Rendszerváltás és a fels oktatás tömegesedése Magyarországon

Magyarország a Bologna deklaráció aláírói között van, valamennyi találkozón részt vett. Figyelembe kell ugyanakkor vennünk, hogy problémáink, eredményeink, és megoldásaink nem szakíthatók el a több mint 40 éves szocializmustól, a felhalmazott hátrányoktól.

4.3.4. Nemzeti, globális és európai kihívások

4.3.4.1. Rendszerváltás és a fels oktatás tömegesedése Magyarországon

1990-t l az elmúlt 18 év Magyarországon a fels oktatás tekintetében is sok szempontból a felzárkózás jegyében telt. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy hazánknak és a magyar fels oktatásnak több képzési területen is jó híre volt Európában és a világban. A

57 Teichler (2005) rámutat ugyanakkor arra is, hogy a mobilitás sajátos kockázatokkal is járhat, felmerül a kérdés, hogy a nemzetközi verseny élez dése nem vezet-e a kulturális értékek, különböz ségek tiszteletének, a kohéziónak az elhalványulásához.

fels oktatási részvétel, az infrastruktúra min sége és mennyisége, a képzési szerkezet és tartalom, a képzési módszerek, az oktatói és hallgatói mobilitás egyes képzési területek és képzési ágak szakmai tartalma ugyanakkor jelent sen elmaradtak Európa átlagától és a világ élvonalától.

Utólag is természetesnek tekinthetjük, hogy a rendszerváltás eddig eltelt id szakában, az európai felzárkózásban a fels oktatás tekintetében el bb a mennyiségi, majd a szerkezeti szempontok kaptak prioritást. A sok évtizedes lemaradással a fels oktatási beiskolázásban a rendszerváltáskor úgy szembesültünk, hogy a piacgazdasági átmenet által a diplomások iránt támasztott keresletet sem az új diplomások, sem a korábban diplomát szerzettek nem tudták kielégíteni. A diplomások aránya a lakosságon belül messze elmaradt a fejlett országok átlagától. Értelemszer ennek fényében, hogy a fels oktatás nyitása, a beiskolázási arányok drasztikus növelése az átmenet kulcskérdésévé és els rangú prioritássá vált. Az 4. és 5. sz. ábrák jól szemléltetik ezt a hatalmas mennyiségi fordulatot.

4. ábra: Fels oktatási felvételi arány a releváns korosztályhoz viszonyítva

A fels oktatásban tanuló diákok száma az elmúlt 17 évben több mint megnégyszerez dött. Ha megvizsgáljuk a bekerülés feltételeit, akkor bekerülési és finanszírozási oldalról egyaránt egy sajátos, duális rendszert érhetünk tetten. Bár a felvételi szelekció alapvet en a középiskolai és egy ideig a felvételi vizsgán nyújtott teljesítményen alapult, a rendszerváltás után 10 évvel explicit módon is megjelent az úgynevezett költségtérítéses hallgató, a felvételnél pedig az államilag finanszírozott és költségtérítéses ponthatár. Költségtérítésesként azok a felvételiz k juthattak be, akik az adott intézményben és szakon nem érték el a korlátozott számú államilag finanszírozott képzési helyre megállapított felvételi ponthatárt, de elérték a minden felvételiz re megállapított bekerülési minimum ponthatárt. Mondhatjuk tehát, hogy a fels oktatási szelekció duális jelleg vé vált, a teljesítményen és a fizet képességen alapult és alapul jelenleg is. A rendszer eredménye, hogy a fels oktatásban ma – nagyjából fele-fele arányban – jelen van e két hallgató típus, annak összes – szakmai, motivációs, pedagógiai, méltányossági stb. – következményével. Hrubos és szerz társai egyenesen arra hívják fel a figyelmet, hogy „Ez a körülmény azzal a nyilvánvaló veszéllyel fenyeget, hogy az egyetemek belemennek a hallgatói létszám (f leg a költségtérítéses létszám) mértéktelen növelésébe, amib l egyenesen következik a túlzsúfoltság, és az oktatás színvonalának esése. (Hrubos et al. 2003, 64. p.) Talán a legfontosabb ellentmondás, hogy – bár az eltér státusú hallgatók teljesítménye kés bb eltér en alakulhatott és alakult is a felvételi teljesítményükhöz képest – az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatói státus között nem volt érdemi átjárás. A tömegképzés kihívást jelent a finanszírozás korábbi rendszerével szemben. A legfontosabb megoldandó problémák a támogatott és költségtérítéses hallgatói státus viszonyán túl: kik és milyen mértékben viseljék a fels oktatás költségeit, milyen mértékben és elemeiben legyen normatív az állami támogatás, hogyan viszonyuljon egymáshoz a hatékonysági és teljesítményelv, továbbá hogyan lehet a finanszírozással a min ségi teljesítményre ösztönözni. E kérdések melyekkel többek között Polónyi (1996, 2002, 2004 illetve Polónyi-Tímár 2006) foglalkozott, számos tekintetben a tankönyvellátási rendszerre is vonatkoztathatók.

Az 5. sz. ábra jól szemlélteti a látványos fejl dést és hallgatók összetételét részben finanszírozás szerint, kiegészítve a rövid ciklusú fels fokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés adataival. A fels fokú szakképzési programok el ször 1998-ban indultak,

már a tömegesedésre is egyfajta diverzifikációs válaszul. A képzés szimbolikusan is kifejezte a fels oktatás funkciójának változását, az akadémiai képzést l a munkaer -piaci vezérelte szakképzés felé történ elmozdulást. A szakirányú továbbképzést sajátos, fels oktatási feln ttképzésként értelmezhetjük. (Veres, 2004) A korábban diplomát szerzetteknek kínál munkaer -piaci esélyeket javító speciálisabb szakmai képzést.

5. ábra: Hallgatók száma 1990-2007

Forrás: OKM adatok, saját szerkesztés

A fenti ábra is azt sugallja, hogy mára elértük, s t meghaladtuk a mennyiségi fejl dés csúcspontját. A bekerülési arányt tekintve sikeres volt a felzárkózás. A diplomások lakosságon belüli arányát tekintve természetesen még éveket vesz igénybe a felzárkózás.

Meg kell jegyezni, hogy az abszulut létszámban látható fordulatot els sorban az er sen negativ demográfiai folyamatok determinálják. Még ha tartjuk is a releváns korosztályhoz viszonyított felvételi arányt, a felvett hallgatók számának csökkenie kell.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy ha eltekintünk az érettségi alapján történ felvétel, illetve az emelt szint érettségi bevezetésének hatásaitól, a jelentkez k számának csökken trendje már tulajdonképpen 2002. óta, tehát hat éve tart.

0 50000 100000 150000 200000 250000 300000 350000 400000

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

Hallgatók száma 1990-2007

alapképzés

költségtérítése s alap

szakirányú

FSZ

6. ábra: A fels oktatásba jelentkez k száma (1000 f )

Forrás: OKM statisztikai adatok, saját szerkesztés

A több mint másfél évtizedig tartó mennyiségi fejl dés következménye az is, hogy a diplomások munkaer -piaci helyzete is megváltozott. A frissen végzettek egy éven belüli munkanélküliségi rátája emelkedni kezdett. Ezzel együtt megn tt az átlagos munkahely keresési id . A bemutatott tendenciákra a magyar oktatáspolitikának csak egy válasza lehetett. A növekedésr l a min ségre, a beiskolázás és kibocsátás szakmai szerkezetére, a képzés konkrét szakmai tartalmára, a tanítási és tanulási módszerekre, a társadalmi és gazdasági kapcsolatok er sítésére, a rugalmasságra kellett a hangsúlyt helyezni. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy európai összevetésben a tömegesedés nem idézett el rendkívüli munkaer -piaci helyzetet. A diplomások – beleértve a friss diplomásokat is – munkanélkülisége még mindig kedvez bb bármely más munkavállalói csoportnál, beleértve az elérhet jövedelmet is. (Galasi, 2002) Figyelembe véve ugyanakkor, hogy ma már nagyjából minden második pályakezd a fels oktatásból kerül ki, a munkaadók fokozottan érdekeltek a fels oktatás kibocsátásának szerkezetében és min ségében. (Györgyi, 2007) A munkaadói szervezetek egyre gyakrabban fogalmaznak meg kritikai észrevételeket a pályakezd diplomások felkészültségér l, kompetenciáik hiányosságairól. A tankönyvellátást, a tananyagok tartalmát is érint dilemma, hogy a fels oktatás milyen mértékben próbáljon rövidebb távon igazodni a munkaer -pici igényekhez (speciálisabb képzés) vagy a rugalmasságot, konvertálhatóságot helyezze el térbe (általánosabb, alapozó képzés). (Vámos, 2000)

119 128 141 142 149

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

A vázolt feladatrendszer alapvet kormányzati és intézményi szemléletváltást igényel.

Mindeközben nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar társadalomban megfigyelhet rendkívül er s diploma centrikusságot, amit a nemzetközi viszonylatban is kiemelked képzettségi prémium igencsak alátámaszt. A 7. ábra mutatja, hogy nincs még egy ország a bemutatottak között, amely akárcsak hasonló mértékben díjazná a diplomát a középfokú végzettséghez viszonyítva.

7. ábra: Foglalkoztatásból származó viszonylagos jövedelem (2004)

Forrás: OECD INES

Most vegyük sorra azokat a kihívásokat, amelyekkel a min ségi és szerkezeti átalakulás során szembesülnünk kell.