Péczel, Jul. 13. 818.
Holnapok múlnak i m m á r miolta hallgatok; 's ha Kedves u r a m Bátyámnak e r á n t a m viseltető türedelmes szeretete felől meggyőződve kevésbbé volnék, méltán attól lehetne rettegnem, hogy ezen késő megszólamlásom inkább ingerlő mint kedves emlékezést szerzend. De mi —-' én legalább ugy érzem — nem csak szem köztt, nem csak sorainkban éldeljük e g y m á s t : Kazinczy és Szemere Palija távol
léteik és hallgatásaik alatt is eggyütt vágynak és beszéllenek.
Legelsőben és mindenek felett azon tudósítással t a r t o z o m U r a m Bátyámnak, hogy szolgálatba léptem. A' ki engemet féliglen ismer, az indító okomat, sőt v o n a t t a t á s o m a t ezen mozdulásra messzéről
1 1 2 3626.. Szemere Pál. 818.
sem sejtheti: híjában ereszkedném fejtegetésekre, magyarázatokra, bizonyosan n e m fogna érteni — m e r t n e m h i h e t n e ! B a r á t a i m m e g nyugtatásokra légyen jelentve Megelégedésem!
A' Tud. Egyesület a' múlt héten t á r t a gyűlést. Prof. Vas, Prof.
Sehedius és Prókátor írisz választattak, tétettek Redactoroknak. Mi történt e' részben velem is, elfecsegem. Hír érkezik hogy Y. az az Prof. Fejér Úr F ő Directorságra emeltetett. T r a t t n e r engemet m e g -szóllit a' Redactio felvállalására. Én Cath. P a p o t javaslék etc. 's e' mellé m a g a m a t Segédnek. T a r t a t n a k a' gyűlések; proponáltatom némellyek, mint Vitkovics, Dr. Forgó részemen v a n n a k : Horvát Pista n e m ! Ez későbbet m a g a m n a k is kijelenti hogy én alkalmatlan legyek a' társak által immár megítélt daraboknak szám és rend alá vonására.
Ez fáj és fájni fog! Hiszen ez n é k e m iskola volt volna, a' mint Pistának is m o n d á m . De m á r v é g e ! Én ugyan az illy történeteket n e m é r t h e t e m , kivált mint barát. Méltóztatik tudni U r a m Bátyám, hogy P e t h e a' Tud. Egyesületből örökre kivonta m a g á t ; valamint azt is hogy ki légyen a' Szép Lit. Recensense 's Füredi V i d a ; hiszen ezen eleinte nagy vigyázattal t a k a r g a t t a t o t t titok, m á r köz hír Pesten.
Figyelmessé teszem Uram B á t y á m a t egy versezetre a' Hasznos Mulatságokban; Kisfaludyhoz szóll; Batsányitól került. Ezen Strophák m a g a s z t a l t a t n a k !
Az utolsó gyűlésben k a p t a m meg Berzsenyinek Anti recensióját Kölcsey ellen. A' Ráday-versificatiót Leoninismusnak vallja; pisszegi a' S o n e t t e k e t ; a' Tisza melléki nyelv ellen kikél 's a' t. Vissza
küldetni rendeltetett.
A' Tud. Gyűjteményben megjelent Értekezés a' Mértékek felől, hol versben és prózában egyaránt ajánltatnak az illyenek: szereim, nyugalm, Virág tollából folyt. L á t t a m e! m u n k á t nála, sőt a' typogr.
correctora engemet és Miskát meg is kért. Bencze Horatz leveleivel készül,* 's n e m sokára n y o m t a t n i fog. Mutatott egy purgomácskát is Ludas Matyira.
Az Urat Magyar Dámáink meg akarják tisztelni: ezen szókkal fogada engemet még Májusban Vice Ispányom, Szentkirályi. N e m értettem, n e m gyaníthattam, 's épen úgy váram, m i n t a' mint k é p zelem, hogy U r a m Bátyám várja most, mi ezen megtiszteltetés.
Kérdé tovább, h a voltam e m á r Prof. Schediussal; 's m o n d á m :
* Talán Satyrájival; mert a' Levelek régen ki vannak adva. — Kazinczy F. jegyzete.
3626. Jul. 13. 818. 113
nem. No-tehát P a p és Asszony kérését h á t r a tenni veszedelmes.
Gróf Teleky Lászlóné 's többek Magyar J á t é k d a r a b o t szándékoznak a' közöns. T h e a t r u m o n j á t s z a n i . . . De fogy p a p i r o s o m : rövideden t e h á t ! Körnernek Zrínyijét kell fordítanom ! Mondhatom, hogy inkább és örömestebb r e p l i c á z n é k ! Azonban szőke Lotyóm
nak — így nevezi Berzsenyi az Antirecensióban a' Sonettisták Múzsáját — légyen h á l a ! derekasint szaporodnak a' Jambusocskák.
Feledém feljebb hogy a' fordításnak j a m b u s o k b a n kell történnie.
Kedveskedem Uram B á t y á m n a k egy Szabad kőmíves, két könyvszerző, egy Typographus — mindnyájon Magyarok — saját kézvonásaikkal.
Mint foly a: Kurir Tud. T á r h á z a ? Még n e m láttam. Pesten bizonyos Némellyek megszeppentenek, 's Uram B á t y á m r a a' P r a e -fatio miatt szem van. T r a t t n e r azt Oppositions Sammlungnak nevez
geti a Tud. Gyűjteményre nézve.
Kölcsey hol v a n ? Csekén nincs, annyit m á r tudok. A' levele
zésekben ez idén m a g a m is rest voltam. Egyedül Döbrenteihez írék egy levélkét, azt is Báday k é r t é b ő l ; sőt Kerepest sem nézetem. Most ugyan m á r Pestről h a m a r a b b v e h e t e m leveleimet, gyakran t a r t o z ván megfordulnom 's m ú l a t n o m a' Vármegye h á z á b a n és körültte.
Egy újságot t e h á t innen is, egy r e t t e n e t e s t !
Az ifjú Gróf Beleznay Sámuel ügyét a' múlt napokban vettük fel. ímhol a' species facti. Öreg és Ifjú öszvevesznek. Amaz vasra veretni, megbotoztatni akarja e z t ; Ez a' maga szobájába megyén.
Belép az Öreg 's az Ifjú azonnal h a s b a lövi. A' meglövetett a' folyosóra k i t á n t o r o g ; t a r t j á k ; az Ifjú ismét r á lobbantja fegyverét 's tarkón felül találja 's egyik tartóját az öregnek, újaiban megsebesíti. Bevitetik a' haldokló. Idő v á r t a t v a ismét elébe lép az öregnek az ifjú; az idegek még vonaglottak: 'S h á t még is mozogsz, b m az Istenedet ? ! E szóval harmadszori lövést teszen reá, 's agyvelejét széllyellocs-csantja. Az udvar elretten, öszvezavarodik. A' Gyilkos töltött fegy
verek között virrasztja atyját egész reggelig. —
Egy vonást a' férjhez menendő Leányok annyaikra. Hadnagy Szeeseyné[!], kinek egyik, Urától most vált, leányát az öreg, a' m á s i kat pedig ezen ifjú Gróf szándékoztanak feleségül venni — ezen anya sírt előttem és Vitkovics előtt, hogy a' c s i l l o g ó r e m é n y elenyészett. H a h h !
Tisztelem alázatosan, Édes U r a m B á t y á m ! [Eredetije a Szemeretár VIII. kötetében.]
K a z i n c z y F . levelezése. X V I . 8
114 3627. Döbrentei Gábor. 1818.
3627.
Döbrentei Gábor — Kazinczynak.
Kolozsváratt, Július l ö d . 1818.
Szívesen szeretett Barátom,
Minekutánna, Lajosunk a' Királyi Táblán, J ú n i u s 24dikén, idejé
hez képest dicséretesen censurázott volna, a' Praxisból, J u r i s histó
riából 's J u s Publicum Transylvaniaeből, 's aztán a' Cancellarius nagy és szép Bibliothékájával megismerkedett, elhagytuk Vásárhelyt Július 7dikén. M. Vásárhely nekem kedves m a r a d sok féle tekintetek miatt. Elindulásunk előtt való nap k a p á m Lottitól leveledet, midőn bucsuzásokkal 's pakkolással el voltam foglalva. Mennyire befolyt azon édes leveled foglalatja életem kedvetlenebb napjainak derítéseibe, azt csak mélyen érzem, k i m o n d a n o m lehetetlen. Vigyék e' gyenge rendek legforróbb csókomat Hozzád, mellyet ha S z é p h a l o m r a t e r e m t h e t n é m m a g a m a t , úgy adnék, hogy egyszer tisztelt áldott feleséged kezére, máskor a' Te mejjedre hajlanám. Boldog érzés nekem így tapasztalnom, hogy Te engemet szeretsz, élőmbe hozva gyermeked, 's n e k e m j u t t a t v a azt a' szép szerencsét, melly keresztatyjának nevez.
Életem és vérem e' fiúért, ha a' sors egykor parancsolná. Sokszor lebegtem környülötte m o n d v a reája a' legtisztább áldást. !S m o n d o m most újra, mellyet, nevében, kérlek fogadj-el. Bár környülállásim el ne fojtsák érzésemet, hogy a' barátságnak e' nemes, gyengéd vonásai valamelly m u n k á m b a n , velünk együtt érzők számára fennmarad
hassanak. Egykor olly nagy dicséretekkel szollal Kenyérmezei diadal
masaimról, azok a' mult téli új kidolgozásom szerint m á r Gr. Török Sophienak, Kazinczy hitvesének vágynak ajánlva. J ö t t közikbe ollyan is, melly az Asszonyi szép szívet illetheti. A' Visegrádi leányt is uj általdolgozásban fogod látni, Báró Kemény Simonnénak, szül.
Gróf Teleki — — — — 1 ajánlva. Két Asszony szív, kiknél tiszte
letre m é l t ó b b a k a t n e m ismerek, j o b b a k a t ismerni n e m fogok.
Utamat, Lajossal ide Szász Régen, Paszmos, Kerlés, Bethlen, Dees, Sz. Benedek, Szamos Újvár, Iklód felé vevém, jöve a Sajó és idébb a' Szamos terén. Ez az út olly szép, hogy én nagyon sajnál-l a t t a m rajta jöve, miért nem vezettesajnál-lek a r r a 1816ban. Csak hogy
1 Az eredetiben is üresen hagyott hely.
3627. Július löd. 1818. 115
a z akkori rossz idő alig engedte volna e' gondolatra jőni. Szász Régenben egy régi jó b a r á t o m a t Kapitány Horváthot, ki az utolsó háborúban Mária Therezia keresztjét nyeré, látogattam-meg. Horváth n e m literátus, de még sem irta volna m a g á t levelében úgy alá, mint a' Szekfalvynak baronizált írója, kitől, az a' kiesinykedő m a g a meg-különöztetni vágyása annyira elidegenített, hogy neki felelni n e m j ö t t kedvem, á m b á r kellett volna, m e r t egyenes kritikámat fáinan Erdélyi durvaságnak nevezi. Paszmoson, Gróf Teleki Ferencz, ki a' Muzéum LXdik füzetjében hátul álló tüzes buzdítást irá, megtoldatva azt általam is, fogadott nagy barátsággal, 's velünk jött, neki is épen dolga lévén Kolozsváratt.
Kérdésnek egyik birtokosa, Gróf Bethlen Lajos, olly díszt adott olasz ízléssel épített villája 's anglus kertje által, hogy az a' kert egyedül megérdemlette volna ezen útat. Mint többnyire a' Művészség enthusiastáji rossz gazdák, úgy ő is, annyira, hogy majd közel adós annyival, mint a' Vagyonja.
Bethlenben vétette Teleki Mihály fejét Bánffy Dienesnek. Sz.
Benedeken, az esztendő olta nem látott Buczynkat ölelem. Engede végre kérésemnek, 's fordítani fogja Longint. Mutatta m á r készületeit.
Tanítványa meghalván, most a' kedves Báró Splényiné fiját fogja nevelni.
Ide megérkezvén, mingyárt tudakozódtam, ha Cserey F a r k a s n e m küldte e bé Erdélyi leveleidet. Nem találván szokott biztosát, egy deákot fogadtam-meg, hogy Krasznáról azon becses pakétát vigyá
zattal behozza. De, minekelőtte ez kiindult volna, szóllék Csereynk biztosával, ki azt mondván, hogy Cserey épen két nappal ez előtt j á r t a t o t t benn, kételkedni kezdek, ha a' pakéta m á r nála volna é.
Nehogy hiába küldjek, í r t a m Csereynknek, hogy a' pakétát küldje Consil. Kenderessyhez, a' ki Dévára néhány napok múlva lejő, 's nekem elhozza. En pedig M. Németiben által olvasom, 's Zaránd-ból Lunkáról expressus által küldöm Krasznára. S e m m i t se félj, el n e m vész. Nagy örömet szerzel nekem annak beküldésével 's nagyon újra meg újra elkötelezel.
ítélő Mester Székely Mihály egybegyűjtvén a' Székelyek Con-stitutiójit, Privilegyiumait, azok Trattnernél m á r n y o m t a t á s b a n vágy
nak. Árok 3 f. Ha megszerzed magadnak, gyönyörűséggel fogod olvasni.
Ma délutáni fi óra után valék a' Gubernátornál, hogy véleke
désemet Curtiusnak Benkő Mihály Ebesfalvi íiscalis által tett fordí-8*
1 16 3(127. Döbrentei Gábor. 1818.
tása felöl általadjam, mellyet ő Excellentziája a' télen h o z z á m kül
dött. Egyszer'smind elbeszéltettem hogy Vásárhelyen a' Magyar Társaság ujjá születése iránt melly lépések tétettek, 's hogy a z iránt irt planumom el v a n fogadva "s csak egyedül Ö Excellentziá-jának, mint a' Társaság elébbi Elölülőjének helybe hagyása váratik.
Azzal felelt, hogy kész lesz elésegíteni. Koronázza meg Excellentziád, mondám, díszes öregségét :s több hazafiúi tetteit, mellyekért Erdély
től tiszteltetik, koronázza meg Excellentziád még e' T fel
állítására kész segedelmével, hogy a mostani és jövendő idők ezért áldhassák. Újra azt felelte, hogy mindent elkövet, hadd legyen nekünk is valahára valamink a' Hazában. Ezek szavai. — 0 , barátom, melly becses lenne előttem az élet, h a közbenjárásom által a' Társaság felállhatna. 62,000 Rftot projectáltam fundusnak, 13000 Rft. m á r ajánlásban van. Majd kiküldőm a' plánumot, mellyet Székely Mihály ki fog n y o m t a t t a t n i . Székely és Cserey Miklós legbuzgóbbak e' dolog körül. — Hogy a' Gubernátor illy vigasztalólag szóllott, az n e k e m kifejezhetetlen ö r ö m ö m r e van. Nem fogtam híjába áldozni, rs tüzem nem fogott elenyészni, haszon nélkül. Melly szép igy élhetni, midőn látjuk, hogy egy egész közönségre behatást csinálhattunk 's azért dolgozunk. Az öreg Excellentziás Ur magával által ellenbe ültetett,
!s ugy folyt beszédünk közel egy óráig.
Én innen holnap u t á n indulok Lajossal, a' ki azt m o n d a keresztatyaságom megtudásakor, hogy ládd, épen azt a' nevet viseli keresztfijad, mellyet nagyon s z e r e t s z : Bálint. Lajos ölel velem együtt.
Feleséged kezét csókolom, :s óhajtom, hogy uj fijába sokáig gyönyör
ködhessék, kit T e csókolj helyettem. A' n y a r a t M. Németiben töltöm.
Leveled per Kolozsvár, Déva, jöjjön. A' Grófné most Andrásfalván v a n ; F a n n y egybekelése véghezment. E hónap 27dikén indulnak Andrásfalvárói Sz. Gothárdra, h o n n é t Gr. Gyulayné Dédácsra jő.
Szívből örökre a' Tiéd Döbrentei Gábor mk.
Pecsétnyomó mustrájidat Simonnak általadtam. El is fogja készíteni m o s t Debreczeni közelebbi vásárra, hova Gubernalis Can-cellista Tunyogi József b a r á t o m ki fogja küldeni Prof. Sárvárihoz.
Simon a' k e t t ő é r t 36 Rft k í v á n ; küld ezt ide Tunyogihoz vagy Prof. Molnoshoz.
[Eredetije a II. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 53. sz. II. köt.]
3628. Gr. Dessewffy József. 1818. 117
3628.
Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.
Kassárul, Július 19ikén 1818.
Kedves F e r e n t z e m !
Ma veszek h á r o m sort, Döbrentei túl, és az ide zártt e l m a r a d é -k o t ,1 melylyet hogy néked azonnal küldjek el, esedezik.
Döbrentei n e m tsak hogy két, h á r o m leveleimre sem felel, h a n e m még azt sem írja, hogy várja leveleimet, vagy hogy n e m vette : n e m tudom, neheztel e reám, és miért ?
Sz. Mihályról fogom neked huszárom által megküldeni Bártfai Leveleimet. J ó csomót formálnak. Sokat fog lehetned kiszöktetnied belöllök.
A' legujjabb epigrammáid remekek, bár mindenik m á s m á s n e m ű légyen is. így gyönyörködtetteti a' külömbkülömbféle ragyogó pillangók szemlélése a' természet' szeretőit; de a' te pillangóid nintse-nek gombostűre húzva, valamint azokat a' gyűjteményes szobákba látjuk, h a n e m ők tsipkednek rezgő repesések közben.
Bánatos levelemben, melylyet Bártfán írtam, építendő szokás parantsol helyett az í r ó d o t t : engedhetne, és így éppen ellenkező leve gondolatombul. Fordítsd meg hát a' balgatagságot, hogy józaneszű-séggé váljék.
Talán Bétsbe, vagy legalább Pestre fog kelleni mennem, jöve-delmezésem dolgában.
Holnap Sz. Mihályra indulok Nagy Mihálynak, látni sógorom' boldogságát. Hányszor ringattam ölembe sógor aszszonyomat. Nagyon hívtak, és így nem fognak akarni oly h a m a r elereszteni, de én nem fogok 2 napnál tovább múlathatni, m e r t 24-dikbe Sz. Mihályon kell lennem. — Nagyon kedveili a' Magyar nyelvet Sógor aszszonyom.
Három esztendeje m á r hogy n e m láttam. Azt írja napám, hogy sohasem látott kellemetesebb teremtést. Ha P á p a volnék, m e r ő keresz
teket hánynék reá, és azok közben szüntelen azt m o n d a n á m neki, a' mit lOik Leó Medicis Máriának m o n d o t t : «Mia figliola, fatte figlioli in ogni maniera.»
1 A levélhez nincs semmi melléklet csatolva.
118 3629. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1818.
Voltam Eperjest Szulyovszkival; ő bélerekedt inkább hogy sem k á b a ; én is azt t a r t o m hogy a' família nyavalya. Mirabó mondja,.
úgy t e t s z i k : hogy nints az a ' j ó fej, a' melyben valamely kis ágatska el n e m ágozna vagy valamely kis eretske bé n e m lenne dugulva, 's azután puffaszkodjunk! '
Ki kerestem az Erdélyi Múzeomot. Nints egygyetlen egy szó is benne, a' melybül kitetszhetett volna, hogy a' P á p a y Sámuel retzenziója tölled v a n ; sőtt a' van írva az egygyik jegyzet a l a t t : Szemere Pálnak Iső Füzetben említett Gyűjteményéből. Mit t u d h a t t a m én, hogy a' magáét vagy a' másét vagy kiét gyűjti Szemere Pál ?
Vale pulcerrime rerum.
hív Jóskád mpr.
[Eredetije a M. Tud. Akad, könyvtárában : M. írod. Lev. 4r. 33. sz.]
3629.
Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak.
Széphalom d. 22. Jul. 1.818.
Verehrter Gráf,
Meine Nachrichten über Ráday k o m m e n spát, und sind doch arm genug. Menschen, die ihr Lében im Sehatten des Privatlebens vériében, liefern ihrem Biographen wenige Daten, die w e r t h wáren, der W e l t erzáhlt zu seyn.
Gedeon Ráday w a r d 1713. den 1. Octob. geboren. — Sein Vater P a u l w a r Kanzler bey F r a n z Rákóczy II., seine Mutter h i e s s C l a r a K a j a l i . — Er h a t t e keinen Brúder. Seine einzige S c h w e s t e r E s z t h e r h e u r a t h e t e dem Grafen Ladislaus T e 1 e k i, Gross V a t e r des Baro Tabulae, gleichen N a m e n s .
Unser Ráday w a r d in dem Hause seines Vaters erzogen. Dieser w a r ein Mann, der auch wegen seinen Kenntnissen und [seiner] Gelehr-samkeit in Achtung stehen k o n n t e ; das Manifest, welches er im N a m e n seines Fürsten aufgesetzt hatte, und das mit den W o r t e n Reerudes-cunt beginnt, zeigt von seinem Geist und Kopf. Auch h a t er ein Gebetbuch in ungr. Sprache drucken lassen, worin auch Geistliche Lieder vorkommen. — Der Sohn sah die Bescháftigungen des Vaters, und übte sich in prosaischen u. poetischen Arbeiten. Ich habe diese ersten Versuche gesehn, und fand sie für die damalige Epoche
3629. D. 22. Jul. 1818. 119 unserer Sprache u. Literatur weit besser als seine spáteren für die Zeiten in denen wir lebten.
R. ging nach beendeten Studien, wie andere reiche P r o l e s t a n -tische Jünglinge, nach Deutschland hinaus. Er h a t t e schon den Vor-satz gefasst, eine reiche Bibliothek zu sammeln, u. legte sich auf seiner gelehrten Reise hauptsáchlich auf Bücherkunde. Als er nach Hause kam, h e u r a t h e t e er ein sehr würdiges Mádchen, Catharina Szent-Pétery, aus dem Borsoder Com. (ihr Geschlecht starb in unsern Tagén aus). Sie w a r rein, fromm, und in jeder Rücksicht werth der W a h l eines Mannes wie Ráday. — Liebe, Bau seines Kastells zu Péczel, die Nachbarscbaft von Pesth, Besuche der Con-gregationen des Pester Comitats sföhrten seine Studien, und die Kisten, welche er von seinen Buchhándlern u. Antiquáren, Commis-sáren und Correspondenten erhielt, oft w e n n er sie auch nicht gefordert hat, lockten ihn von seinem Wege, den er zu gehn gewünscht hat, ewig weg. Horányi und m a n c h e r andere legten ihm gelehrte Fragen vor, die er zu b e a n t w o r t e n gelehrt und h u m á n genug w a r ; dann gab ihm seine schöne Schwiegertochter viel zu schaffen. Kein Wunder, wenn Báday, trotz seiner ununterbrochenen Studien nie etwas wichtiges hervorgebracht hat. Auch w a r es sein Unglück, dass er nie an einen Menschen stossen konnte, dessen Ansichten mit seinen Ansichten von gleicher Natúr waren. Orczy, der General, w a r Schüler der Franzosen, dem alles gut war, was klang, und etwas Gelehrsamkeit a t h m e t e . Teleki József, sein Neífe, w a r durch pédanterie steif. W e n n ich meinen Gegnern nicht wieder Anlass zum T r i u m p h über meine Unbescheidenheit gábe, dass ich mit meiner ICH auch hier wieder vortrette, so muss ich sagen, dass Ráday vielleicht erst in mir denjenigen fand, mit dem er gleich-gestimmt sich fühlte. Denn alle Grundsátze und Gesinnungen Rádays sind auch die meinigen: dass wir uns zum Beyspiele nicht nur die lateinischen (altén u. neuen) Scribenten, sondern auch die Schrift-steller der jetzt lebenden Nationen, besonders der Deutschen auf-stellen sollen .— dass unscandirte gereimte Zeilen, derén ganzer W e r t h in den Reimen und der Cásur nach den 6ten Silbe besteht, wenig anlockendes habén — dass Gyöngyösi, manchen schönen Vers, m a n c h e schöne Strophe geliefert hat, aber ein unseliger Schwátzer ist, und die Vergleichung mit Zrínyi, der h á r t e r ist, ganz u. gar nicht aushált — dass bloss das ein Gedicht genannt zu werden verdient, w a s in eine andere Sprache übersetzt noch Poesie heissen
120 3629. Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak. 1818.
kann. — Dass Ráday mich trotz des grossen Abstandes geliebt und distinguirt hat, zeigen seine Briefe, die ich in einem Quartband gesammelt h a b e ; aber sprechen Sie, mein Herr Gráf, davon ja nichts. Dieses w á r e für meine jetzigen Gegner ein gefundener Handel.
Ráday sprach auch bey Tisch oft von gelehrten S a c h e n ; er glaubte m a n c h e r S a m e falle nicht i m m e r auf Stein, und auch ein einziger S a m e würde wuchern. Dafür schalt m a n ihn einen P e d a n -ten, u. m a n c h e lustigen Köpfe b e r ü h r t e n etwas Gelehrtes bloss darum, damit sie die F r e u d é habén mögen, den gelehrten Altén in seiner Blösse zu sehen. Seine Lehren w a r e n in den W i n d gespro-chen. Ich k a m 1782. nach P e s t h als J u r a t u s , und in seinem Studier-zimmer, so wie im Theater, wo er nie ausblieb, genoss ich seinen Unterricht. So oft der Vorbang fiel, gab er mir dramaturgische Vorlesungen, und setzte aus, was und w a r u m gut oder schlecht gedichtet oder gesagt, gespielt worden sey. Unter vier Augen las er mir seine Verse vor, oder wir lasen Arbeiten von andern, u m sie zu beurtheilen.
R. schrieb ungr. Hexameter ehe Klopstoek seinen Messiás in deutschen Hexametern zu schreiben begann. R. h a t t e gereinigte Ohren, u. fühlte wie geschickt unsere Sprache sey, ihre Rede nach der Prosodie der Griechen zu m e s s e n : möglich auch, dass er nach seiner starken Bücherkunde Sylvesters Versuche u m 1 5 4 1 . gesehen hat. Ehe Kalmár seinen P r o d r o m u s herausgab, w a r R. mit 3 Gesán-gen der Zrinyiade des Zrínyi, die er in Hexametern arbeitete, fertig;
und 1765. brachte er einen Mahler von Pressburg, der seinen Saal in Péczel mit den Kupferstichen, die P i c a r t zu Ovids Metamorph.
gezeichnet hat, ziere. J e d e s Stück dieser W a n d m a l e r e y e n erhielt von ihm einen Hexameter. Auf diese W e i s e ist Ráday für einen der erstern anzusehen, die uns die griechische Leyer in die Hand g a b e n : aber seine unbeschreibliche Bescheidenheit, die bis zum Fehler ging, erlaubte i h m nicht, e t w a s drucken zu lassen. Hinein brach er keine neue B a h n : Baróti Szabó Dávid, Bájnis, Révai, sind die Triumvire, die wir darum für die Lehrer dieser Versification ansehn müssen, weil jeder von ihnen einen ganzen Band solcher Verse gab. Der Glanz bleibt unserm Ráday aber unbestritten, dass er solche Verse arbeitete, ehe Baróti u. Bájnis u. Bévai vielleicht noch geboren waren, u. dass er unsere gereimten Verse auch scandiren hiess, w a s vor Báday kein Ungar that, und welches unserer Versification doch eine unausspreehlichen Zauber leicht.
3630.. Horváth Ádám. 1818. 121 R. starb d. 6. Aug. 1792. Seine Verse h a t wahrseheinlich seine schöne Schwiegertochter vernichtet, denn sie sind nirgends zu finden.
J o s e p h erhob ihn z u m Báron, u. Leopold z u m Grafen. Dies ist alles, verehrter Gráf, welches ich über Ráday zu sagen weiss. — Ich b e h a r r e mit der innigster Verehrung
Mein Herr Gráf Ihr u n t e r t h á n . Diener Kazinczy Ferencz mpr.
[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 5. sz.J
3630.
H o r v á t h Á d á m — K a z i n c z y n a k .
Jul. 1818.1 Kedves B a r á t o m !
Leveled d. d. 2. Julii akkor ért ide, midőn engem, leg-keményebb kínokkal gyötrött a' K ó l i k a . . . 11-a Julii reggel r e á m ' érett, meg
tekintenem egy darab közel lévő Árpa v e t é s e m e t : ha lehetne e m á r a r a t n i ? fél óráig sem t a r t o t t a' tsendes j á r á s ; de mivel vissza hegy
nek (vagy Götseisen partnak) kellett j ö n n ö m ; meg érzette a' r o k k a n t t test a' kitsinyt i s ; tsak h a m a r fájditni k e z d e t t e m s é r v é s e m e t ; két ó r a múlva m á r alig szenvedhető volt a' fájdalom, 's egyszersmind a' föveny el-fogta a' v í z - t s a t o r n á t : és ez napról napra úgy meg örökö-dött, hogy kólika e a' mi kinoz vagy calculus? vagy mindenik a' leg nagyobb m é r t é k b e n ? ki n e m s z á m o l h a t t a m ; 13-a hajnalban Orvosért küldöttem, de tsak orvos szereket k a p t a m ; mellyek a' fövényét 14-a m á r fel o l d o t t á k ; nagy alkalmatlansággal, m e r t a' víz tsatornája még kisded k o r o m b a n sem volt olly szabad kényü eretnek, mint ekkor, és ez a' nagyobb hatalmaskodás szükségére nézve annál kínosabb volt, hogy százszor erőltettem azt napjában és százszor haszon n é l k ü l : az Orvos is ki felejtette a' szerek rendibűi, a' mit neki irtam, hogy nekem talán Klistér is k e l l e n e ; hát 16-a ismét h o z a t t a m fetskendő ezközt, és szükséges s z e r e k e t ; de a' mellyeken az én nyavalyám mind ki-fogott, 's ki tölte rajtam a' nyolczad n a p o t ; és talán tsak azért n e m többet, m e r t 18-a az a' tréfa jutott
1 Kazinczy F. jegyzése.
122 3630. Horváth Ádám. 1818.
eszembe, hogy a' melly eb meg-mart, annak szőrivel kellene kötöz
nöm a' s e b e t ; 's a' szüntelen t a r t ó epedttség ellen nyers vizet inni
nöm a' s e b e t ; 's a' szüntelen t a r t ó epedttség ellen nyers vizet inni