Átadás típusa és az utódok a családi és nem-családi vállalkozásokban A fenti különbségek mélyebb vizsgálata fontos része a dolgozatomnak, vagyis az, hogy

megvizsgáltam az utódok eredetének, az átadás típusának különbözőségeit a családi és nem családi vállalkozások tekintetében. Ezen fejezetben az utód eredetét felbontottam az eredeti négy kategóriára, kizártam azon vállalkozásokat (38 db) az elemzésből, ahol az utód eredete kapcsán a vállalkozások több kategóriát is megjelöltek, így az összehasonlítás érthetőbbé és statisztikailag is vizsgálhatóvá vált.

179 A fejezet során az alábbi kérdésre koncentráltam:

- van-e különbség a családi és nem-családi vállalkozások átadási típusainak tekintetében aszerint, hogy az utód az átadás során:

o nem családtag, aki független volt a szervezettől, o családtag, nem dolgozott a vállalkozásban, o nem családtag független volt a szervezettől, o családtag, vállalkozásban dolgozott?

A 71. ábra a családi és nem családi vállalkozásokban történt átadások során az alkalmazott utód eredetének megoszlását mutatják.

71. ábra: Az utód eredete az eredeti négy komponens szerint

Ahogy az 71. ábra mutatja, mindkét vonatkozás (családi: 33%, nem-családi: 43%) tekintetében a legtöbb esetben az utód nem családtag volt, aki az átadás előtt a vállalkozásban dolgozott. A családi vállalkozások 26%-a olyan utódot alkalmazott, aki nem családtag, és nem dolgozott a vállalkozásban az átadás előtt, míg 30%-a olyan családtagnak adott át felelősségéből, tulajdoni hányadából, aki nem a vállalkozásban dolgozott. A nem-családi vállalkozásoknál is érdekes az eredmény, hiszen 29%-uk nem családtagnak adott át vezetői feladatot, tulajdoni hányadot, és jóval kevesebben, a nem-családi vállalkozások 11%-a adott át feladatot, tulajdoni hányadot olyan utódnak, aki családtag volt és a vállalkozásban dolgozott. Mind a családi (11%), mind pedig a

nem-180

családi (17%) vállalkozások legkevésbé választottak olyan utódot, aki családtag és a vállalkozásban dolgozott.

A vizsgálat első lépésében arra voltam kíváncsi, ha az átadás típusai szerint nézem meg a vállalkozásokat, milyen különbségeket tapasztalok az alkalmazott utódok szerint a családi és nem-családi vállalkozásokban. A kereszttábla-elemzés szignifikáns kapcsolatot mutatott abban az esetben, ahol mind a tulajdoni hányadot, mind pedig a vezetői funkciót átadták (a fejezet részletes eredményeit a 10. Függelék tartalmazza). A kereszttábla Khi-négyzet értéke 0,037-os szinten szignifikáns, és a Cramer V közepes (0,316) kapcsolatot mutat.

72. ábra: A családi és nem-családi vállalkozások közötti különbség az utód eredete szerint mindkét típusú átadás szerint

Azon családi vállalkozásokban, ahol mind a tulajdoni hányadot mind pedig vezetői funkciót átadtak, a legtöbben olyan utódot választottak, aki nem családtag volt, de a vállalkozásban dolgozott az átadás előtt (72. ábra). A második legnagyobb százalék családtagot választott, aki a vállalkozásban dolgozott. A nem-családi vállalkozások legnagyobb százaléka szintén nem családtagot választott, aki a vállalkozásban dolgozott, illetve a családiaknál nagyobb arányban olyan nem családtagot, aki nem dolgozott a vállalkozásban.

181

Fontosnak tartottam mélyebben megvizsgálni a fenti különbségeket és a családi és nem-családi vállalkozások közötti különbségek erőteljesebb vizsgálatát. A kereszttábla-elemzést a családi és nem-családi rétegezés szerint különítettem el. A kereszttábla-elemzés szignifikáns közepes kapcsolatot mutat mindkét esetben (családi: Khi-négyzet: 0,035 szignifikáns, Cramer V:0,228; nem-családi: Khi-négyzet: 0,035 szignifikáns, Cramer V:0,295).

73. ábra: Az átadások típusa megoszlása az utód eredete szerint a családi vállalkozásokban

A családi vállalkozásokban mind tulajdoni, mind pedig vezetői funkciót átadtak (73.

ábra), abban az esetben, ha az utód nem családtag volt, de a vállalkozásban dolgozott, vagy családtag volt és a vállalkozásban dolgozott (vagyis belső utódnak). Csak vezetői funkció típusú átadás során a családi vállalkozásokban nem családtagot választottak, aki a vállalkozásban dolgozott, vagy nem családtagot, aki nem dolgozott a vállalkozásban. Csak tulajdoni hányad típusú átadás során legtöbben a családi vállalkozásoknál nem-családtagot választottak, aki nem dolgozott a vállalkozásban az átadás előtt.

182

74. ábra: Az átadások típusa megoszlása az utód eredete szerint a nem-családi vállalkozásokban

A nem-családi vállalkozásokban az átadások tekintetében mindhárom esetben a leggyakrabban az utód nem családtag volt (74. ábra), aki az átadás előtt a vállalkozásban dolgozott. Lényegesen nagyobb arányban adtak át tulajdoni hányadot családtagnak, függetlenül attól, hogy a vállalkozásban dolgozott vagy sem. Vezetői funkciót leggyakrabban nem családtagnak adtak, aki a vállalkozásban dolgozott illetve, aki független volt a szervezettől.

Mindezek arra utalnak, hogy a tulajdonos-vezető és utódja közötti kapcsolat, és a megelőző szervezeti tapasztalat az átadás során elsődleges tényezőnek számít, sőt még talán a családi kapcsolatnál is fontosabb. Ez egyrészt alátámasztja azon feltevésemet, hogy az utódlást vagy átadást lehet családi és nem-családi utód alkalmazásától függetlenül is nézni, hiszen elsődleges szempont az átadások ilyen típusánál a szervezeti tapasztalat és a megszerzett bizalom. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a családi vállalkozásokban nem szívesen adnak át csak tulajdoni hányadot. A családi vállalkozások tulajdonosai erőteljesen preferálják a tulajdoni hányad és vezetői funkció, azaz mindkét típusú átadást, viszont csak tulajdoni hányadot kevésbé. Ez oda vezethet, ahogy az előzetes eredmények is mutatták, hogy a családi vállalkozások tulajdonos-vezetői felsővezetői feladataikat védik,

183

míg funkcionális területeket könnyebben kiadnak a kezükből, akár tulajdoni hányaddal együtt, hogy az új vezető a vállalat értékének növekedésében is érdekelt legyen.

A nem-családi vállalkozások szintén az olyan utódokat preferálják, akik az átadások előtt a szervezetben dolgoztak, feltételezhetően hasonló okokból, mint az előzőleg leírtak.

Ugyanakkor az is észrevehető, hogy a nem-családi vállalkozások tulajdonos-vezetői könnyebben adnak tulajdoni hányadot át (s ezzel vezetői szerepet is). A nem-családi vállalkozások másik kiemelt tényezője, hogy a csak tulajdoni hányad átadás gyakrabban érinti a családi utódokat is, ami a jövőben a nem-családi vállalkozások családi alapokon nyugvó működésének előszele lehet. Az esettanulmányok elkészítése során az egyik nem-családi vállalkozás tulajdnos-vezetőjével folytatott interjúm során hasonló eredményeket tapasztaltam. A tulajdonos-vezető tulajdonos társaival arról kell, hogy a jövőben megegyezzen, hogy a szervezetet ki fogja irányítani. A tulajdonos társak között egyetértés nincs, jövképként két lehetőség jelent meg a tőzsdére vitel, illetve a családi vagy rokon utód megtalálása, felkészítése és beléptetése. Ahogy a tulajdonos-vezető elmondta erre nincsenek felkészülve, mert igazán még el sem gondolkodtak azon, hogy ennek egyszer meg kell történnie.

Összességében tehát a vállalkozások, függetlenül attól, hogy mit adtak át, leginkább az operatív feladatok és a tulajdoni hányadok átadása során, olyan utódok alkalmazását preferálták, akik nem családtagok voltak, de az átadás előtt a szervezetben dolgoztak.

Vagyis mindkét típusú szervezetnél a vezetői funkciókra, vagy akár a tulajdon egy részére azon alkalmazottak vagy vezetők nőttek fel, akik ismerték a szervezet működését, valamilyen kapcsolatban voltak a tulajdonos-vezetővel.

4.4.3.3. Átadott és átadni kívánt vezetői szerepek és az utódok a családi és