Szabad is, meg nem is

A műélvezet lehetővé tételén túl a felhasználás sajátos célja,⁴⁶⁸ és a felhasználás folyamatában résztvevők jogai és érdekei figyelembe vétele mára a szabad

461 C-241/91. P. és C-242/91. P. sz., a Radio Telefis Eireann (RTE) és Independent Television Publications Ltd (ITP) kontra az Európai Közösségek Bizottsága egyesített ügyben 1995.

április 6-án hozott ítélet, majd C-418/01. sz. IMS Health GmbH & Co. OHG kontra NDC Health GmbH & Co. KG. ügyben 2004. április 29-én hozott ítélet.

462 A T201/04. sz. Microsoft Corp. kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. szept-ember 17-én hozott ítélet, ld. részletesen: Fejes–Szilágyi–Tóth i. m. Ld. továbbá a T-167/08.

sz. Microsoft Corp. kontra Európai Bizottság ügyben 2012. június 27. napján hozott ítéletet.

463 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (Infosoc irányelv) 5. cikk (2) bek. d) pont, Szjt. 35. § (6) bek.

464 Szjt. 59–60. §, 62. § (1) bek.

465 Infosoc irányelv 5. cikk (3) bek. b) pont, Szjt. 41. § (1) bek., Grad-Gyenge (2014) i. m. 219.

466 Szjt. 38. § (1) bek.

467 Szjt. 35. § (1) bek.

468 A Nagykommentár az alábbi célokat veszi számba:

– a szellemi alkotótevékenység megkönnyítése (de nem a más alkotók terhére való teljes szabadsága): Szjt. 34. §;

– az iskolai oktatás és tudományos kutatás megkönnyítése: Szjt. 34. § (3) bek., 35. § (4)–(5) bek., 38. § (1) bek. b) pont, (5) bek., 39–40. §, 68. § (2) bek.;

– a magánfelhasználás segítése: Szjt. 35. §;

– az információs szabadság érvényre juttatása: Szjt. 36. § (1) bek., 37. §;

– a művek közönséghez jutásának megkönnyítése: Szjt. 35. §, 38. §, 68. § (1) bek.;

113 felhasználások egész sorát hívta életre.⁴⁶⁹ (Tovább árnyalták a képet a fejlődő országok részéről megjelent igények.⁴⁷⁰) Miközben a felhasználás célja igen fon-tos szempont a szabad felhasználások kapcsán, ponfon-tos meghatározása mégsem történik meg minden esetben (pl. „magáncél”), mégha azt a bírói gyakorlat kör-vonalazza is.⁴⁷¹ Eredményét tekintve „a szabad felhasználás törvényi tényállásai közül egyesek az Szjt. 17. §-ban azonosított […] valamely tipikus felhasználási jog alóli kivételek (például az Szjt. 35. § a többszörözési jog alól), mások több felhasználási módot is érintenek (például a 34. §-beli idézés, átvétel), megint mások egy bizonyos műfelhasználói minőséghez [például televízió, könyvtár 36. § (3)–(4) bek., 39–40. §], illetve sajátos élethelyzethez kapcsolódnak, ami a még nem nevesített, atipikus felhasználási jog alól is kivételt jelenthet (például a 41. § esetei).”⁴⁷²

Itt kell megemlítenünk azt is, hogy egyes vagyoni jogok kötelező közös jog-kezelés körébe tartozó gyakorlása, mégpedig az eszközre kivetett reprográfiai és üreshordozó jogdíj alapját képező törvényi engedély, nagyban hasonló helyzetet eredményez, még akkor is, ha ilyenkor valójában engedélyezés szükséges, és (általában arányos) díjazás is feltétele a felhasználásnak. A különbség oka, hogy a kényszerengedélyezés esetében az értékelendő társadalmi érdek kielégíthető a művekhez való hozzájutás egyszerűsítésével is, a díjfizetés eltörlésére nem mutatkozik indok.⁴⁷³

A BUE és a TRIPS rendelkezéseiben gyökerező, és az Infosoc irányelv-ben harmonizálni megkísérelt korlátok és kivételek listája meglehetősen tág mozgásteret ad a tagállamoknak, és ennek megfelelően – bár a kontinentális megoldás taxatív módon felsorolt szabad felhasználási esetekkel operál – az egyes országok között nem elhanyagolható különbségek alakultak ki. Igaz ezek a szabályozási különbségek a joggyakorlattal együtt szemlélve mutatnak valós képet, hiszen például a magyar jogalkotó sem élt az Infosoc irányelv

– a kulturális ipar könnyebb működéséhez fűződő érdek: Szjt. 36. § (3)–(4) bek.;

– a műszaki szükségszerűségekkel, főleg a digitális technikával összefüggő okok: Szjt. 35.

§ (6)–(7) bek., továbbá az 59–60. §, 62. §;

– az igazságszolgáltatáshoz és a közbiztonsághoz fűződő érdekek: Szjt. 41. § (2)–(3) bek., és – a társadalmi esélyegyenlőséghez fűződő érdek: Szjt. 41. § (1) bek.

Gyertyánfy (szerk.) i. m. 243.^.

469 A korlátozások emberi jogi hátterének részletes elemzését ld. Gyenge (2010) i. m.

470 Ld. WIPO Development Agenda 2007.

471 Mezei (2010) i. m. 34.

472 Gyertyánfy (szerk.) i. m. 243.

473 Ide sorolhatóak bizonyos többszörözési, nyilvános előadási, közönséghez közvetítési és egyidejű továbbközvetítési jogok: Szjt. 19. §, 25. §, 27–28. §

által felkínált azon lehetőséggel,⁴⁷⁴ hogy egy mű változatlan formában, paródia céljára történő felhasználására nézve új szabad felhasználási esetet alkosson, a gyakorlatban általánosan elfogadott a (bizonyos értelemben szűkebben, bizo-nyos értelemben viszont tágabban értelmezett) szabad paródia az Szjt. 34. és 29.

§-ának értelmezése⁴⁷⁵ és a véleménynyilvánítás szabadsága, mint külső korlát alapján.⁴⁷⁶ Az Infosoc irányelv arra is lehetőséget biztosít, hogy a tagállamok az egyes műtípusokra nézve eltérő szabályokat fogalmazzanak meg,⁴⁷⁷ ami még színesebbé teszi a képet. Esetről esetre, a „biztonsági szelep”⁴⁷⁸ funkciót betöltő háromlépcsős teszt feltételeit megvizsgálva dönthető csak el, hogy egy adott felhasználás valóban megengedett, illetve díjtalan-e szabad felhasználásként, azaz különleges esetre vonatkozik, nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá megfelel a tisz-tesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.⁴⁷⁹

Meg kell még említenünk, hogy bár a szabad felhasználásokra vonatkozó rendelkezések alapvetően a vagyoni jogokat érintik, az egyes esetkörök a személyhez fűződő jogokra is hatással vannak. A kulturális ipar működését könnyítő azon rendelkezés, mely szerint az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható, a szerző névvi-selési jogára vonatkozó kitétellel rendelkezik, nevesül hogy az ilyen felhaszná-lás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.⁴⁸⁰

A magyar Szjt. az engedély és díjfizetés nélkül megvalósított felhasználások széles körét emeli ki a jogsértő magatartások köréből, „a művek társadalmi feltételezettsége, a meglévő szellemi közkincs és annak gyarapításához fűződő érdekek”⁴⁸¹ alapján (pl. idézés és az átvétel egyes esetei⁴⁸²). Ezek közül bizonyos esetekben a jogosult kivonhatja művét a szabadon felhasználható alkotások

kö-474 Infosoc irányelv 5. cikk (3) bekezdés k) pont.

475 SzJSzT 39/2002. – Flintstones figurák felhasználása reklámcélokra, SzJSzT 13/2003.

– Játékfilm lényeges elemeinek jogosulatlan felhasználása reklámfilmben, SzJSzT 16/08. – Reklámozás céljából megrendelt mű felhasználása, Faludi (2015) i. m. 95.

476 Vö. pl. BH 2000. 293.

477 Infosoc irányelv 5. cikk (1)–(2) bek.

478 Gyenge (2010) i. m. 163.

479 Szjt. 33. § (2) bek.

480 Szjt. 36. § (3) bek. Ehhez hasonló rendelkezést tartalmaz a 37. § is.

481 Gyertyánfy (szerk.) i. m. 243.

482 Szjt. 34. § (1)–(2) bek.

115 réből (így a napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban csak akkor többszörözhetők szabadon, illetve közvetíthetők a nyilvánossághoz, ha a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot⁴⁸³).

Nem csak a felhasználások célja és módja nyert relevanciát a művek közön-séghez történő eljuttatását segítő esetkörök kialakítása során, de újabb differen-ciálási pontot jelentett egyes felhasználások tömegessé válása is. Így például a magáncélú másolás társadalmi jelentősége és a rendes felhasználásra gyakorolt hatása annak tömegessé válásával változott meg, az, hogy ellenőrizhetetlen, a kezdetektől – jellegénél fogva – igaz volt rá. Az ennek hatására megjelent új jogintézmény, az engedélyezési jog nélküli díjigény eseteiben – a szabad felhasz-náláshoz hasonlóan – a felhasználóknak nem szükséges engedélyt kérniük a jogosulttól: vagy azért, mert (ha a felhasználó a nagyközönség: közvetett) törvé-nyi engedély áll rendelkezésükre,⁴⁸⁴ vagy mert a jogosult eleve nem rendelkezik kizárólagos engedélyezési joggal („csak” megfelelő díjazás iránti igénnyel).⁴⁸⁵