II. A szerzői jog rendeltetése
2. A szabályozás továbbfejlődése – az első kihívások
2.3. Néhány mozgatórugó Európán kívül
Az Egyesült Államok szerzői jogának sajátos fejlődésére két fontos tényező volt kiemelten nagy hatással.
Egyrészt az új technikai és társadalmi körülményekre is a szabályozás eredeti deklarált célját szem előtt tartva reagált. „Az alkotmányos szerzői jogi szabá-lyozás eredeti célja ugyanis az volt, hogy a szerzőknek juttatott, értékesíthető kizárólagos jogokkal megteremtődjék a gazdasági ösztönzés az egyéni-eredeti formába öntött eszmék szabad, csak a piactól függő terjesztése.”199 Ennek meg-felelően az alkotók kreatív munkájának elismerése bár a tengerentúlon is
szem-195 Uo. 102.
196 Martin Andersen Nexø-t idézi Benárd (1960) i. m.
197 Stamatoudi–Torremans (szerk.) i. m. 1135.
198 Ld. például Boytha (2008a) i. m. 108.; Matulionyte i. m.
199 Faludi (2006b) i. m. 178.
55 pont volt az 1831-es, az 1909-es jogszabályban, majd a későbbi, így az 1947-ben a szövetségi kódexbe beépülő változatban is,200 de a közönség, a felhasználók szempontjai kiemelt helyet foglaltak el a meghatározott célok között.201 Ezzel együtt – Angliához hasonlóan – megtartották az alkotások árujellegét mint kiindulópontot. Ahogyan Boytha György fogalmazott, „az európai elméletnek a szerzői jog lényegét érintő századfordulós erjedése hatástalan maradt az angol és az amerikai szerzői jog alakulása szempontjából.”202
Másrészt gazdasági, külkereskedelmi szempontjaik okán, és a jogcsaládi eltérésekre hivatkozva nem siették el a Berni Unióhoz való csatlakozásukat, melyre végül csak 1989-ben került sor – bár addigra sok tekintetben közelítettek már a nemzetközi szabályozáshoz. Így a csatlakozást előkészítő 1976. évi reform megszüntette a művek letétbe helyezésének, regisztrálásának kötelezettségét mint a védelem előfeltételét, a „copyright” jelzés203 ettől kezdve a bizonyítás során nyert jelentőséget (a felhasználó jóhiszeműségét kizárva).
Az említett külkereskedelmi szempontok nem csak az Egyesült Államok esetében voltak jelentősek. A XX. század közepére a fejlődő országok számára a szerzői jogi védelem kérdése nem egyszerűen az alkotói folyamatok ösztön-zéséről, a művével szoros kapcsolatban álló szerző számára biztosított jogokról, a felhasználók és a közönség igényeinek biztosításáról szólt – a nemzetközi kereskedelem tendenciái erősen behatárolták szerzői joguk fejlődését, így a szabályozás célját, szerepét is.
Kína részben társadalmi, szociológiai, részben gazdasági okokból csak 1992-ben csatlakozott a BUE-hoz. Sajátos viszonyát a szerzői joghoz ugyan nem lehet leegyszerűsítően pusztán azzal magyarázni, hogy a kulturális tartalmakat illetően nettó importőr ország, de kétségtelen, hogy e tény nagyban befolyásolja a nemzetközi szerzői jogi rendszerben elfoglalt helyét. 1990-től, az első szerzői jogi törvény hatályba lépésétől kezdődően hatalmas fejlődést mutatott a jogterület, azonban a jogérvényesülés és a jogérvényesítés problémái rányomták bélyegüket Kína szerzői jogára.204 Abban, hogy a századfordulóra a legnagyobb távolkeleti ország már óriási aktivitást mutatott szerzői jogi rend-szerének fejlesztésében, nem kis szerepe volt a szerzői jognak a kulturális
ipar-200 Karjala–Sugiyama i. m.
201 Mezei (2010) i. m. 22.
202 Boytha (1973) i. m. 40.
203 © első megjelenés éve, a mindenkori kiadás idején jogosult személy neve.
204 Torremans–Shan–Erauw i. m.
ágra gyakorolt gazdasági előnyei felismerésének (illetve elérésének),205 azonban a kulturális és szociológiai sajátosságok206 a mai napig éreztetik hatásukat.207
Japán elzárkózottsága a Meidzsi-restaurációval véget ért – ami egyet jelentett a japán kultúra számára idegen, külső hatások megjelenésével.208 A hirtelen és kényszerű változás során „egyetlen generáció életideje alatt tették magukévá a Nyugat addig elért eredményeit.”209 Ebben a közegben született meg 1869-ben az európai nyomdász-privilégiumokhoz hasonló rendelet, amely még közjogi jellegű, és főként a kiadói folyamatok kontrollját célozta. Az 1887-re elkészült jogszabály már e rendelet szerzői jogi vonatkozásait gondolta tovább, a japán hagyományoktól és jogi kultúrától idegen megoldás befogadása azonban sem-milyen szempontból nem volt könnyű. Japán tizenkét évvel később csatlakozott a BUE-hoz, melynek hatására a XIX. század utolsó évében megszületett az átdolgozott, a nemzetközi kereskedelmi szempontokat is mérlegelő, ‘modern’
szerzői jog alapjait tartalmazó szerzői jogi törvénye, mely – módosításokkal – egészen 1971-ig volt alkalmazandó.210 A WIPO 2002-es Internet-szerződéseihez már elsők között csatlakozott.
Ausztrália szerzői jogát nem csak a nemzetközi kereskedelem új viszonyai, de az önállósodás folyamatát végigkísérő angol hatás is befolyásolta (még az 1968-ben elfogadott szerzői jogi törvénye az 1956-os angol jogszabály mintájára készült).211 Hasonló helyzetben volt Új-Zéland is.212 Számos hasonló helyzetben lévő távolkeleti országgal együtt szerzői jogát a nemzetközi kereskedelemben való helykeresés és érdekegyeztetés nagyban alakította.
Kanada történelmi okokból nem csak a fejlődő országokra jellemző problémákkal küzdött, de az önálló, szerves fejlődés hiányával is. A XX. század második felében e két kihívás mellett az új technikai környezet támasztotta igények is Kanada szerzői jogának gyors fejlődését hozták magukkal.213
205 Yu (2004) i. m.
206 Konfuciusz egyik híres mondása – „I transmit rather than create – I believe in and love the Ancients” – gyakran kerül idézésre a „nyugati szerzői jogtól” való idegenkedés magyaráza-taként. Qu i. m.
207 Fitzgerald–Montgomery i. m.
208 Reischauer i. m.
209 Maros i. m. 39.
210 Tamás i. m.
211 Ricketson (2011) i. m. 98.
212 Frankel i. m. 73.
213 Bannerman (2011) i. m. 82.
57 Oroszországban a XX. század kezdetére függetlenedtek a szerzői jogi sza-bályok a cenzúra intézményétől. II. Miklós cár 1911-ben szentesítette az ország első modern szerzői jogi törvényét, melynek célja már az alkotások ösztönzése volt a szerzőknek biztosított vagyoni és személyiségi jogok révén.214 A szovjet berendezkedés alatt a szerzői jog újabb módosításokon esett át, és a cenzúra eszközévé vált azáltal, hogy kizárólag a ‘hasznosnak ítélt’ művek számára biztosított védelmet. A ‘90-es években munkacsoport alakult a szovjet szerzői jog piacgazdasághoz történő igazítására, az eredményeképpen megszületett 1993-as szerzői jogi törvényre a BUE már erős hatással volt.215