III. A jelenleg alkalmazott differenciálás és okai
1. A védelem tárgyában rejlő okok
1.3. Kapcsolódó jogi teljesítmények
1.3.4. Rádió- és televízió-szervezetek
A rádió, majd a televízió páratlan kulturális jelentőségére hamar felfigyelt a társadalom – népszerűségüket annak köszönhették, hogy gyorsan és olcsón tu-dományos, művészi, szórakoztató és információs tartalmak tömkelegét (köztük rengeteg szerzői művet és hasonló teljesítményt) jutattak el a közönséghez. Az úttörőnek számító rádió nem csak a nyilvánossághoz közvetítést mint felhasz-nálási módot teremtette meg, de magát a műsorfolyamot (és a bírói gyakorlat értelmében az egyes műsorokat) mint a védelem lehetséges új tárgyát is a rádió-szervezetek állították össze. Az előadóművészi teljesítményhez hasonlóan a rádió-szervezetek érdekeinek védelme kapcsán is alapvető kérdés volt, hogy szerzői jogról, vagy sajátos, azzal szomszédos jogról lehet-e szó.393 A jogalkotó célja egyértelmű volt: a nemzetközi szabályozás,394 és ezzel összhangban a hazai jogforrások abba az irányba mutattak, hogy e szervezetek teljesítménye értékes és elismerésre méltó, a szerzői alkotástól azonban lényegileg különböző, így eltérő rendelkezéseket igényel.
Bogsch Árpád 1947-ben úgy fogalmazott, „ha pedig lényegük eltér egy-mástól, akkor a szerzői jognak rájuk vonatkozó rendelkezései sem lehetnek azonosak, hanem mindkettőt külön-külön, a maga lényegének megfelelő szerzői jogi szabályok uralma alá kell helyezni.”395 Ez a különbségtétel végül a rádió- és televízió-szervezetekre vonatkozó szomszédos jog megalkotásához vezetett.396 A védett teljesítmény közvetlen tárgya a műsorszámoknak a rádió-
392 Gyertyán i. m.
393 Alföldy (1936b) i. m. 476.
394 Rivers i. m. 483.; Ficsor M. (2002b) i. m. 702.
395 ifj. Bogsch i. m. 40.
396 Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i, a tagállamok audiovizuális médiaszol-gáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelve, valamint az Mttv. a szerzői jogi
szabályozás-és televízió-szervezetek által megszerkesztett, nyilvánosan szabályozás-és folyamatosan közzétett sorozata, azaz a műsor.397 Az ʻadásszerkesztésʼ során számos – maga a rádió- vagy televízió-szervezet vagy más által előállított – szerzői jogi alkotás, teljesítmény és más tartalom kerül nyilvánossághoz közvetítésre,398 miközben maga az így kialakuló műsor is olyan értékes teljesítménynek számít, amelyre nézve mint szomszédos jogi jogosult és mint médiaszolgáltató is jogokat szerez és kötelezettségei keletkeznek.
A rádió- és televízió-szervezetek által lehetővé tett új műélvezeti módok, majd a digitális rádiózás és televíziózás megjelenése és az új típusú médiaszolgáltatási tevékenységek a felhasználás módjára, a jogosítás rendszerére is jelentős hatással voltak.399 Palágyi Róbert már 1959-ben kifejtette, hogy „nem lehet kizárólag a bírói tevékenységre hárítani azt a feladatot, hogy az elmúlt társadalmi viszonyok -ra szabott jogszabály rendelkezéseit egy új élet új jelenségeire alkalmazza.”400 A nemzetközi egyezmények és a hazai szabályozás rövidesen differenciált sza-bályokat tartalmaztak: egyrészt a rádió- és televízió-szervezeteknek biztosított szomszédos jogot, másrészt az általuk megvalósított felhasználásokra vonatkozó sajátos rendelkezéseket. Tovább árnyalja a képet, hogy a jogosultak körén belül a közszolgálati médiaszolgáltatók szerzői jogi szempontból is sajátos pozícióba kerültek.401 Ugyancsak sajátos a pozíciója a jelentős befolyásoló erejű lineáris audiovizuális médiaszolgáltatónak is, a számukra 2016 júliusától lehetővé tett műsordíjnak ez a szomszédos jog, illetve díja is része lehet.402
Ugyan ma már az online továbbítás kérdése jelenti a fő problémát, a meg-oldásnak szánt nemzetközi szabályozás azonban igen lassan formálódik.403 A Broadcasting Treaty nem csak a jog tartalma, de az alanyi oldalt érintő
sal párhuzamosan a rádió- és televízió-szervezetek helyzetét a média-étrékláncban betöltött szerepük szerint, ʻmédiaszolgáltatókéntʼ rendezi. Részletesen ld. Grad-Gyenge–Sarkady (2012) i. m. 77., valamint Koltay–Nyakas (szerk.) i. m. 515.
397 Mttv. 203. § 44. pont. A fogalmi tisztázás során ugyan támaszkodhatunk a médiajogi fogal-makra, azonban azokat „mindig az adott, tipikusan nyilvánossághoz közvetítési felhasználási cselekményhez igazítva kell alkalmazni, értékelés nélkül átvenni nem lehet.” Grad-Gyenge (szerk.) i. m. 22.
398 Boytha (1965) i. m.
399 Sár (2004) i. m. 275.
400 Palágyi (1959) i. m.
401 Grad-Gyenge (2015a) i. m. 16., ld. még Kiss Z.–Szivi i. m.
402 86/2016. (IV. 25.) Korm. rendelet a jelentős befolyásoló erejű lineáris audiovizuális médiaszol-gáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért járó programdíjról.
403 Working Document for a Treaty on the Protection of Broadcasting Organizations. WIPO SCCR/27/2 REV March 25, 2014. https://goo.gl/CLIMTV (Broadcasting Treaty).
99 differenciálás kapcsán is vitákat szült, különösen abban a kérdésben, hogy rádió- és televízió-szervezetnek tekinthető-e a ʻwebcasting-szerűʼ szolgáltató (a vezetékes és az internetes műsorsugárzók).404
A különféle érdekek kiegyensúlyozása tehát egyre nehezebb ezen a területen.
„Nem vitás, hogy a rádió-televíziónak nyújtandó kedvezmény a szerzői jogok bizonyos korlátozásával jár. De ez a korlátozás olyan természetű és tartalmú, amelyet a technika fejlődése hozott magával, és amely korlátozás elől a szerzők jogainak teljes védelme mellett sem lehet ésszerűen elzárkózni.”405 Mint szom-szédos jogi jogosult viszont nem csak az alkotók, hanem a (többi) felhasználó és a közönség (mely két kör gyakran erősen összemosódik ezen a területen is) érdekeivel is összeütközésbe kerülhet, különösen az új üzleti modellek kapcsán.406 Ugyanakkor az egyre népszerűbb lekérhető szolgáltatások esetében a szabályozás differenciálása ellen ható folyamatok is megfigyelhetőek, miköz-ben egyre inkább „bizonytalanná válnak a média felosztását jelentő technikai és intézményes határok.”407 A konvergencia erősödésekor megalkotott Zöld Könyv így fogalmazott: „egy átalakult környezetben egy olyan szabályozó mo-dellre van szükség, amely kiterjed a konvergencia által érintett összes ágazatra, egységes elveken nyugszik, de bizonyos eltérő elemeiben igazodik az egyes szolgáltatások jellegéhez.”408 Éppen ezért a lekérhető médiaszolgáltatások kap-csán a fogyasztói igényekre, a felhasználás sajátos jellegére figyelemmel van a jogalkotó, azonban az ilyen szolgáltatásban összeállított műsor tekintetében – a lineáris médiaszolgáltatókhoz hasonlóan – szomszédos jogi jogosultnak minő-sülő rádió- és televízió-szervezetként tekint rájuk.409
Érdekes tendencia az is, hogy a műsorsugárzó szervezetek műsora kapcsán újabban felmerült annak az igénye, hogy integritásvédelmet kapjon, különösen arra hivatkozva, hogy a közönség a médiaszolgáltatók műsorainak minősége kapcsán nagyobb elvárásokat támaszt, így az integritás sérelme esetükben mérhető bizalomvesztéssel járhat együtt.410
404 Munkácsi (2004) i. m.
405 Palágyi (1959) i. m.
406 SzJSzT 20/2003. – Kábeltelevíziós hálózat működtetésének szabályszerűsége; Sár–Horváth i. m. 294.; Sár (2008) i. m. 313.
407 Polyák (2002) i. m. 28.
408 A távközlési ágazat, a médiaágazat és az információtechnológiai ágazat konvergenciájáról és annak a szabályozására gyakorolt hatásáról szóló zöld könyv. Brüsszel, 1997. december 3.
COM (97) 623.
409 Grad-Gyenge–Sarkady (2012) i. m. 77.
410 Ruijsenaars i. m. 273.
A szomszédos jogi teljesítményekre vonatkozó rendelkezések eltérő tartalma tehát alapvetően a védelem közvetett tárgyának sajátos jellegén alapul.
„A szerzői, illetve az azzal szomszédos jogoknak biztosított védelem különbözősége, valamint e jogok egymáshoz való viszonya az egész Szjt.-ben erre a lényegi eltérésre épül: a védelem eszközeiben való hasonlóság sem fedheti el, hogy e teljesítmények nem valamilyen korlátozott vagy másodrendű szerzői jogi védelmet, hanem önálló, az adott teljesítmény jellegéhez, mint a védelem tárgyához igazodó szomszédos jogi védelmet élveznek.”411