III. A jelenleg alkalmazott differenciálás és okai
1. A védelem tárgyában rejlő okok
1.1. A törvény által kiemelt sajátos műfajok
1.1.5. Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és
tervei
Az Szjt. önálló fejezetet szentel az alkotások egy olyan csokrának is, amely már önmagában is rendkívül heterogén védelmi tárgyakat foglal magában. Azonos tartalmú speciális rendelkezések meghatározása nem csak azért indokolt e művek esetében, mert valamennyi ide sorolt műfaj vizuális alkotás, de azért is, mert gyakran összemosódó, vegyes műfajú alkotásokról van szó, amelyek több műtípus jegyeit is magukon viselik,338 ideértve más kategóriákat is (pl.
reklámozás céljára létrehozott művek339). Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyes műkategóriák esetében ne merülnének fel további speciális kérdések, és ne lenne szükség műfajonként sajátos megközelítésre. Így az egyes alkotások létrehozatalának célja, az alkotó szándéka, a felhasználás sajátosságai, a mű-példányok száma, a mű többszörözhetősége, tipikus terjesztési formái, a jog-érvényesítés lehetőségei, a műélvező közönség valamint a felhasználók igényei és érdekei esetről esetre sajátos közeget teremtenek. De önmagában a szerzői jogi védelem fennálltához szükséges alkotói mozgástér megléte és nagysága is különbözik az egyes vizuális műkategóriák esetében (is), és különösen az építé-szeti340 és a fotóművészeti alkotások kapcsán hoz felszínre érdekes határterületi problémákat.341
Míg az 1969-es szerzői jogi törvényünk – a vagyoni befektetésre tekintettel – még meghatározott védelmet a tudományos vagy művészi alkotásnak nem minősülő fényképekre nézve is, ha rajta a készítő neve és a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal éve szerepelt,342 következő törvényünk már megszüntette
338 Pl. SzJSzT 34/2002. – Mozaik címer szerzői jogi védelme; a szerzőt megillető jogdíj mértéke.
339 Egy kereskedelmi forgalomba készült grafikai alkotás esetében például „természetes, hogy reklámozzák. A felhasználó a csomagolóanyagot nem csak az áru védelmére használja, hanem annak eladhatóságát kívánja vele növelni.” SzJSzT 32/2003. – Csomagolóanyag szerzői jogi védelme és felhasználása. De építészeti alkotások esetében is látható az ösz-szekapcsolódás: „szolgálhatnak reklámhordozó felületként, szerepelhetnek reklámokban háttérként véletlenszerűen vagy tudatos díszletként, lehetnek a reklámozott dolog (pl.
valamely építőanyag – tetőcserép, nyílászáró, vakolat, egyéb burkolat stb.) hordozói, sőt, akár önmagukban vagy védjeggyé alakítva is fokozhatják a reklámozott dolog, szolgáltatás kelendőségét.” Barta i. m.
340 SzJSzT 38/2001. – Épület átalakítása során felmerülő egyes szerzői jogi kérdések.
341 C-145/10. sz. Eva-Maria Painer kontra Standard VerlagsGmbH és társai i ügyben hozott végzés részletes elemzését ld. Szabó S. i. m.; Szinger i. m. 289–308.
342 51. § (1) bek.
87 ezt a – német jogban még ma is létező343 – oltalmi formát, hiszen nem volt szük-ség rá (bár a Védelmi idő irányelv ma is lehetővé teszi,344 a védelem küszöbe olyan alacsony, hogy hazánkban gyakorlatilag nincs szükség rá345).
Ugyan a „gyakorlati cél nem zárja ki a szellemi alkotás jelleget, de a jogi rendezés differenciálódását hozza magával” – Tóth János 1947-ben tett meg-állapítása ma is igaz, azzal, hogy míg kezdetben a szabadalmi jog területére volt jellemző az említett gyakorlati cél, és elmondható volt, hogy „a szerzői jog tárgyát képező alkotás nem céltevékenység eredménye”, ma már messze nem rögzíthető a szerzői jog valamennyi tárgya kapcsán, hogy létrejöttükben „döntő az egyéniség önkifejezése”.346
A felhasználásra vonatkozó rendelkezések ennek megfelelően rendkívül ösz-szetett szabályrendszert alkotnak. A vizuális alkotások egy részénél esztétikai jellegük kerül előtérbe, míg másoknál funkcionális voltuk – ami a felhasználási igényekre, módokra és részletszabályokra is erős hatással van. Nyilvánvalóan más megközelítést igényel egy tisztán esztétikai célokat szolgáló képzőművé-szeti alkotás, pl. egy kerámiaszobor, egy művészi kialakítású kerti bútor, egy teásdobozra készített grafika, egy közösségi oldalra feltöltött fotó, valamint egy épület terve.347 A funkcionalitás előtérbe kerülésén kívül differenciálási szempont az alkotást hordozó műpéldány(ok) száma (korlátozottan rendelke-zésre álló, vagy egy példányban létező alkotások esetén nagy jelentősége van a mű bemutatását, illetve a kiállítást lehetővé tevő rendelkezéseknek), valamint a műpéldány tulajdonjogának átruházása is (ebből fakadóan nem csak a
tulajdon-343 UrhG 72. §
344 Ld. az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről (Védelmi idő irányelv) (16) preambulumbekezdését és 6. cikkét: „A tagállamok más fényképeket is védelemben része-síthetnek.”
345 Tekintve, hogy a fotóművészeti alkotásoknál a Szjt. szerint nincs szükség valamilyen speciális
„művészi” jellegre, nagyon kevés fotó esik kívül a szerzői jogi védelmen, pl. az automatikus közlekedés-ellenőrzési készülékek által rögzített képek, a pénzbedobással működő kamerák útján készített fényképek, a már meglévő fényképekről készült fényképek. SzJSzT 10/07/1. – Fényképfelvétel szerzői jogi védelme.
346 Tóth J. i. m. 14.
347 Első szerzői jogi törvényünk az építészeti műveket nem sorolta a szerzői jogi védelem tárgyai közé, azonban differenciált rendelkezést tartalmazott az építészeti tervek vonatkozásában. „A föld- és térképekre, természettudományi, mértani, épitészeti és műszaki rajzokra és ábrákra, a mennyiben azok rendeltetésöknél fogva képzőművészeti alkotásoknak nem tekinthetők, a jelen törvény 1–44. §-ai, ha pedig rendeltetésöknél fogva képzőművészeti alkotásoknak tekintendők, a jelen törvény 60–66. §-ai megfelelőleg alkalmazandók.” Azaz a műszaki jel-legű tervek esetében az írói művekre, az esztétikai jeljel-legűekre a képzőművészet alkotásaira meghatározott szabályokat rendelte alkalmazni. 1884. évi XVI. tc. 67. § Ld. Bakos–Nótári (2011b) i. m.
jog és a szerzői jog összeütközésére kerülhet sor, de sajátos vagyoni jog, így a követő jog léte is ebből ered348).
A védelem e sajátos tárgyai a személyhez fűződő jogok kapcsán is eltérő megközelítést igényelnek: mind az integritáshoz való jog, mind a névfeltüntetés joga kapcsán műfaji igazodásra van szükség.349
A szereplők érdekei kiegyensúlyozása során a jogalkalmazónak esetről-esetre választ kell adnia olyan kérdésekre, mint hogy az alkalmazott művészet esetében mennyiben mások a küszöbértékek, miként oldható fel az ütközés a tulajdonjog és a szerzői jog között.350 Ez utóbbi vonatkozásában az építészeti alkotásokat szükséges kiemelnünk, amelyek esetében a szerzői jog gyakorol-hatóságát igen intenzíven befolyásolja a vonatkozó közigazgatási környezet és a tulajdonjog.351
A jogalkotónak tekintettel kell lennie a felhasználás sajátos módjaira és céljaira is, ami a szabad felhasználás körében is differenciált szabályokat ered-ményezett (kérdés, hogy ezek fenntartása indokolt lesz-e a jövőben).352 Nem csak e műfaj-csokorba tartozó művek mutatnak heterogén képet, de a velük kapcsolatos felhasználási célok és igények is rendkívül sokfélék. Mindemellett látnunk kell azt is, hogy a vizuális alkotások, illetve a róluk készült – esetenként ugyancsak vizuális alkotásnak minősülő – fotók is sajátosan viselkednek a digi-tális világban: a könnyű elérhetőség mellé nagy – a magánfelhasználás köréből kilépő – felhasználási igény jelentkezik a korábban egyszerűen csak ʻműélvezőʼ közönség tagjainak részéről is (erről bővebben ld. a IV. fejezetben írtakat).
A jogalkotó viszonylag kevés speciális rendelkezést határozott meg e sajátos alkotástípusok kapcsán, így nem csak a jogalkalmazó jelentősége értékelődik fel az egyensúly kialakításában, de a felek részéről is fokozott körültekintésre van szükség a vonatkozó felhasználási szerződések megkötésekor.
348 Országonként ld. Boesch–Sterpi (szerk.) i. m.
349 Faludi (2011) i. m.; Barta i. m. 109–110.; SzJSzT 10/2004. – Fotók szerzői jogi védelme;
Bodó G. i. m.
350 Faludi (2014a) i. m. 118.; Bakos–Nótári (2011a) i. m. 63–64.
351 Gyenge (2003b) i. m.; SzJSzT 01/2006. – Építészeti mű átépítése; BDT 2010. 2329.; SzJSzT 5/13. – Uszoda fejlesztésével kapcsolatos szerzői jogi kérdések.
352 Ld. pl. SzJSzT 13/2004. – A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti, ipari tervezőmű-vészeti és építészeti alkotások, műszaki létesítmények szabad felhasználása; vagy az informá-ciós társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról (2014/2256(INI) szóló jelentés (a továbbiakban: Reda-jelentés) kapcsán „panorámaszabad-ságként” emlegetett, már-már hisztérikusnak mondható vitát követően kialakított elv.
89