III. A jelenleg alkalmazott differenciálás és okai
1. A védelem tárgyában rejlő okok
1.1. A törvény által kiemelt sajátos műfajok
1.1.4. Audiovizuális művek (filmalkotások)
Ahogyan Balás P. Elemér fogalmazott az audiovizuális műtípus megjelenése kapcsán, nem a jogalkotó dolga gondolkozni azon, hogy a ʻmozgófényképészeti alkotásokraʼ szükség van-e vagy sem, hasznosak-e vagy sem: „[…] ezt a je-lenséget készen találja és számolnia kell vele, így a szerzői jog szabályozása
323 Vö. SzJSzT 30/2001. – Logó plakáton való felhasználása, SzJSzT 4/2004. – Emblématerv felhasználó általi megváltoztatásának kérdése.
324 SzJSzT 36/2006. – Grafikák jogosulatlan felhasználása diafilmben.
325 Pogácsás (2014b) i. m.
326 Ld. pl. SzJSzT 16/08. – Reklámozás céljából megrendelt mű felhasználása; SzJSzT 26/2003.
– Filmalkotás címének és betűtípusűnak felhasználása más termék reklámozására; SzJSzT 29/2006. – Reklámcélra készített művekre fennálló szerzői vagyoni jogok átruházása, illetve ilyen művekre adott felhasználási szerződések.
körében is.”327 Az első audiovizuális mű megjelenése óta jelentős jogszabályi változásra volt szükség a védelem e speciális tárgya vonatkozásában. Mára a filmgyártás nem csak kiemelkedő művészeti és erős gazdasági hatása miatt, de a műélvező közönség nagy érdeklődésére is tekintettel kiemelt figyelmet vívott ki magának. Az angolszász és a kontinentális szabályozás közötti lényegi eltéré-sek kiválóan mutatják, hogy a szerzői jogi rendelkezéeltéré-sek jellege milyen hatással van a filmek létrehozására, a rá épülő befektetések, iparág helyzetére, és a fel-használók, valamint a közönség hozzáállására, elvárásaira.328 A számos szerzői jogi teljesítményből összeálló audiovizuális alkotások sokszínűsége lenyűgöző, az egyes típusok kulturális életben betöltött szerepe, gazdasági jelentősége igen változatos képet mutat. Nem csak az egyes műnemek szerzői jogi védelme fennálltának megállapítása bizonyul időnként nehéz feladatnak,329 de a szerzői jog jogosultjának a meghatározása is műfajspecifikus definíció meghatározását igényelte e tipikusan többszerzős művek esetében.330 Ráadásul a Filmtv. szű-kebb kört331 tekint filmalkotásnak, hiszen csak a támogatható filmalkotásokra van tekintettel (a filmalkotás eltérő szerzői jogi fogalma magyarázhatja azt is, hogy az Szjt. vonatkozó fejezetének címe „filmalkotások és más audiovizuális művek”, mint ahogyan az Szjt. 1. § (2) bekezdésének g) pontja332 is utal arra, hogy a filmalkotás fogalmának lehet egy tágabb és egy szűkebb értelme).
Az audiovizuális művek felhasználásának folyamatát és sajátosságait nagy-ban meghatározza a filmelőállítókkal való viszonyrendszer, a komplex jogvi-szonyok által kirajzolt, kiterjedt felhasználói hálózat, valamint a kapcsolódó ágazati jogszabályok rendelkezései (így az audiovizuális médiaszolgáltatásokra
327 Balás (1938b) i. m. 25–26.
328 Takó i. m.
329 Ld. pl. SzJSzT 42/2000. – Dokumentumfilm közreműködői mint szerzők, illetve előadómű-vészek; SzJSzT 25/2002/1-2. – Filmalkotás látvány-, illetve fényterveinek szerzői jogi vé-delme; a szerzőség kérdése; SzJSzT 31/2002. – Forgatókönyv és irodalmi mű közötti szerzői jogi kapcsolat; SzJSzT 23/2003. – Filmalkotás jogosulatlan bemutatása közgyűjteményben;
SzJSzT 6/2006. – Előadóművészi jogok gyakorlása szinkronizálás esetén; SzJSzT 5/14. – Szakindítási dokumentáció szerzői jogi védelme.
330 SzJSzT 28/2005. – Rajzfilmek szerzői jogai. Ld. még Financsek i. m.
331 A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Filmtv.) 2. § 2. pontja szerint:
„filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató ma-gazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet.”
332 Szjt. 1. (2) bekezdés g) pontja szerint „a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás).”
85 vonatkozó jogforrások és a filmtörvény).333 A közös jogkezelés szerepe az audiovizuális művek kapcsán is jelentős,334 az egyes filmtípusok megalkotá-sának célja, a létrehozott mű rendeltetése és a készítéshez szükséges források jellege (befektetők, állami támogatások, alapok stb.)335 szintén kihatással van a felhasználás sajátosságaira, valamint a vagyoni és a személyhez fűződő jogok gyakorlásának módjára, érvényesülésükre.
A szereplők érdekei kiegyensúlyozása során sem tekinthetünk el az egyes audiovizuális alkotások közötti óriási különbségektől – mint sajátos védelmi tárgy maga is rendkívül összetett kategória abból a szempontból is, hogy az egyes műtípusoknak hol kulturális, hol gazdasági termék jellege az erősebb (pl.
dokumentumfilm, animációs film, televíziós játék, reklámfilm, játékfilm stb.), és a szerzői jogon kívüli eszközök szerepe is eltérő az egyes esetekben. Mindez az audiovizuális alkotások valamennyi életszakaszát érinti: a létrehozatal egyes fázisait, a műélvezetet, a felhasználást és az archiválást is sajátos érdekek befo-lyásolják.336
A képet tovább árnyalja, hogy nem csak a kiterjedt felhasználói hálózat egyes tagjai, a műélvező közönség, és a film alkotói képviselnek figyelembe veendő érdekeket, de a filmek létrejöttében közreműködők esetenként eltérő szempontjait is mérlegelni kell. „A filmelőállító jelentős anyagi és szervezési befektetésének védelme és a film szerzőinek jogai védelme közötti egyensúly megteremtését szolgálják az Szjt. IX. Fejezetének szabályai.”337 (A filmelőállí-tóról és kettős pozíciójáról ld. a III.1.3.3. alpontot.)
333 A filmek tipikusan műsorelemek, így a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikáció-ról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 30. §-a a termékelhelyezés kapcsán is sajátos szabályokat fogalmazott meg rájuk nézve. Kricsfalvi–Kalocsay i. m.
190.; A felhasználás sajátos aspektusa a műsorformátum kapcsán jelenik meg: SzJSzT 24/08.
– Televíziós műsor formátumának egyéni, eredeti jellege; SzJSzT 32/10. – Televíziós műsor alapját képező szinopszis szerzői jogi védelme.
334 FilmJus. Ld. még: SzJSzT 06/14. – Külföldi szerzői művek védelme.
335 Ld. a Filmtv. II. fejezetének rendelkezéseit a közvetett és közvetlen állami támogatások rendszeréről, a Magyar Nemzeti Filmalap tevékenységéről.
336 Vö. főként Grad-Gyenge (2015a) i. m.
337 Gyertyánfy (szerk.) i. m. 395.