Szoftver

A védelem tárgya jellegénél fogva olyan nagy mértékben különbözik a hagyo-mányos műkategóriáktól, hogy már a szerzői jogi védelem körébe vonása is máig élénk polémiát váltott ki. Boytha György már 1969-ben a számítógépi programok alkotásjellegére és szerzői jogi relevanciájára hívta fel a figyelmet,²⁷⁸ melyet a későbbi bírói gyakorlat,²⁷⁹ valamint a hazai és a nemzetközi, uniós jogforrások is ekként ismertek el.²⁸⁰ A „jogterületi honosítás” bonyolult kérdése kapcsán kifejtette, hogy „nem új terület kell ahhoz, hogy honosítani tudjuk a szoftvervédelmet. A szerzői jog birodalmában, a szellemi alkotások nagy glóbu-szán igenis ott a helye a szerzői jogi alkotások között a komputerprogramoknak is. A védelem alkalmazása azonban valóban sui generis szabályokat igényel. Ez a szerzői jog fejlődése során korábban is így volt már. A film védelmére nem lehetett a könyvkiadás szabályait alkalmazni. Ugyanígy különleges szabályok kellenek a komputerprogramokra alkalmazott szerzőijog-védelem végrehajtása során.” ²⁸¹ Ennek megfelelően a Szoftver irányelv is lex specialis, vagyis az általános szabálytól eltérő speciális rendelkezéseket tartalmaz.

278 Boytha (1969a) i. m. 106–108.

279 Az akkor még alkalmazott hézagmentes oltalom elvét segítségül hívva.

280 Ld. Főv. Bír. 25.P.27.228/1972/21.; a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet módosításáról szóló 15/1983. (VII.12.) MM. rend. 1. §, a számítógépi programok jogi védelméről szóló 1991. május 14-i 91/250/

EGK tanácsi irányelv, majd annak kodifikált változata: az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/24/EK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (Szoftver irányelv), majd a WCT és a TRIPS rendelkezéseit.

281 Boytha (1989) i. m.

77 A szoftverek funkcionális alkotások, ami már önmagában sajátos megkö-zelítést igényel²⁸² (pl. az egyéni, eredeti jelleg megítélése kapcsán²⁸³), és az átlagosnál gyakoribb igen hasonló alkotások párhuzamos megalkotása is.²⁸⁴ Az irodalom, a tudomány vagy a művészet jellemző alkotásaihoz képest már létrejöttét is egészen más motivációk irányítják, de még lényegesebb sajátos-sága, hogy a ʻtiszta műélvezetʼ kategóriája is ismeretlen e jogtárgyak esetében (vagy legalábbis csak igen szűk körben képzelhető el, pl. dokumentáció olvasá-sa).²⁸⁵ A BUE szabályaira építve, a WCT és a TRIPS megoldásához hasonlóan Szoftver irányelv²⁸⁶ rögzíti, hogy az irodalmi művekhez hasonló védelmet kell adni a számítógépi programalkotásoknak, azaz a szerzői jogi védelem alá sorolja őket. Ennek megfelelően a magyar szabályozás is önálló műként fogja fel. „A szoftver egyes sajátosságai – természettudományos alkotás, jellemző a kollektív alkotási folyamat, létrehozásának finanszírozása, majd a kész mű felhasználása jellemzően üzleti jellegű, annak során a versenyjogi szempontok jelentősebb szerepet játszanak, mint más műfajok esetén, és az, hogy a műfelhasználás/műérzékelés összemosódik – eltérő megoldásokat kívánt a szerzői jogi szabályozástól.”²⁸⁷ Az eltérő tartalmi szabályok meghatározásának nélkülözhetetlen előfeltétele a fogalmi tisztázottság – amelyet nem könnyít meg az a tény, hogy a szoftver fogalmának pontos tartalmát nem rögzítik az említett jogforrások.²⁸⁸ Az EUB vonatkozó döntései sem mindig koherensek (utalunk itt pl. a grafikus felhasználói felület kapcsán látható besorolási zavarra: egy speciális műnek az általános szerzői jogi védelem alá vonása, majd arra nem világos okokból az általánostól mégis eltérő jogkövetkezmények alkalmazása nem segíti elő a következetes jogalkalmazói és jogkövetői magatartást²⁸⁹). Ami

282 Ld. pl. SzJSzT 23/11. – Számítógépi programalkotás jogi védelme. Részletes elemzést ad Békés i. m. 150.

283 Ugyan funkcionális alkotásról van szó, a szerzői jogi védelem viszont nem függ a használha-tóságtól, vö. pl. SzJSzT 04/14. – Számítógépi program jogi védelme.

284 Ennek okairól ld. pl. SzJSzT 19/13. – Számítógépi program jogi védelme.

285 Az Szjt. 59. § szabályai ezzel összhangban születtek.

286 Szoftver irányelv 1. cikk 1. bek.

287 Gyertyánfy (szerk.) i. m. 370.

288 Tattay (2003) i. m.

289 Vö. pl. az EUB C-393/09. sz. Bezpečnostní softwarová asociace – Svaz softwarové ochrany kontra Ministerstvo kultury ügyben hozott ítélettel, ahol a bíróság kimondta, hogy a szoftver grafikus felülete nem a szoftvert illető védelem alapján, hanem önálló alkotásként illetheti védelem az általános feltételek fennállta esetén, ugyanakkor annak felhasználására mégsem az általános szabályokat rendeli alkalmazni. Részletes elemzését ld. Pogácsás (2011) i. m.

Az SzJSzT több ügyben is kifejti, hogy ha fennáll a grafikus felületet meghatározó programrész egyéni, eredeti jellege, akkor szoftverműként is védettnek kell tekinteni a

biztosan rögzíthető, hogy a tárgykód és a forráskód is a szoftver fogalomkörébe tartozik, csakúgy, mint a számítógépi program kifejlesztéséhez vezető előké-szítő dokumentáció, feltéve, hogy az előkéelőké-szítő munka jellegénél fogva későbbi fázisában számítógépi programot eredményezhet.²⁹⁰ A programhoz tartozó egyéb dokumentáció nem szoftverként, de a szerzői jogi védelem általános feltételeinek teljesülése esetén szerzői alkotásként védelemben részesülhet (pl.

szakirodalmi műként).

A felhasználás már önmagában abból a – korábban említett – sajátosságából fakadóan is rendhagyó, hogy a ʻműélvező közönségʼ egyúttal szükségszerűen maga is felhasználó (és nincs a művet a közönséghez közvetítő ʻklasszikus felhasználóʼ: az új Szjt. a felhasználás fogalmát már ehhez a minimumhoz igazította a korábbi ʻközönséghez közvetítésʼ fogalmán túllépve).²⁹¹ A haszno-sítás a szokottnál gyorsabb ütemű: rövid életciklusokra épül, és az átdolgozás szerepe óriási.²⁹² A Szoftver irányelvvel összhangban a magyar szabályozás is különös hangsúlyt fektet arra, hogy a jogosultnak biztosított kizárólagos jog „a kifejezési formán túlmenő védelem”²⁹³ ellenére ne jelentse akadályát más önálló szoftverek, illetve a szoftverekkel együttműködni képes hardverek fejleszté-sének.²⁹⁴ A védelem terjedelmét erősen meghatározza egyfelől a szoftverekre épülő iparág óriási jelentősége, másfelől pedig az a tény, hogy a számítógépi programok napi szinten, jóformán mindenki által használt szellemi alkotások, amelyek mára nélkülözhetetlenné váltak. Ez a határvonalak speciális megrajzo-lását igényelte.²⁹⁵

grafikus felületet. Ld. SzJSzT 20/2004 – A „font” (betű-, illetve karakterkészlet) szerzői jogi védelme és felhasználása; SzJSzT 38/2004 – „Font” (betű-, illetve karakterkészlet) szerzői jogi védelme; SzJSzT 28/2004. – A számítógépi programalkotás célszerinti működése és grafikus felhasználói felületének vizuális megjelenítése közötti funkcionális kapcsolat.

290 Ld. pl. az EUB C-406/10. sz. SAS Institute Inc. kontra World Programming Ltd ügyben hozott ítélete 36. pontját.

291 Vö. Mezei (2014b) i. m. 79.

292 Auer–Papp i. m.

293 Bobrovszky (2004) i. m. 42.

294 Vö. a T-201/04. sz. Microsoft Corp. kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007.

szeptember 17. napján, valamint a T-167/08. sz. Microsoft Corp. kontra Európai Bizottság ügyben 2012. június 27. napján hozott ítélettel, amelyek indokoltnak tartották az erőfölényben lévő Microsofttal szemben kiszabott kényszerítőbírságot, lévén hogy nem engedélyezte ésszerű feltételek mellett a versenytársai számára a szoftver együttműködésére vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

295 Ld. a szoftver kifejezési formájára vonatkozóan a Bíróság (nagytanács) C-406/10. sz. SAS Institute Inc. kontra World Programming Ltd ügyben hozott ítéletét; a szerzőség és a mun-kaviszonyban alkotott szoftverek kapcsán felvetett sajátos kérdéseket, pl. SzJSzT 26/09/1.

– Számítógépi programalkotás szerzősége, SzJSzT 22/2005. – Munkaviszonyban alkotott

79 A szereplők érdekei kiegyensúlyozásának kérdését vizsgálva látnunk kell, hogy a műfelhasználás és műérzékelés összemosódása a mérleget „a jogosult, pontosabban az engedélyköteles felhasználás javára”²⁹⁶ billenti. A felhasználók érdekeire tekintettel ugyan számos szabály született,²⁹⁷ azonban annyira sajá-tos jogtárgyról van szó, hogy az igények még bátrabb lépésekre sarkallnak.

Miközben a témával foglalkozók körében nagyrészt egyetértés mutatkozik abban, hogy az iparjogvédelem eszközei nem nyújtanának megfelelő megol-dást,²⁹⁸ többen sui generis szabályozást,²⁹⁹ avagy a vonatkozó szerzői jogi ren-delkezések gyökeres átalakítását sürgetik (pl. a védelmi idő újragondolását).³⁰⁰ A jövőbeli lehetőségekre, irányokra bővebben a IV. fejezetben térünk ki, ehe-lyütt azonban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a terület sajátosságai által lehetővé tett nyílt forráskódú, freeware vagy shareware típusú szoftverek léte nemhogy a szerzői jog halálát jelentik,³⁰¹ hanem a szoftver egyes kategóriáinak és az azokhoz kapcsolódó licenszmodellek helykeresése révén éppen a szerzői jog rendszerét teszik tisztábbá és modernebbé.³⁰² A szoftver mint műtípus maga is rendkívül heterogén kategória,³⁰³ így különösen nagy jelentősége van a felhasználói és jogosulti igényeket pontosabban, a sajátosságokhoz igazodó módon kiszolgáló új felhasználási engedélyeknek, az új alkotói, terjesztési, üz-leti modelleknek. A különféle számítógépi programok célja, létrejöttének okai és a felhasználók igényei is rendkívül színes képet mutatnak – így örvendetes minden olyan új kezdeményezés, amely az igények egyensúlyozását sikerrel valósítja meg.

szoftverre kötött felhasználási szerződés; a jogkimerüléssel kapcsolatos álláspontot a Bíróság (nagytanács) C-128/11. sz. UsedSoft GmbH kontra Oracle International Corp. ügyben hozott ítéletét; a felhasználási szerződések sajátosságait, vö. Telek (2008) i. m.; az átruházás lehe-tőségét és az átdolgozás jelenlehe-tőségét, pl. az SzJSzT 09/09/1. – Számítógépi programalkotás átdolgozása, SzJSzT 12/11/1. – Számítógépi program jogi védelme.

296 Gyertyánfy (szerk.) i. m. 370.

297 Szjt. 58–60. §

298 Bár az Egyesült Államok például más megközelítést alkalmaz. Ld. pl. Szabó I. i. m.; Lovas i. m.; Faludi (2005) i. m.; Dudás (2005) i. m.; Józsa i. m.

299 Vasudeva i. m. Gyertyánfy Péter szerint a szerzői jog és szabadalmi jog „keveréke” lehet megoldás, ld. Bobrovszky (1990) i. m.

300 Cornish–Llewelyn i. m. 8–9.; Somkutas i. m.

301 Vö. Moglen i. m.

302 Telek (2010) i. m.; Telek (2011b) i. m.

303 Egyes fajtáiról ld. Barzó i. m.