diplomások munkaer -piaci helyzetér l, Kertész (2006) könyvére a piaci és kormányzati tökéletlenségekr l. Az oktatásügy globalizációjának lényegét és következményeit Kozma (1998), a távoktatás legújabb fejl dési tendenciáit Kovács (2005) írása foglalja össze. A fels oktatás tömegesedésével kialakult finanszírozási helyzetben a fels oktatás közjószág jellege új megvilágításba került. Egyre több országban felmerül tandíj fizetése, vagy a már létez tandíj összegének emelése. Az esélyegyenl ség biztosítása – különböz szociális támogatási formák mellett – számos országban a hallgatói hitel rendszerére is alapozott. A tandíj és a hallgatói hitel összefüggését elemzi Barr (2004) tanulmányában, különös tekintettel a hallgatói hitel m ködésének kockázataira, bemutatva különböz országok sikeres és kevésbé sikeres megoldásait.

A dolgozat témája megkövetelte, hogy számos, a témával kapcsolatos jogszabályra is hivatkozzak, többek között a fels oktatásra vonatkozó hatályos törvényi szabályozásra, a finanszírozásra vonatkozó rendeletekre, a tankönyvi és könyvtári pályázathoz illetve normatív szabályozáshoz kapcsolódó rendelkezésekre.