Engedélyezés a koegzisztencia kapcsán

Az engedélyezésnek kiemelt szerep jut a hagyományos-, a biogazdálkodás, és a géntechnológia adta lehetőségekkel élő gazdálkodási forma egymás mellett élése kapcsán.

Egy igen érzékeny szabályozási részterület ez, mert, ahogy a dolgozat bevezetőjében érzékeltettük, igen nehezen (ha egyáltalán) megvalósítható elképzelés a gyakorlati mezőgazdaságban a koegzisztencia.

Koegzisztencia szabályai körében lássuk a következőkben az engedélyezés szerepét a megelőzésben. A géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztése esetén, termesztési engedély iránti kérelmet szükséges benyújtani az illetékes hatósághoz. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiállított külön jogszabály szerint egyedi

495 ugyanott 16.§

496 ugyanott 23.§

blokktérképeket is csatolni kell a kérelem mellékletekén.⁴⁹⁷ Az elővigyázatosság elve menti szabályozást nyújtja a rendelet, amikor kötelezi a kérelmezőt arra, hogy csatolja a termesztéshez szükséges termesztési referensi szakképesítés állami bizonyítványát. (Erről a BAT szabályok között még bővebben szólunk.) A személyi feltételeket tehát a kockázatok minimalizálása érdekében ugyanúgy meg kell teremtenie az engedélyesnek, mint a tárgyi feltételeket. További elővigyázatossági lépés, hogy a szakképesítést megszerző személynek ötévente kötelező továbbképzésen⁴⁹⁸ részt vennie, tekintettel arra, hogy egy ötéves időszak alatt a tudományos kutatások legújabb eredményeit a gyakorlat is alkalmazza, illetve ezek révén korszerűbb és a környezet, valamint az emberi egészség szempontjából biztonságosabb gazdálkodást folytathassanak. Az engedély megadásának szükséges feltétele, hogy a - puffer zónák betartása mellett - a génmódosított növényt termesztővel határos, illetve szomszédos földterületek tulajdonosai jogszabályban előírt formában hozzájárulásukat nyilatkozatban megadják. Az elővigyázatosság jegyében a géntechnológiával módosított növényt termelőnek további előírásokat kell betartania tevékenysége végzése során. Ilyenek például, a szükség szerinti megfelelő vetésforgó rendszerek alkalmazása, a termelési ciklusnak a szomszédos termelőkkel történő összehangolása; a termesztési ciklust követő évben, illetve években az árvakelések ellenőrzése és - a következő vetésekre figyelemmel gazdasági kárt okozó esetekben - megszüntetése; a termelő használatában lévő parcellát szegélyező utak, szegélyek, árkok, szérűk, tárolók környezetének, szegélyének tisztán tartása, ápolása. Ugyancsak elővigyázatos előírás, hogy a hagyományos módon, az ökológiai gazdálkodással előállított és a géntechnológiával módosított termények keveredésének megakadályozása érdekében a géntechnológiával módosított növények termesztése és betakarítása során, a munkagépeket és egyéb felhasznált munkaeszközöket tisztán kell tartani. Így különösen gondoskodni kell a munkaeszközöknek a géntechnológiával módosított terményekkel végzett munkaműveleteket követő tisztításáról és a tisztítási hulladék megsemmisítéséről. A termelő, illetve a raktározási és szállítási tevékenységet végző köteles a géntechnológiával módosított termények raktározása esetén a más terményekkel, termékekkel történő keveredést megakadályozni, így elvégezni különösen a más terményektől való térbeli elkülönítést, valamint a géntechnológiával módosított termények tárolására használt raktárhelyiségek, tartályok és egyéb tárolók kiürülése után azok kitakarítását és a takarítási

497 86/2006. (XII.23.) FVM rendelet a géntechnológiával módosított,a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről 2. §

498 ugyanott 3.§

hulladék megsemmisítését; a géntechnológiával módosított termények szállítása esetén megakadályozni a veszteségeket, elpergést és a más termékekkel történő keveredést, így elvégezni különösen a más termékektől való térbeli elkülönítést, valamint a géntechnológiával módosított termények szállítására használt szállítóeszközöknek és tartályoknak a szállítást követő kitakarítását és a takarítási hulladék megsemmisítését.⁴⁹⁹ A tervszerűség és az elővigyázatosság környezetjogi elveit követve a termelő a géntechnológiával módosított növény termesztésére vonatkozó előírások teljesítésének ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységekről rendelet 4. számú melléklete szerinti termelési naplót köteles vezetni. A termelési naplóban rögzíteni kell, hogy a termelő által a vetés, betakarítás, szállítás, tárolás során a keveredés megakadályozására tett intézkedéseket, így különösen az alkalmazott vetésforgót, az észlelt árvakelést, a gépek, berendezések, járművek, raktárak tisztítását. A raktározási és szállítási tevékenységet végzőnek nyilván kell tartania a géntechnológiával módosított termény raktározását, illetve szállítását, valamint azt, hogy a jogszabályi előírásoknak miként tett eleget. A termelő a termelési naplót, a raktározási és szállítási tevékenységet végző a nyilvántartásokat legalább 5 évig köteles őrizni, és azokat az ellenőrzés során az ellenőrzést végzőnek bemutatni. A pufferzónán belüli, szomszédos termőterületek tulajdonosainak illetve használóinak hozzájárulásai és a nyilatkozatai hiányában a termesztési engedély nem adható meg. A kérelmezőnek az előzetes állásfoglalás megadását követően be kell szereznie a géntechnológiával módosított növények termesztésének engedélyezéséhez az előzetes állásfoglalásban meghatározott pufferzónán belüli földtulajdonosok írásos hozzájárulását, és ha a pufferzónán belüli földterületet nem a tulajdonos használja, a földhasználó(k) írásos hozzájárulását is, valamint ha a kérelmező nem tulajdonosa annak a földterületnek, ahol a géntechnológiával módosított növényeket termeszteni szándékozik, úgy e földterület tulajdonosának írásos hozzájárulását is. Ha ennek a kérdéses földterületnek tulajdonosa az állam, akkor a vagyonkezelő szervezet, ennek hiányában a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet írásos hozzájárulását kell beszerezni. A hozzájárulással egyidejűleg a pufferzónán belüli földtulajdonos, illetve földhasználó nyilatkozatban vállalja, hogy a termesztési engedély érvényességi ideje alatt a pufferzóna területén nem termeszt a géntechnológiával módosított növénnyel ivarilag kompatibilis növényt (a továbbiakban: nyilatkozat). A hozzájárulások és a nyilatkozatok bíróság által nem pótolhatók.⁵⁰⁰

499 ugyanott 5.§

500 2006. évi CVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról 21/C §

A géntechnológiával módosított növényfajta kísérleti vizsgálata csak kibocsátási engedéllyel és a jogszabályi előírások szerint lehetséges.⁵⁰¹ A bejelentő az állami elismerés iránti kérelmet a vizsgálat időszakában visszavonhatja. A bejelentőnek a kukorica, napraforgó, rozs, repce és kender hibridek, illetve a cirokfélék hibridjei bejelentésének visszavonásakor a komponensek visszavonásáról vagy további vizsgálatáról is nyilatkoznia kell. A minősítő intézet a vizsgálatokat megszünteti, egyidejűleg a bejelentés érvényét veszti, ha a lezárult DUS-vizsgálat eredményei nem felelnek meg a vizsgálati követelményeknek, vagy ha a bejelentő a minősítő intézetnek a kísérlet lefolytatására a meghatározott mennyiségben és minőségben nem tud vizsgálati anyagot biztosítani. Akkor érvénytelen a bejelentés, ha a bejelentő a minősítő intézettel a bejelentőíven hamis adatokat közölt, vagy ha a bejelentő a vizsgálati díjat a megadott határidőig nem fizette meg. A minősítő intézet a vizsgálat megszüntetéséről határozatot hoz, amely ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.⁵⁰²

Az egyedi szaporítási engedélyt külön kell kérelmezni. Az állami elismerésre bejelentett fajok fajtáira egyedi szaporítási engedély adható. A szántóföldi és zöldség fajok fajtáira vonatkozó engedély egyéves eredményes DUS-vizsgálat alapján kérelmezhető. Az egyedi szaporítási engedély a szántóföldi fajok szaporítóanyagának forgalmazására nem jogosít. A szőlő és gyümölcs fajok fajtáira vonatkozó engedély egyben a forgalomba hozatalra is kiterjed. Az engedély iránti kérelmet a vetést vagy telepítést megelőzően - a minisztérium részére címezve - a minősítő intézetnél kell benyújtani. Az egyedi szaporítási engedély a fajtajelölt állami elismeréséig, illetve a vizsgálat megszüntetéséig érvényes.⁵⁰³

Az engedélyek körében a géntechnológiai létesítmény engedélyezése⁵⁰⁴ is beletartozik. A géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozására vonatkozó engedély iránti kérelemről annak beérkezésétől számított 45 napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz. A géntechnológiai hatóság előzetes engedélyével szabad zárt rendszerű felhasználás végzésére szolgáló létesítményt létrehozni, valamint a géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat zárt rendszerben felhasználni. Az engedély iránti kérelmet angol és magyar nyelven, nyomtatott és elektronikus formában - a külön jogszabályokban foglaltak szerint - kell a hasznosítónak a géntechnológiai hatósághoz benyújtani.⁵⁰⁵A hasznosítónak a zárt rendszerű felhasználásokat a rendelet 3. számú mellékletében

501 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet a növényfajták állami elismeréséről 10. § (4)

502 ugyanott 13.§

503 ugyanott 15.§

504 2006. évi CVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról 17.§

505 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjéről, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról 2. §

meghatározott értékelési szempontok és eljárások alapján az emberi egészségre és a környezetre irányuló kockázatok jellege szerint kell osztályoznia, és a megfelelő biztonsági elszigetelési szinteket kell alkalmaznia. A biztonsági elszigetelési szinteket a nyilvántartás szabályai sorában korábban már ismertettük.⁵⁰⁶ Ha a létesítményt a 2. vagy magasabb osztályba tartozó zárt rendszerű felhasználás végzésére korábban már engedélyezték, és az engedélyben foglalt minden ezzel kapcsolatos feltétel teljesült, akkor a további 2. osztályba tartozó zárt rendszerű felhasználást az új engedélyre vonatkozó kérelem benyújtása után azonnal folytatni lehet. Ha a létesítményt előzőleg nem engedélyezték 2. vagy magasabb osztályba tartozó zárt rendszerű felhasználásra, akkor a géntechnológiai hatóságtól származó ellentétes nyilatkozat hiányában a 2. osztályba tartozó zárt rendszerű felhasználást az engedély benyújtását követő 45. naptól, vagy a géntechnológiai hatóság engedélyével ennél rövidebb időn belül lehet folytatni.⁵⁰⁷

Az első, és minden további 3. vagy a 4. osztályba tartozó zárt rendszerű felhasználás, amelyet már engedélyezett létesítményben kívánnak folytatni, egyébként kizárólag előzetes engedély birtokában végezhető. A géntechnológiai hatóság előzetes engedélye nélkül végezhető a 3. vagy 4. osztályba tartozó zárt rendszerű felhasználás

a) az engedély iránti kérelem benyújtását követő 45. napon túl, olyan létesítmény esetében, amelyet korábban 3. vagy 4. osztályba tartozó zárt rendszerű felhasználásra már engedélyeztek, és az engedélyben foglalt minden ezzel kapcsolatos feltétel teljesült;

b) egyéb esetekben legkésőbb az engedély iránti kérelem benyújtását követő 90. napon túl.⁵⁰⁸ A zárt rendszerű tevékenységet végző hasznosító zárt rendszerű felhasználási engedélyt csak abban az esetben kaphat, ha az engedélyezendő géntechnológiai tevékenység gyakorlása során kizárja a környezet károsításának lehetőségét, és biztosítja a környezetszennyezés megelőzését.⁵⁰⁹

Szintén a megelőzés és az elővigyázatosság elvét juttatja érvényre, hogy a hasznosítónak a kockázatértékelés mellett az elszigetelést és az alkalmazott egyéb óvintézkedéseket évente

506 a) 1. osztály: kockázatmentes vagy elhanyagolható kockázattal járó tevékenységek; ezek olyan tevékenységek, amelyeknél az 1. szintű elszigetelés megfelelő mind az emberi egészség, mind a környezet védelmére,

b) 2. osztály: kis kockázatú tevékenységek; ezek olyan tevékenységek, amelyeknél a 2. szintű elszigetelés megfelelő mind az emberi egészség, mind a környezet védelmére,

c) 3. osztály: közepes kockázatú tevékenységek; ezek olyan tevékenységek, amelyeknél a 3. szintű elszigetelés megfelelő mind az emberi egészség, mind a környezet védelmére,

d) 4. osztály: nagy kockázatú tevékenységek; ezek olyan tevékenységek, amelyeknél a 4. szintű elszigetelés megfelelő mind az emberi egészség, mind a környezet védelmére.

Az 1. osztályba tartozó zárt rendszerű felhasználásra vonatkozó engedély kiadását követő további 1. osztályba tartozó zárt rendszerű felhasználás külön engedély nélkül végezhető. Az 1. osztályba tartozó zárt rendszerű felhasználást folytatók kötelesek nyilvántartást vezetni minden kockázatértékelésről, továbbá kötelesek ezt a nyilvántartást a géntechnológiai hatóság kérésére hozzáférhetővé tenni.

507 Ld.: 372. lábjegyzet 5.§

508 Ld.: 373. lábjegyzet 6. §

509 142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól 4. §

szintén felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálatot soron kívül el kell végezni, ha a) az alkalmazott elszigetelés már nem megfelelő vagy a zárt rendszerű kockázati szintbe való besorolás már nem helytálló, vagy b) okkal feltételezhető, hogy az új tudományos és szakmai ismeretek figyelembevételével elbírálva az elemzés már nem helyes.⁵¹⁰

A géntechnológiával módosított szervezetek kombinációjának kibocsátását kizárólag a géntechnológiai hatóság előzetes engedélyével lehet végezni. Az erre vonatkozó, a külön jogszabályban meghatározott információkat tartalmazó kérelmet angol és magyar nyelven, nyomtatott és elektronikus formában a hasznosítónak kell benyújtania a géntechnológiai hatósághoz. A kérelmező hivatkozhat más kérelmezők által korábban benyújtott adatokra és eredményekre, feltéve, hogy az információk, adatok és eredmények nem bizalmas természetűek, vagy a korábbi kérelmezők írásban beleegyeztek a közlésükbe, illetve további, a kérelmező által relevánsnak tartott információt is benyújthat. A géntechnológiai hatóság visszaigazolja a kérelmezőnek a kérelem beérkezését, majd a kérelem érkezését követő 30 napon belül megküldi a kérelem összefoglalóját az Európai Bizottságnak, amely a 2001/18/EK irányelv 11. cikkének (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint jár el. A géntechnológiai hatóság - figyelembe véve más tagállamok észrevételeit is - a kibocsátás engedélyezéséről vagy elutasításáról határozatot hoz. (Amennyiben a hiánypótlás során, a géntechnológiai hatóság a kérelmezőtől további információt kér, egyidejűleg a hiánypótlás okát is meg kell jelölnie.) A kérelmező csak akkor kezdheti meg a kibocsátást, ha megkapta a géntechnológiai hatóság engedélyét, és megfelel minden abban előírt feltételnek. A géntechnológiai hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a meghozott határozatról, elutasító határozat esetén annak okairól, valamint a kibocsátások eredményéről.⁵¹¹

Összességében elmondható, hogy bár a koegzisztencia megvalósítása egy érzékeny szabályozási részterület, a jogszabályi rendszer engedélyezési (és osztályozási) elemei a gyakorlati megvalósítást alaposan előkészítik. Olyan részletes szabályozást találunk, amely a tárgyi és személyi feltételek mellett nagy hangsúlyt fektet a tervszerűség elvének megvalósításával a gazdálkodásban részt vevők és a hatóságok együttműködésére is. A gyakorlati megvalósulásban az elővigyázatosság tükröződésének leghatékonyabb eleme a

510 ugyanott 4.§ (6)

511 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjéről, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról 8.§

kifejezetten szigorú magyar szabályozásban a kétszintű engedélyezési rendszer, amely a génmódosítás szabályai között, kizárólag ennek a részterületnek sajátja.

4. A BAT (BEP, GLP), mint megelőzési eszköz 4.1. A BAT-ról általánosságban

A jelen alfejezetben a megelőzés lehetséges eszközei sorában, a BAT⁵¹² (BEP, GLP) szabályait vizsgáljuk a génmódosítás kapcsán. A környezethasználat technikája, technológiája, - amelyek alkalmazásuknak elterjedésekor még technológiai előírásoknak nevezett szabályozási lehetőségek voltak, - nem határoznak meg semmilyen mértéket, határértéket, hanem azok egészen egyszerűen „elvárják, hogy a környezethasználó a tevékenység gyakorlása vagy annak ellenőrzése során pontosan meg nem határozott, de feltétlenül környezetkímélő technológiát valósítson meg.

A technológiai követelmények fogalma az elmúlt években kibővült, és a technikai követelmények széles körére terjed ki. A technológiai előírások, illetve azok technikai előírássá bővítése a magyar környezetvédelmi jog számára még ma is újdonságnak számít (…)”⁵¹³

A német környezetvédelmi jogban például a technikai standardoknak három fokát különböztetik meg,⁵¹⁴ attól függően, hogy milyen követelmény nívót takar. Az első fok: az általánosan elismert technikai szabályok, („allgemein anerkannte Regeln der Technik”) amelyek a szakemberek nagy többsége szerint a helyes gyakorlat alapjait adják. Ezek a bíróság előtt tanúsítható szabályok, amelyek a technikai szakemberek uralkodó felfogását tükrözik, azonban mindig elmaradnak a technika aktuális állása mögött. A második fok: a technika állásához igazodik („Stand der Technik”) a következőképpen: modern eljárások szerinti fejlettségi fok, ami berendezésekre vonatkozik, vagy üzemelési iránymutatásokat tartalmaz, amelyek a gyakorlati alkalmazáshoz egy emissziós határt jelölnek ki a levegőt, a vizet és a talajt illetően, amely egyben a létesítmény biztonságának garanciája, továbbá kötelezettségvállalás is a környezet által elviselhető terhelésre. Ezek teljesülését a német jogtudomány 12 kritériumhoz köti, ez biztosítja az emisszió-határ mértékét. A harmadik az elérhető (itt szó szerint rendelkezésre álló) legjobb technológia, („besten verfügbaren Techniken”) technika nem túl nagy költségek árán, amelynek értelme megegyezik az európai uniós BATNEEC fogalmával.

A génmódosítás szabályozása terén rendkívül sok kérdést hoz, ha az elérhető legjobb technika, technológia megtalálását tűznénk ki célul. Ugyanis „a kockázat-alapú szemlélet nem válaszol meg minden kérdést, ami a felmerülő technológiák szabályozása kapcsán szükséges: mint például az a tény, hogy néhány bizonytalanságot lehetetlen kiküszöbölni, és

512 A BAT, az elérhető legjobb technológia („BATNEEC”„best available technology not entailing excessive costs”) a legismertebb megfogalmazás, ami az elérhető legjobb technológiát jelenti, nem túlzottan nagy költségek árán. „Ennek megfelelően az ismert és elérhető megoldások alkalmazása együtt járhat költségvonzatokkal, de ezek nem lehetnek aránytalanok vagy túlzottak, mert akkor realitásuk megkérdőjelezhetővé válik.” Forrás: BÁNDI (2011) 142.o.

513 BÁNDI (2011) 142.o.

514 S^PARWASSER/E^NGEL/V^OSSKUHLE:Umweltrecht, C.F.Müller, Heidelberg, 2003., 60-61. o.

nem lehetséges a kockázat teljes kiterjedését sem azonosítani, ezért más úton elért eredményeket is érdemes volna megfontolni.”⁵¹⁵ Ennek fényében egy alternatív megközelítést jelenthet(ne) a szabályozás számára az ún. BATNEEC - best available techniques not entailing excessive costs - alkalmazása, amely az elérhető legjobb technológiát jelenti, úgy, hogy az nem von maga után túlzott költségeket. Ennek szemléletét tükrözi az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (IPPC - Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK Irányelve az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya. 2008. január 15-én megjelent az IPPC Irányelv újrakodifikált változata — az Európai Parlament és Tanács 2008/1/EK irányelve az integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről. ⁵¹⁶ Az irányelv Európa válasza arra a már korábban felmerült igényre, miszerint a környezetvédelmi szabályozásnak integráltan kell vizsgálnia egy folyamatnak a környezetre, mint egészre gyakorolt hatását. Azokra az ipari és más, ipari rendszerben folyó (pl. mezőgazdasági) tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, ahol a legnagyobb a valószínűsége a környezet szennyezésének. Az integrált megközelítés a korszerű környezetvédelem egyik alapelve, ami azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését egységesen kell vizsgálni.⁵¹⁷ Az integrált megközelítés érvényre juttatását a jogszabály által előírt elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása biztosítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatok (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során a kibocsátásoknak már eleve a forrásnál történő csökkentésére és a természeti erőforrások hatékony felhasználására kell törekedni.⁵¹⁸

„A Tanács közös álláspontja rávilágít arra, hogy az elérhetőség nem az adott technológiával elérhető termelékenységet vagy az adott üzem szempontjából gazdaságosságot jelenti, a

515 The Regulation of Genetically Modified Organisms – Comparative Approaches, Edited by Luc Bodiguel and Michael Cardwell, OXFORD University Press, 2010, 61.o.

516 Az újrakodifikált jogszabály magában foglalja az Irányelv minden korábbi módosítását és néhány nyelvi módosítást, pl. a szövegben hivatkozott jogszabály-számok aktualizálása.

517 A levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások egymástól elkülönült kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére.

518 A korábbi környezetvédelmi szabályozás rendszeréhez hasonlóan az IPPC is szabályozza a kibocsátásokat, de ennél messzebb is megy, és foglalkozik energiahatékonysággal, a hulladékok keletkezésének minimalizálásával, a környezeti következményekkel járó balesetekkel és felhagyáskor a telephely környezeti állapotának helyreállításával. A szennyező hatást szélesebb körben vizsgálja, nemcsak egy egyedi technológiai folyamat vagy tevékenység, hanem az egész létesítmény környezetre gyakorolt hatása képezi a szabályozás tárgyát. Az eredeti IPPC Irányelv hatályba lépése óta négy alkalommal módosult. Az első módosítás az Aarhusi Egyezménynek megfelelően megerősítette a nyilvánosság részvételét. A második tisztázta az IPPC Irányelv alapján kiadott engedélyekben foglalt előírások és az EU üvegházhatású gáz kereskedelmi rendszere kapcsolatát.

Az utolsó két módosítás a komitológiai eljárásokra és az EPER-re vonatkozó változásokra vonatkozik. (forrás:

http://www.ippc.hu/ - 2011-12-31)

költségek és hasznok elemzésére az adott ipari szektor vonatkozásában van szükség.”⁵¹⁹ Különösen erősen érvényesül ez az elv a géntechnológia terén, hiszen, amennyiben csupán a termelékenység szolgálatában álló elérhető legjobb technológia alkalmazása volna a cél, az az

költségek és hasznok elemzésére az adott ipari szektor vonatkozásában van szükség.”⁵¹⁹ Különösen erősen érvényesül ez az elv a géntechnológia terén, hiszen, amennyiben csupán a termelékenység szolgálatában álló elérhető legjobb technológia alkalmazása volna a cél, az az