egyezményeket, szerződéseket tekinthetjük, mint nemzetek (és az Európai Unió) felett álló legtágabb szabályozási szintet.
A nemzetközi szabályozás csúcsán a nagy nemzetközi egyezmények állnak, amelyek kialakulásáról, és a konferenciák során született alap dokumentumokról géntechnológiai szabályozáshoz kapcsolódó érintettségük okán még bővebben lesz szó a későbbi fejezetekben.
299 Tamás András: A jog perspektívái In: Ius unum, lex multiplex Tanulmányok a jogösszehasonlítás, az államelmélet és a jogbölcselet köréből, Szent István Társulat, Budapest, 2005. 535.o.
Bár a nemzetközi jog génmódosítással érintett minden lépését nem célunk végigelemezni, néhány lényeges fordulópontot megemlítünk.
Az 1970-es években Aurelio Peccei megfogalmazásában terjedt el az a nézet, hogy a világ három egymásra ható, de viszonylag állandó elemből állt, ezek: a természet, az ember és a társadalom. Manapság negyedikként az emberi rendszer egy új összetevője emelkedik fel, és ez a technika. A jelen dolgozat tárgyát tekintve elmondható, hogy a fent említett technika körébe ma már mint a technológia körébe eső új tevékenység, a génmanipuláció is belépett.
A kibontott kockázatok és okokra tekintettel úgy tűnik, hogy „a globális krízis kezelése (…) a világ mai állapotában különös, a kultúrák történetében ismeretlen problémákat vet fel. Ahhoz tudniillik, hogy egy-egy ígéretesnek látszó megoldást mindenütt alkalmazni lehessen, egyfelől általánosan elfogadott szakmai-tudományos kritériumokra, másfelől világkonszenzust kifejező politikai akaratra lenne szükség.”300 A világkonszenzusra sajnos még várnunk kell, azonban az alábbiak szerint látható az a hatalmas szervező munka, nemzetek áldozatai, vállalásai, aminek eredményeként mégis születtek nagy nemzetközi egyezmények, amelyek tárgyukat tekintve a környezetjogi jogalkotásra és a génmódosítás alacsonyabb szintű szabályainak kidolgozására is kihatottak.
Lássuk az alábbiakban a nemzetközi környezetjognak a géntechnológiai szabályozás szempontjából általunk fontosnak tartott és kiemelt lépcsőfokait, időrendben haladva.
Az 1972-es stockholmi konferencia jelentősége a géntechnológia szabályozása szempontjából is elsősorban az általános környezetjogi alapelvek lefektetésében áll. Ez tehát közvetetten, de - ahogy a következő fejezetek mutatják-, a későbbiekben igen erősen hatott a géntechnológiai szabályozásra.
A „Brundtland Bizottság”301,302 jelentését „Our Common Future” címmel publikálták, 1987-ben. „Fő üzenetét a fenntartható fejlődés koncepciójának felszínre hozatala és központba való állítása jelentette. Minden cselekvést a fenntarthatóság elvei szerint javasolták újraértékelni. A következő, - azóta is alapvetőnek elfogadott és sokat idézett,- definíciót fogadták el: ’A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció
300 KULIN (2004), 6. oldal
301 Az iparilag fejlett országok közül Norvégia, Olaszország, Japán, Német Szövetségi Köztársaság, USA, Kanada, a szocialista országok közül Szovjetunió, Magyarország, Jugoszlávia, a fejlődő országok közül Szudán, Szaúd-Arábia, Zimbabwe, Elefántcsontpart, Kína, Kolumbia, India, Brazília, Guyana, Algéria, Indonézia, Nigéria szakértői kerültek be a Bizottságba. Egy másik csoportosítás szerint a Bizottság tagjainak fele közéleti-politikai szakértők, a másik fele a tudományok, illetve a zöld szervezetek képviselői voltak.
„A Bizottság 1984 októberében tartotta alakuló ülését Genfben. A későbbi plenáris ülések székhelyei: Dzsakarta, Oslo, Sao Paulo, Ottawa, Harare, Nairobi, Moszkva, majd a záró ülésre Tokióban került sor 1987 februárjában.
302 Láng István: A Burndtland Bizottság és a fenntartható fejlődés, In Egyenlítő c. folyóirat 2008/1. szám, a szerző a Bizottság magyar tagja
szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.’”303
A fenti nemzetközi környezetjogi események a génmódosítás tárgyát csak közvetetten érintették, arra közvetlenül is vonatkozó szabályozást az 1992. év hozott. Az 1992-ben, Rio de Janeiróban tartott ENSZ konferencián született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény,304 az Éghajlatváltozási Keretegyezmény, valamint elfogadták a fenntartható és tartamos erdőgazdálkodás alapelveit, illetve meghatározták a sivatagosodással foglalkozó nemzetközi megállapodás kidolgozásának szükségességét. Ezek közös alapelveit a „Riói Nyilatkozatban”
rögzítették.
Ennek a nemzetközi jogi konferenciának a génmódosítás kapcsán két szempontból van jelentősége. Egyrészt a nemzetközi környezetjogi elvek köre (melyet 1972-ben alapoztak meg) bővült, és ez általánosan is kihatott a környezeti jogalkotásra, másrészt jelentősége áll abban, hogy megszületett a biológiai sokféleség első átfogó nemzetközi szabályozása. A génmódosítás és a biológiai sokféleség összefüggéseiről a későbbiekben még lesz szó. Itt csak annyit kívánunk kiemelni, hogy a génmódosított szervezetek (fajtaoltalommal ellátott, szabadalmazott találmányok) a biodiverzitáshoz annyiban járulnak hozzá, hogy a fajok palettáját szélesítik. Másik irányban ható vonatkozásuk, amikor a laboratóriumokból kikerülve, a szabad környezetben való termesztésük során hatásuk a biodiverzitásra abban mérhető, hogy a meglévő génkészleteket a véletlen génátvitelek révén megváltoztatják, ezáltal pedig a génörökség (a jelen kor szerinti „tiszta” génállomány és génkészlet) úgynevezett
„szennyezését” okozzák.
A génmódosításhoz szorosan kapcsolódó tárgyú, első jelentős nemzetközi konferencia 2000-ben Montrealban volt. 2000. január 29-én 135 ország képviselője jegyzőkönyvet írt alá a Biológiai Biztonságról, amelyről a későbbiekben még bővebben lesz szó. A Cartagena Jegyzőkönyv röviden a génkezelt organizmusok biztonságos forgalmazásának szabályozásáról szól. A dokumentum a legmagasabb szintű ellenőrzés alá helyezte a génkezelt szervezeteket - akár vetőmagokról, akár állati takarmányról vagy emberi fogyasztásra szánt termékekről, akár további feldolgozásra szánt élelmiszeripari alapanyagokról van szó.
A tárgyalások elhúzódtak, így 2003. január végére esett a jegyzőkönyv végleges szövegének elfogadása, Montrealban.305 „Ennek megfelelően a végső szövegváltozat szerint a jegyzőkönyv hatálya kiterjed minden élő módosított szervezetre (a korábbi korlátozási
303 Láng István: A Burndtland Bizottság és a fenntartható fejlődés, In Egyenlítő c. folyóirat 2008/1. szám
304 Convention on Biological Diversity, CBD
305 Móra Veronika: Genetikai beavatkozások és életszabadalmak - Géntechnológia a mezőgazdaságban című tanulmány - http://www.foek.hu/gaia/gaia370a.htm (2012-03-26)
kísérletek ellenére), és a szövegbe bekerült az elővigyázatosság elvére való hivatkozás is, azaz a tudományos bizonyíték hiánya nem lehet alap egy módosított élőlény kockázatmentességének kinyilvánítására.
A géntechnológiai szabályozásra csak közvetetten hatott a Johannesburgban 2002-ben tartott környezetvédelmi világkonferencia, amely a „Fenntartható Fejlődésről” címet viselte.
„Az előkészítő dokumentumok elismerik, hogy a Rió-ban elfogadott egyezmények, programok végrehajtása a vártnál lassabban halad.”306 Okai a következők: a környezetvédelmi integráció elve nem került át a gyakorlatba; a világ sokkal több erőforrást használ fel, mint amit az ökoszisztéma elviselhet; általában hiányzik a hosszú távú szemlélet gazdasági és politikai területen; illetve elismerték, hogy kevés a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi erőforrás is.
A részes felek konferenciái sorában az agár- biodiverzitás szempontjából jelentős ülések a következők voltak. 1996-ban, a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felek Konferenciájának 3. találkozója a mezőgazdasági biológiai sokféleséggel kapcsolatos több éves munkaprogramot hozott létre.307 A programot 2000-ben a Részes Felek Konferenciájának 5. találkozóján dolgozták ki. 308 A Részes Felek Konferenciájának kérésére, a FAO Titkársága felmérte az agrár- biodiverzitással kapcsolatban folyamatban lévő tevékenységeket309 és meglévő eszközöket.310
A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciáján (COP10, 2010.
október 18-29. Nagoya, Japán) elfogadták az elkövetkezendő 10 évre szóló Stratégiai Tervet, amellyel összhangban elkészült az Európai Unió 2010 utáni időszakra vonatkozó Biodiverzitás Stratégiája is.
Lássuk ezután, miként illeszkedik a génmódosítás jogi szabályozása az Európai Unió jogába.
2. A környezetpolitika és a géntechnológia politikájának elhelyezkedése a politikai és