II. A szerzői jog rendeltetése
1. A szerzői jog szerepe születése idején
1.3. Kitekintés Európán kívülre
Nem véletlen, hogy a szerzői jog gyökereit kutató történeti visszatekintések jórészt Európára korlátozódnak a szakirodalomban. A világ más tájain a XIX-XX. századig vagy az európai szerzői jogot megelőző korszakhoz hasonló viszonyok voltak jellemzőek: azaz maga az alkotói folyamat jogi értékelést nem kapott, az az adott társadalomra jellemző, sajátos kulturális, szociológiai, társadalmi közegben zajlott; vagy történelmi, hatalmi függőségi okokból az európai gyökerek jelentették az adott állam szerzői jogi történetének gyökereit, szabályozásának előzményeit is (és jelentik ma is sok esetben).
Az Egyesült Államok néhány államában (Connecticut, Massachusetts, Maryland) már a XVIII. század elején születtek szerzői jogi törvények, nem meglepő módon a Statute of Anne mintájára. Később csaknem valamennyi állam rendelkezett szerzői jogi törvénnyel, az igazi áttörést azonban az 1790-ben hatályba lépett össz-szövetségi rendelkezés jelentette, amely az angol
90 Apáthy i. m. 5.
91 Vö. Deazley i. m. 23.
védelmi időkkel egyezően biztosított oltalmat a helyi bíróságokon bejegyzett művek számára.92 A territorialitáson túllépve szövetségi ügynek tekintették a szerzői jogi védelmet (mint ahogyan a műforgalom is tipikusan államok közötti).
Akárcsak Európában, itt is a társadalmi, gazdasági átalakulás, és a forradalom által hozott új eszmék hozadéka volt ez a jogforrás. Itt azonban már az 1787.
évi Alkotmány I. cikk (8) szakasza megfogalmazta azt a sajátos, összetett célt, melyben hangsúlyosan megjelent a társadalmi hasznosság, a közjó szempontja, hiszen az Alkotmány szintjén rögzítésre került, hogy a kizárólagos jogok bizto-sítása révén a közösség javát, a tudomány és a hasznos művészetek fejlődését kí-vánta elősegíteni.93 Ez a megközelítés, és az össz-szövetségi szerzői jogi törvény később a közép- és dél-amerikai államok szerzői jogára is nagy hatással volt.
Ausztráliában – a kontinensen zajló történelmi eseményekből fakadóan – egészen későn, 1905-ben született meg az első önálló szerzői jogi törvény, amelynek egyben az állam függetlenedésének folyamatában is jelentős szerepet szántak.94 A körülményekből fakadóan a törvényen magán erősen érződött az ellenállás minden külföldi befolyással, még az akkor már megalkotott Berni Uniós Egyezménnyel szemben is. Ez a korszak nem tartott sokáig: egy 1912-ben elfogadott törvény az akkor egy éve hatályos brit szerzői jogi törvényt léptette életbe Ausztráliában.
Hasonló volt a helyzet Új-Zélandon is, ahol egy évvel később, 1913-ban vált alkalmazandóvá az Egyesült Királyság legújabb szerzői jogi jogszabálya. Ezt megelőzően – szintén gyarmatról lévén szó – nem beszélhetünk túl nagy moz-gástérről, melyet az 1842-ben kibocsátott szerzői jogi rendelet is bizonyított.95 Kanada brit gyarmatként írta alá a Berni Uniós Egyezményt is – anélkül, hogy a tárgyalások során önállóan hallathatta volna a hangját –, az ezt megelőző korszakban szintén a brit befolyás jellemezte szerzői jogát is. Első rövid, szerzői jogi rendelkezéseket (is) tartalmazó saját törvénye 1832-ből származik, melynek célja a helyi érdekek, így a helyi sajtó és a könyvkereskedések támogatása, az irodalmi és művészeti közösség felemelkedésének szolgálata volt. A későbbiek-ben azonban a helyi rendelkezések érvényesülésének a brit jogszabályok nem engedtek teret.96
92 Part i. m.
93 Boytha (1973) i. m. 24.
94 Atkinson i. m. 33.
95 Frankel i. m. 74.
96 Bannerman (2011) i. m. 80.
35 Az orosz szerzői jogot az európaihoz hasonló motivációk és célok formálták, nagyrészt az erős nyugati kapcsolatoknak is betudhatóan. A XVI. század má-sodik felében helyezték üzembe az első nyomdagépeket, a nyomtatás folyamata a cár szigorú felügyelete alatt állt. Az első privát nyomdai privilégiumot II.
Katalin adományozta Szentpéterváron, 1771-ben, erős cenzúra mellett.97 Az első szerzői jogi rendelkezéseket is tartalmazó jogforrás az 1828-as cenzúra törvény volt, mely már a szerző számára biztosította a többszörözés és a terjesz-tés engedélyezésének jogát. 1845-ben a zeneművek, egy évvel később pedig a vizuális alkotások is a szabályozás tárgyává váltak.98 A szerzői jog – akárcsak Európában – a művek terjesztése felett gyakorolt kontrollra való igénynek kö-szönheti létét, az orosz alkotók is e törekvések során váltak beszámítási ponttá.99 Kína kulturális, társadalmi, politikai szempontból (is) sajátos ösvényen fejlődött, amely megmagyarázza azt is, hogy a ‘nyugati világ’ viszonyaira modellezett szerzői jog idegenül hatott és megnemértéssel találkozott.100 A papír és a nyomtatás őshazájáról lévén szó nem meglepő, hogy a többszörözésre vonatkozóan már 835-ből maradt ránk jogforrás: a Tang dinasztia rendeletét azonban – az európai privilégiumokhoz hasonlóan – a különféle eszmék terjedésének szabályozása, és nem az alkotók, a közvetítők vagy a közönség érdekeinek figyelembe vétele inspirálta.101 A nyugatról érkező nyomás hatásá-ra – a kereskedelmi kapcsolatok élénkülésével együtt – a XX. század elejére jelentek meg az első szerzői jogi rendelkezések.102 Az erős külső hatások mellett ugyan belső okok is közrejátszottak a kínai szerzői jog alakulásában, azonban a mai napig érezhető a szerves fejlődés hiánya, a külső minták átvételéből, és a különböző kínai filozófiákból (melyekből fakadóan nem csak hogy átvehető az értékes tartalom, de annál értékesebbnek számít, minél inkább, minél pontosabban követik, átveszik) fakadó erősen negatív társadalmi hozzáállás.103
Japán is hasonló helyzetben van: a káros külföldi behatástól tartó sógunátus döntése nyomán a Tokugava-kort az izoláltság jellemezte a XVII. századtól egészen a XIX. század közepéig, így a nyugati értelemben vett szerzői jog intézménye sem férkőzött be a szigetországba. Ez távolról sem jelenti azt, hogy
97 Newcity i. m. 4–6.
98 Elst i. m. 66.
99 Puskin özvegyének nagy szerepe volt abban, hogy már 1857-ben a szerző halálát követő ötven évre emelkedett a védelmi idő. Miller–Vandome–McBrewster i. m. 1.
100 Ocko i. m.
101 Ld. bővebben: Yu (2004) i. m.
102 Qu i. m.
103 Alford i. m. 123.
az alkotók ne lettek volna erkölcsileg elismertek, az alkotások a társadalom féltve őrzött kincsei voltak.104 A szerzői jog hiányát talán a magas szintű önura-lomra épülő japán jogi kultúra is indokolta.105