Szervezeti jellemzők és az átadás kapcsolata

Az átadás tényezőinek vizsgálata alapján az előző fejezetben bemutattam azt a vezetői szerep-profilt, amelynek alapján vizsgálom a KKV-k átadási állapotát. A következő fejezetekben arra a kérdésre keresem a választ, hogy az előzetesen szakirodalom alapján feltárt egyéni és szervezeti tényezők befolyásolják-e az átadás tényezőit. Első részben a szervezeti tényezők befolyásoló hatását mutatom be. A szervezeti tényezők és az átadási tényezők közötti kapcsolat vizsgálata során a szervezeti tényezők közül a tulajdonosi viszonyok, a szervezeti kultúra, valamint a méret-tényezők hatását mutatom be.

4.3.1. Tulajdonosi viszonyok és az átadás

Kutatási kérdéseim megválaszoláshoz további, kapcsolati jellegű vizsgálatok alkalmazása célszerű. A szakirodalmi elemzés alapján az alábbi hipotézist fogalmaztam meg:

2. Hipotézis

A vállalkozás tulajdonosi viszonyai és az átadás tényezői között kapcsolat mutatható ki.

Elemzéseim során így arra keresem a választ, hogy a családi és nem-családi tulajdonban lévő vállalkozások között milyen átadásbeli különbségek tapasztalhatóak, továbbá azt, hogy a magyar, illetve külföldi tulajdonú vállalkozások között vannak-e különbségek az átadás típusa és az átadott, valamint átadni kívánt vezetői szerepek tekintetében.

Ahogy a 32. ábra mutatja, a mintában szereplő vállalkozások 56%-a családi vállalkozás, 44%-a nem-családi tulajdonban van, melynek megállapítása során a szűken értelmezett definíciót alkalmaztam, vagyis azt, hogy az adott vállalkozás családi irányításban és/vagy tulajdonban van-e. A családi és nem-családi vállalkozások közötti megoszlás megközelíti a feltételezett magyarországi átlagot, amely 70%-ra tehető (Mandl, 2008), de pontos értéket

134

nem tudunk a mai napig sem mondani. Az EU 2007-es jelentése szerint a Magyarországon működő társas vállalkozások 75%-a családi és 25%-a nem-családi vállalkozások, amely egy 1997-es SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány által készített felmérésen alapul (Mandl, 2008). A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 2007-ben tartott konferenciáján, amelynek fő téma a „Családi vállalkozások, vállalkozó családok” volt, Soltész Anikó az Alapítvány akkori igazgatója kiemelte, hogy az 1997-es felmérés óta nem történt meg a családi vállalkozások ismételt teljes körű felmérése (Soltész, 2007). 2008-ban a SEED Alapítvány „Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért” című konferenciáján Horváth Anna az Alapítvány jelenlegi igazgatója kiemelte, hogy „a kutatásokból és statisztikákból hiányzik a családi jellegre [történő] rákérdezés, de becslések szerint a társas vállalkozásoknak minimum a fele, az egyéni vállalkozásoknak minimum a 20%-a családi vállalkozás” (Horváth, 2008:2).

32. ábra: A vállalkozások családi vonatkozása szerinti megoszlás a SEED felmérése (1997) szerint és a saját minta alapján

Arra a kérdésre, hogy milyen különbségek tapasztalhatók a családi és nem-családi vállalkozások és az átadás típusai között, kereszttábla elemzést végeztem. A kereszttábla elemzés során arra kerestem a választ, hogy van-e összefüggés a vállalkozások családi vonatkozása és az átadás típusai között.

135

33. ábra: A vállalkozások családi vonatkozása és az átadás típusa

A kereszttábla részletes eredményeit a 4. Függelék tartalmazza. Az eredmények ábrázolása alapján (33. ábra) elmondhatjuk, hogy a családi vállalkozások 48%-ban csak vezetői funkciót adtak át, míg nem-családi társaiknál ezen átadás típus 38%-ban jelent meg. A családi vállalkozásokban jellemzően tulajdoni hányadot kevésbé adtak át, csupán a minta 14%-a jelezte, hogy ezen átadási formát választotta. Ennél nagyobb százalékban (27,6%) jelent meg a csak tulajdoni hányad típusú átadás a nem-családi tulajdonú vállalkozásoknál. Mindkét átadási típust a családi vállalkozások 37%-a, míg a nem-családi vállalkozások 34%-a választotta. A kereszttábla-elemzés khí-négyzet értéke 0,032-es szinten szignifikáns, míg a Cramer V értéke (0,16) gyenge összefüggést mutat. Vagyis a vállalkozások családi vonatkozása és az átadás típusa között szignifikáns gyenge kapcsolat mutatható ki. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás családi tulajdonban működik, kevésbé ad át tulajdoni hányadot, mint a nem-családi tulajdonban működő vállalkozás, míg vezetői funkciót inkább átad, mint a nem-családi tulajdonban lévő vállalkozás. Mivel az összefüggés a két tényező között gyenge, ezért ebben az esetben az eredmények későbbi kibővítése, mint jövőbeli kutatási irányvonal (pl. a tulajdon átadásának részletesebb vizsgálata), elődleges fontosságú.

Méret szerint vizsgálva a családi és nem-családi tulajdonú vállalkozásokat a 34. ábra alapján látható, hogy kisvállalkozási kategóriában hasonlóan oszlanak meg a családi és nem-családi tulajdonú vállalkozásokban az átadások típusai. Ezzel szemben

136

középvállalkozási kategóriában (erőteljesen) kiugró a családi vállalkozások vezetői funkcióinak átadásbeli dominanciája, míg nem-családi tulajdonú középvállalkozások mind tulajdoni hányadot, mind pedig vezetői funkciót átadtak már.

34. ábra: A vállalkozások családi vonatkozása és az átadás típusa méretkategóriánként Hasonló eredményeket mutat Csákné (2009) kutatása is, ahol a családi vállalkozások utódlás jellemzőit vizsgálva kimutatta, hogy 39%-a a minta vállalkozásainak csak tulajdoni hányadot adott át, míg 61%-uk csak a cég vezetésével járó operatív feladatokat vagy a döntési jogkört. A fenti eredmények okát abban látom, hogy a családi vállalkozások tulajdonosai a tulajdoni hányadukat maguknál akarják tartani addig, míg utódaik fel nem nőnek ahhoz, hogy azt maradéktalanul átvegyék, illetve vezetői funkciókban bizonyíthatnak. Ezzel szemben a nem-családi tulajdonú vállalkozások, míg kisebb létszámmal hasonlóan családias működési körben dominánsan csak vezetői funkciót adnak át, addig a középvállalkozások kategóriájában már jellemzően magasabb számban adják át mind a vezetői funkciót, mind pedig a tulajdoni hányadot. Ez visszavezethet az esettanulmányok eredményeire is, miszerint a nem-családi vállalkozások külső utód választása esetén tulajdoni hányadot adnak át annak reményében, hogy az utód valamilyen új tudást, fejlesztést visz a szervezet működésébe. Vizsgálataim során kitérek az átadási állapot mélyebb vizsgálatára is, ahol az előző fejezetben említett vezetői szerepek átadásbeli állapotát vizsgálom. Ezen állapotot két szempontból elemzem, egyrészt a jelenlegi, vagyis már átadott szerepekre vonatkozóan, valamint a kívánatos, vagyis a jövőben (5 éven belül) átadni kívánt vezetői szerepekre vonatkozóan.

A vállalkozások családi vonatkozása és az átadott és átadni kívánt vezetői szerepek közötti kapcsolat vizsgálatára variancia-analízist végeztem, melynek eredményeit a 30.

Kisvállalkozás Középvállalkozás

137

táblázatban az ANOVA F-értékei mellett lévő szignifikancia szintek vizsgálatával elemeztem. A varianciák homogenitásához kapcsolódó feltétel mindegyik változó esetében teljesül, a homogenitás vizsgálatot a 4. Függelék tartalmazza.

ANOVA

30. táblázat: ANOVA táblázat (családi vonatkozás - átadott, átadni kívánt vezetői szerepek)

Az ANOVA táblázat alapján láthatjuk, hogy a vállalkozások családi vonatkozása a már átadott szerepek főkomponens értékeit befolyásolja, vagyis szignifikáns különbség mutatható ki a vállalkozások családi vonatkozása és az átadott vezetői szerepek között.