A fenntartható fejlődés fogalmi kialakulása, összetettsége

A fenntartható fejlődés gondolatának a nemzetközi környezetjogban való megjelenését és alkalmazását a korábbiakban már láthattuk.

A fenntarthatóság fogalmát már sokan³⁸⁸ és sokféleképpen³⁸⁹ fogalmazták meg, összetettsége vitán felüli, tartalmát tekintve azonban ezek az egyes megfogalmazások egymásnak nem mondanak ellent, inkább kiegészítő relációban vannak.

A fenntarthatóság elve kialakulásakor például, egy sajátos területen, - utalva a génörökség és a biodiverzitás megóvásának fontosságára -, a magyar erdészeti szakirodalomban, már a 19.

század végén megjelent a „tartamos erdőgazdálkodás” fogalma, melyet német szakemberektől vettek át. Ez azt jelentette, hogy az éves fakitermelés ne legyen több, sőt inkább kevesebb, mint az éves fatömeg-növekmény.³⁹⁰ A fenntartható fejlődés fogalma azóta (19. század vége) körvonalazódott; a szakemberek igyekeztek időről időre minél pontosabban meghatározni a fogalom tartalmi elemeit, valamint a világ gazdasági és politikai szereplőinek csakúgy, mint az állampolgároknak összehangolt együttműködése körében megadható kötelezettségeket, és nem utolsó sorban az emberi felelősséget hangsúlyozták.

388 pl.: Herman Daly megfogalmazása szerint "a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk".

389 A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).

390 Láng István: A Burndtland Bizottság és a fenntartható fejlődés, In Egyenlítő c. folyóirat 2008/1. szám

A fenntartható fejlődés stratégiája, célrendszere, kritérium- rendszere megjelenik a magyar jogalkotásban, stratégiai tervezésben.³⁹¹ A fenntartható fejlődés általános definícióján és alappillérein túl, sorra fogalmazódnak meg az egyes alágazatok fenntarthatósági modelljei, mint pl. a fenntartható mezőgazdaság.³⁹²

Még 2005-ben is, az egyik legautentikusabb fogalmi meghatározás után kutatva a szakemberek arra a következtetésre jutottak a fenntartható fejlődés fogalmát illetően, hogy komplexitása kétségtelen, pontos körülhatárolása pedig szinte lehetetlen, ³⁹³ de hozzátehetjük, hogy jellegéből adódóan talán nem is szükségszerű egy éles lehatárolás.

A már korábban bemutatott Brundtland Bizottság jelentését „Our Common Future” címmel publikálták.³⁹⁴ A következő, - azóta is alapvetőnek elfogadott és sokat idézett,- definíciót ugyanúgy előtérbe kerülnek. A Burndtland Jelentés kiemelte, hogy „eredménytelen csupán nemzeti szinten megvalósítani a fenntartható fejlődést, ehhez globális erőfeszítésekre van szükség. Ezért előtérbe kerülnek az országok közötti két- és többoldalú kapcsolatok,³⁹⁶ amelyek regionális, illetve globális jelleget is ölthetnek. Ezek az új összefüggések igénylik,

391 „Magyarországon a stratégiai típusú tervezés fellendülése az EU-csatlakozást (2004) követően figyelhető meg pl. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, a Fenntartható Fejlődés Stratégiája, a Nemzeti Fejlesztési Terv, az Országos Területfejlesztési Koncepció, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, az Agrár-környezetvédelmi Program, stb.).

Fenntartható fejlődési stratégia először 2007-ben készült a Kormány gondozásában. Ezzel egy időben merült fel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) létrehozásának gondolata is. Az Országgyűlés 2009-ben döntött arról, hogy a stratégiát az NFFT keretében kell megújítani. A megvitatott stratégia a 2012 tavaszi ülésszakon került az Országgyűlés elé.” (CSÁK Cs. - JAKAB N.)

392 Bővebben: CSÁK Csilla – JAKAB Nóra: Magyar Nemzeti Jelentés a mezőgazdaságról és a fenntartható fejlődés követelményeiről, The Hungarian National Report on Agriculture and the requirements of a sustainable development, In: Agrár- és Környezetjog, A CEDR Magyar Agrárjogi Egyesület tudományos közleményei, 2012 No. 12, 50.o.

393 2005. június 9-én Berlinben tartottak egy német konferenciát „Fenntarthatóság és növekedés” címmel.

Kritizálta a konferencia, hogy a fenntarthatóságnak nincs önállóan megfogalmazott tartalma, hanem környezeti-, fejlődési-, gazdasági-, szociális-, kutatási- és infrastruktúrára vonatkozó politikákból tevődik össze.

394 Magyar nyelven is megjelent (Közös Jövőnk, Mezőgazdasági Kiadó, 1988). Az ENSZ Közgyűlés 1987.

novemberben fogadta el, egyhangúan a jelentést. (forrás: Láng István: A Burndtland Bizottság és a fenntartható fejlődés, In Egyenlítő c. folyóirat 2008/1. szám)

395 Láng István: A Burndtland Bizottság és a fenntartható fejlődés, In Egyenlítő c. folyóirat 2008/1. szám

396 Egy nemzeti példa erre: A Magyar- Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság 2008. április 25-én, Budapesten tartotta X. ülését., amely figyelmet fordított az Európai Unió fejlesztési programjaiban a határokon átívelő projektekre. A cél – összhangban a 2007. október 17-i együttes kormányülésen meghatározott prioritásokkal – a Szlovénia- Magyarország Határ menti Együttműködés Operatív Programban rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználása, ezzel a régió átfogó fejlesztése. Kiemelt hangsúlyt kapott az életfeltételek javítása, valamint a fenntartható fejlődés. (forrás: http://www.nemzetpolitika.gov.hu/id-688-ulesezett-magyar-szloven-kisebbsegi.html)

hogy a nemzeti kormányok szintjén megfelelő szervezetek jöjjenek létre³⁹⁷ az egymást kiegészítő és erősítő környezeti és gazdaságfejlesztési politikák koordinálásra, esetenként integrálására. Az energiatermelés, az ipar, a mezőgazdaság, a városfejlesztés, a kereskedelem és az áruszállítás területén fokozott mértékben kell figyelembe venni az ökológiai rendszerek terhelhetőségét.”³⁹⁸

Egy másik tényező, amit le kellene küzdeni a fenntarthatóság megvalósítása során, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinni, hogy közben a fejlesztés ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről. Az ENSZ számos dokumentuma foglalkozott a kérdéssel, legutóbb például a 2005 World Summit Outcome Document a fenntartható fejlődés ’egymással összefüggő és egymást erősítő pilléreit’ a következőkben állapítja meg: gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem.³⁹⁹

Ezek a pillérek azonban egymással nem egyenrangúak, hanem egymásba vannak ágyazódva:

a gazdaság a társadalom alrendszere, a társadalom pedig az ökoszisztéma alrendszere. Az ökológiai fenntarthatóság a döntő, mert ez határozza meg a társadalmat, s azon keresztül a gazdaságot. Tehát az alábbi ábra ezt a viszonyrendszert az egymásba ágyazottsággal együtt értelmezi.

A fenntarthatóság kapcsolatban áll a gazdasági növekedéssel illetve a hosszú távú és kiegyensúlyozott gazdasági növekedéssel, anélkül, hogy a meg nem újuló természeti

397 Magyarországon ez a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, amelyet az Országgyűlés az 57/2008 (2008.

május 19.) OGY határozattal hozott létre, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről címmel. (A 100/2007 (2007. november

12.)OGY határozat pedig

a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szól.)

398 Láng István: A Burndtland Bizottság és a fenntartható fejlődés, In Egyenlítő c. folyóirat 2008/1. szám

399 http://hu.wikipedia.org/wiki/Fenntarthat%C3%B3_fejl%C5%91d%C3%A9s (2012-02-23)

erőforrások végérvényesen kimerülnének.⁴⁰⁰ A viszonyrendszer ennél részletesebb vizsgálatától ezen a ponton eltekintünk, hiszen fő vizsgálódási tárgyunknak nem ezt tekintjük.

Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni, ahogy az Alapozó gondolatok m) pontjában részleteiben is bemutattuk, hogy a bioszféra jelen állapotában létező genetikai készletek (génkészletek) is a természeti erőforrások köréhez tartoznak, azoknak a jövő generációi számára való megőrzése, a jelen generáció feladata és kötelezettsége.

A géntechnológiai tevékenységekkel kapcsolatban a fenntartható fejlődésnek a burndtlandi jelentésbeli értelmét kívánjuk alkalmazni.

2. A dolgozat rendező elvéről, avagy a fenntartható fejlődés megvalósítása szolgálatában