Disszertációm témája a hazai KKV-k működésének, működtetésének egyik alapvető problémáját dolgozza fel, a vezetés átadását. A téma elkerülhetetlen, hiszen ahogy a dolgozat elején is bemutattam, minden szervezet érintett benne, és a KKV-k működését még erőteljesebben érinti, hiszen a működtetésükben sokszor a tulajdonos és a vezető egy és ugyanazon személy.
Elsődleges célom a Magyarországon működő KKV-k vezetés-átadási állapotának feltáró kutatása. Elméleti oldalról célom az utódlás-szakirodalom részletes áttekintése, és ezen komplex szakirodalmi elemzéssel a hazai utódlás-szakirodalom kibővítése. A disszertáció szakirodalmi felépítéséhez nagyrészt nemzetközi kutatási eredmények álltak rendelkezésemre. Fontosnak tartom, hogy a KKV-k vezető-tulajdonosai is megismerjék az utódlás aspektusait, felhívjam figyelmüket az utódlás fontosságára, ezzel is hozzájárulva a téma egyre nagyobb hazai elfogadottságához.
A szervezetek vezetésének átadása egy erőteljesen érzelmekkel teli folyamat, így a kutatás mind kvalitatív, mind pedig kvantitatív módszerek alkalmazását igényli. Ennek megfelelően a kérdőíves vizsgálatomat esettanulmányokkal egészítettem ki. Ehhez olyan interjúk és azokból készített esettanulmányok leírása szükséges, amelyek feltárják a „lágy”
tényezőket, úgymint a kultúra, az értékek vagy az interperszonális kapcsolatok szerepét az átadás folyamatában. Olyan kérdőíves vizsgálatot készítettem, amely alkalmas a hazai KKV-k vezetési átadásának jelenlegi és kívánatos állapotának leírására, illetve a kapcsolati jellegű vizsgálatokra is. Kutatásom további célja volt olyan vezetői szerepek azonosítása, amelyekkel vizsgálható az átadás ezen kis szervezetekben. A jelenlegi és jövőbeni átadási állapot meghatározása után célom a szakirodalom alapján feltárt befolyásoló szervezeti és egyéni tényezők kapcsolati jellegű vizsgálata is.
Összefoglalva tehát kutatásom célja a Magyarországon működő KKV-k vezetés-átadási állapotának feltáró kutatása, amelyhez olyan vezetői szerepek azonosítása szükséges, amelyekkel vizsgálható az átadás folyamata és jellemzői, továbbá célom összefüggést keresni a szervezeti- és egyéni jellemzők, valamint az átadás jellemzői között.
1.5.1. Kutatási kérdések
A kutatás fókuszát kijelölő kérdések megfogalmazása elsődleges, amelyek azon megközelítést mutatják be, amelyek alapján gondolkozunk, valamint kijelölik, hogy mi az, amivel a kutatás során nem kívánunk foglalkozni. Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezen
19
kutatási kérdéseket, többfajta adatgyűjtési módszert is használhatunk. Különösen fontos ez akkor, amikor egy új jelenség tesztelésével foglalkozunk, vagyis feltáró jellegű kutatást végzünk. Másrészt a magyarázó jellegű kérdések megválaszolására is szükség van, amelyek az alapvető kapcsolatok feltárására vonatkozik. Harmadsorban pedig a leíró jellegű kutatási kérdések vizsgálják a szakirodalomban megállapítottaktól való eltéréseket.
Mindezeket figyelembe véve az alábbi kutatási kérdéseket fogalmaztam meg.
Fontosnak tartom annak feltárását mind a szakirodalom, mind a gyakorlati elemzés oldaláról, hogy melyek azok a jellemzők, amelyek leírják a hazai KKV-k átadását, továbbá olyan tényezők feltárását, amelyekkel vizsgálható ez a komplex és dinamikus folyamat.
1. Felállítható-e egy olyan vezetői-szerep profil, amellyel jellemezhető a hazai KKV-k vezetésének átadási állapota?
Feltevésem szerint felállíthatók olyan vezetői „profilok”, amelyek használhatók a KKV-k vezetői szerepKKV-köreineKKV-k átadásánaKKV-k vizsgálatára. További KKV-kérdés, hogy ha meg van ez a profil, akkor vizsgálhatjuk-e azzal az átadási állapotot, mégpedig úgy a jelenlegi helyzetre, mint egy jövőbeni állapotra vonatkoztatva. Emellett fontosnak tartom azt is megvizsgálni, hogy ha felállítható egy ilyen átadási állapot-jellemző, akkor bizonyos tényezők befolyásolják-e azt.
2. Mely szervezeti és egyéni tényezőkkel jellemezhető a vezetés átadási állapota?
A kérdés megválaszolását azért tartom fontosnak, mert egyrészt az utódlás témakörében kevés hazai kutatás született, és még kevesebb olyan, amel az átadás folyamatát befolyásoló tényezőkre helyezi a hangsúlyt. Elsősorban azon tényezők feltárása a célom, amely alapvető befolyással lehet ezen átadási folyamat végkimenetelére, vagyis az átadási állapotra. A tényezők feltárása lehetőséget biztosít ezek után a kapcsolati jelleg feltárására.
3. Kimutatható-e kapcsolat a szervezeti és egyéni tényezők, valamint az átadás tényezői között?
Itt arra keresem a választ, hogy az előzetesen megállapított befolyásoló tényezők miképpen állnak kapcsolatban az átadás típusával, valamint az átadott és átadni kívánt vezetői szerepkörök átadási állapotával. Mindezek figyelembevételével a szervezeti tényezők vizsgálatánál a szervezet tulajdonosi viszonyainak, a szervezeti kultúrának, valamint a szervezet méret-tényezőinek befolyásoló hatását vizsgálom. Az egyéni
20
jellemzők szintjén az utód eredetét és a tulajdonos korát vizsgálom az átadást befolyásoló tényezőkként.
1.5.2. A disszertáció felépítése
A disszertáció felépítése követi a társadalomtudományok területén kívánatos logikai rendet, és ennek megfelelően kutatásom logikai sorrendjét is. Az első fejezetben térek ki a kutatás témakörének maghatározására, a vizsgálati minta főbb jellemzőinek bemutatására, valamint olyan kutatási célok és kérdések megfogalmazására, amelyek kijelölik a kutatás fókuszát.
Ezen bevezető rész után részletes szakirodalmi elemzéssel mutatom be a témában megjelent eredményeket. Kitérek az utódlás-kutatás főbb elméleti modelljeire, a folyamat jellegének bemutatására és az utódlást befolyásoló tényezők vizsgálatára. A fejezet végén a szakirodalmi eredmények integráló jellegű bemutatása következik, amely egyúttal kiemeli a legfőbb elméleti hiányosságokat is.
A harmadik fejezetben az előző fejezet értékelése alapján megfogalmazom végleges kutatási kérdéseimet, és azokhoz tartozó hipotéziseimet. A fejezet fontos pontja a kutatás határait kijelölő konceptualizálás, amelynek során részletesen bemutatom az általam alkalmazott definíciós megközelítéseket. Mindezek alapján ismertetem kutatási modellemet, és a kutatás során alkalmazott vizsgálati módszereket.
Az értekezés harmadik fejezetében kitérek az empirikus kutatás folyamatára is, amelynek során kiemelt figyelmet szentelek az általam alkalmazott adatgyűjtési módszerek bemutatására. Ezen belül részletesen kiemelem a változóim operacionalizálási folyamatát, valamint a minta megválasztásának módját és az adatgyűjtés folyamatát.
A negyedik fejezetben térek ki kutatásom részletes eredményeinek bemutatására mind a kvantitatív, mind pedig a kvalitatív eredmények részletes elemzésével. A fejezetet az eredményeim és hipotéziseim helytállóságának a vizsgálatával zárom.
Az ötödik fejezetben mutatom be eredményeim értelmezését, a végleges kutatási modellt, és foglalom össze téziseimet. Külön kiemelem a kutatási kérdésekre kapott válaszokat és eredményeim újszerűségét, valamint gyakorlati alkalmazhatóságát.
1.5.3. A kutatás folyamata
A kutatási célok, a kutatási kérdések megfogalmazása, a kutatási modell és a hipotézisek felállítása után végeztem el az empirikus kutatást. Ahogy a 6. ábra mutatja a
21
kutatás teljes folyamatát, a tájékozódástól kezdve a következtetések levonásáig minden lépcsőt végigjártam.
6. ábra: A kutatás folyamata
A kutatási folyamat első fázisában a téma, a probléma és a cél feltérképezése történt, melynek eredményeképpen a fázis végén a konkrét probléma és a kutatási kérdések megfogalmazása jelenik meg, miközben kiemelkedő jelentőséggel bírt a kutatási téma aktualitásának és hiányosságainak megvizsgálása is.
A szakirodalmi kutatás kiterjed mind a témával kapcsolatos irodalmak feltárására, mind pedig a kutatás teljes körű lefolytatásához szükséges kutatás-módszertani szakirodalom tanulmányozására. A szakirodalmi kutatásból következett a konceptualizálás és a modell felállítása. A fázis végén a szakirodalmi kutatás eredményeként a munkahipotézisek/kutatási megállapításokra, valamint a változók operacionalizálására, illetve mindezek alapján a kérdőív kifejlesztésére került sor.
A kutatás következő fázisának alapja a módszertani alapok megteremtése, vagyis az adatgyűjtési és elemzési módszerek kialakítása. Az empirikus kutatás a kvalitatív és a kvantitatív módszerek együttes alkalmazásán alapul. A kérdőív kialakítása, kisebb körben
22
történő tesztelése, majd a végleges kérdőív kialakítása és szétküldése mindezek után történt meg.
A következő rész az adatfeldolgozás, illetve -elemzés fázisának tekinthető, amely az empirikus kutatásból felgyűlt adatok teljes körű kiértékelését jelentette. A fázis végén az összegyűjtött adatokból a munkahipotézisek/kutatási megállapítások tesztelése történik;
ennek érdekében fontos, hogy a módszertani fázisban megalapozott döntést hozzunk az empirikus kutatás lefolytatásának módszertanával kapcsolatban.
Az összegzés fázisában visszatekintünk a problémafelvetésünkben megállapítottakra, a kutatási kérdésekre, valamint az elméletre. Fontos, hogy a kutatás lefolytatása során felmerült kiegészítő információk, valamint egyéb kutatási eredmények – amelyek szorosan nem a felállított hipotézishez/kutatási megállapításhoz kapcsolódnak – is eredményt jelentenek, így azok feltüntetése is elsődleges fontossággal bír. Az utolsó fázis a dokumentáció elkészítésének folyamata, amelyben a doktori disszertáció összeállítása történik.
23