Szocializációs közeg-e az iskola?

Hosszas vizsgálódásunkat azzal zárjuk, hogy megvizsgáljuk megfelel-e az iskola a szo-cializációs közegekkel kapcsolatos elvárás-hármasunknak:

Az iskolakötelezettség okán első – hatókör – kritériumunk úgy tűnik automatikusan teljesül, függetlenül attól, hogy éppen hány éves kortól, hány éves korig tart ez a tan-kötelezettség. Az eltöltött idő és intenzitás kérdésköre sem tartogat meglepetéseket, jól tudjuk, hogy a gyerek-fiatal, diák-nebuló ébren töltött idejének legalább harmadát, de inkább felét iskolában tölti, s ha az iskolai feladatokat is ehhez az időhöz számítjuk, ak-kor felére-háromnegyedére nő ez az idő. A sajátos szabályrendszert tekintve jól látható, hogy a családtól, annak lényegétől alapvetően eltérő terepről van szó (lásd: 7 táblázat).

Az iskolai viszonyokban lényeges, hogy annak fő jellemzője nem az adottság, hanem a kötelezettség (iskolába kötelező járni), fő szervezőelve a feltételhez kötöttség (de csak, akkor lehetsz iskolás, ha; akkor léphetsz osztályt, ha; akkor…). Míg a családi viszony-rendszer viszonylag állandó, az iskolai előre viszony-rendszerezett és rendezett módon, na-gyobb léptéket tekintve 4-6 évente (iskola maga, osztálytársak stb.), kisebb léptéket tekintve évente változik (tanárok, tantárgyak, padtársak stb.).

Kölcsönösségi viszonyait tekintve hasonlóan a családhoz nem minden tekintetben van meg a kölcsönösség (a viszony se nem tranzitív, se nem szimmetrikus minden dimen-zióban: ha én a Te osztálytársad vagyok, Te is az én osztálytársam vagy, és ha én a Te osztálytársad vagyok és Te az Ő osztálytársa vagy, akkor én is az Ő osztálytársa vagyok;

de már nem igaz, ugyanez a tanár-diák relációra). Hasonlóképp a családhoz létezik előre meghatározott hatalmi struktúra az iskolában, de míg a család esetében az egyfajta termé-szetes kapcsolat eredménye, az iskolánál ez a hierarchia emberi szándék által kialakított

94

(mesterséges). Az iskolai szabályelfogadás, fegyelemvállalás nem önkéntes (e tekintetben figyelhető meg igazán a természetadta közösségek individualizáltságának uniformizálása Emiatt erre a közegre tekinthetünk a leginkább intézményesítettként, amelynek hatása erősen kisugárzik a többi szocializációs közegre. Az iskola (kisebb mértékben az óvoda, fejlett iskolakultúrákban a kollégium) feljogosítva érzi magát, „társadalmi megbízatást”

vél teljesíteni (olykor megszerezve a legitimitást, teljesíti is), hogy befolyásolja az egyén szabad idejében érvényesülő közegeit (korlátozza – nevelési ethosszal telítetten – a sza-badságot), sőt „visszamenőleges” hatállyal, olykor szankciókkal a családok kultúráját is saját értékvilága köré próbálja rendezni. Ez persze hol sikerül neki, hol nem, hol van társadalmi érvényessége, relevanciája ennek a beavatkozásnak, hol csak kulturális érte-lemben „gyarmatosít”. Nem képes tehát az iskola betölteni hivatását, ha nem reflektálja a családi történéseket, a szabadidőben kiteljesedő tevékenységeket.

Így úgy tűnik, hogy a szocializációs közegekkel kapcsolatos valamennyi feltételünknek megfelel az iskola, tehát az tekinthető ténylegesen szocializációs közegnek (ezentúl má-sodlagos szocializációs közegként hivatkozunk rá).

Jellegzetesség Család Iskola

Fő viszonybeli jellemző Adottság Kötelezettség

Szervezőelve Feltételnélküliség Feltételhez kötöttség

Változása Nem változtatható sem

személyében, sem intézmé-nyében

Időben változik

Kölcsönösségi viszony Nincs kölcsönösség Nincs kölcsönösség Hatalom léte Létezik a közegben előre

meghatározott hatalom

Megjelenése A születéstől létező közeg Iskolás (óvodás) kortól létező közeg

Intézményesítettség Inkább intézményes, de különböző szervezettségű intézményekben létezik

Intézményes

Kapcsolatrendszere Erősen determinált a más szocializációs közegekkel alakuló kapcsolatrendszer

Erős hatás más szocializáci-ós közegekre

7. táblázat: Család és iskola a szocializációs térben

Szoc kozegek.indd 94 2012.09.02. 12:27:56

Ha áttekintjük az iskola sajátos szabályrendszerét, felmerülhet, hogy tulajdonképpen ugyanezen (vagy nagyon hasonló) kritériumok érvényesülnek a munkahelyi környezet-ben is (kötelezettség, időbeli változás, feltételhez kötöttség, kölcsönösség hiánya, előre meghatározott hatalom léte, szabályelfogadás nem önkéntes volta, intézményesültség).

Bár kétségkívül az ifjúsági korszakváltás, az iskolai expanzió, a lineáris életpálya felbo-rulása után nem hivatkozhatunk az iskola utáni munkavégzés következésére és folyto-nosságára, sőt egyes szabályok nem is mindig érvényesülnek (az önfoglalkoztatásra, szellemi szabadfoglalkozású mivoltra, vállalkozásra vagy cégtulajdonosi létre inkább a szabályelfogadás önkéntessége, kölcsönösség megléte, kötelezettség hiánya jellemző).

Mégis a jelenségmennyiséget tekintve, mind hatókör szempontjából (majd mindenkit érint), mind idő és intenzitás tekintetében (mintegy napi 8 óra) és mind a sajátos sza-bályrendszernek köszönhetően (ami persze adaptálandó a megfelelő környezetre – lásd 8. táblázat) a munka világa is tekinthető szocializációs közegnek, de annak lényegi ha-sonlósága miatt ugyanúgy másodlagos közegként hivatkozunk rá, mint az iskolára. En-nek részletesebb elemzése könyvünk keretein túlmutat.

Jellegzetesség Család Munkahely

Fő viszonybeli jellemző Adottság Szükséglet

Szervezőelve Feltételnélküliség Feltételhez kötöttség

Változása Nem változtatható sem

sze-mélyében, sem intézményé-ben

Időben változik

Kölcsönösségi viszony Nincs kölcsönösség Nincs kölcsönösség Hatalom léte Létezik a közegben előre

meg-határozott hatalom mint ter-mészetes hierarchia (szülők)

Létezik a közegben előre meg-határozott hatalom mint mes-terséges hierarchia (munkálta-tó, munkahelyi vezető) Szabályelfogadás A

fegyelemvállalás-szabály-elfogadás nem önkéntes, de meglehetősen individualizált

A fegyelemvállalás-szabályel-fogadás nem önkéntes

Megjelenése A születéstől létező közeg Változó

Intézményesítettség Inkább intézményes, de kü-lönböző szervezettségű intéz-ményekben létezik

Intézményes

Kapcsolatrendszere Erősen determinált a más szocializációs közegekkel ala-kuló kapcsolatrendszer

Erős hatás más szocializációs közegekre

8. táblázat: Család és munkahely a szocializációs térben

96