M. Vásárhely, April. 24dikén 1818.
Szeretett Barátom,
Ez órában vevém Martz. 29dikén irt leveledet. Kedves vala olvasnom azt, a' mit a' h a l h a t a t l a n Festetichnek franczia csínos udvarisággal 's n e m e s érzéssel írtál. Én is örömestebb néztem volna, hogy épen Te, inkább Virággal vagy Kisiinkkel társítattál volna egybe, mint Csokonaival, kit méltó tisztelet illet ugyan, de m á s nemben. — Egybe kell foglalnom, m a vett szíves leveledre 's a' Martz. 21dikén költre, válaszomat. Ez utolsót Április l ö d i k é n vettem.
Mingyárt felelnem lehetetlen volt, m e r t a' Szomorú-játék theoriáján, (mellyet a' beküldött valóban Szomorú-játékokra feleletül kellett, a: megjutalmazás kimenetele felől való híradás eleibe tennem,) folyvást kívántam dolgozni. Nagy m u n k a vala ez nekem, m e r t olly m u n k á k recensióján kínlódni, mellyékben lélek és szív n e m kap élelmet, rettenetes üresség. A' theoria eleibe bocsátott felszóllalásokban, sok helytt meg kapott a' tűz, ez elpuhult Nemzet tehetetlenkedését tekintve, 's hazafiusággal szóllok. De, itt, erről legutolján. Elég vala m á r a' buzdítás, 's ne hogy mindég egy tárgyat űzzek, arról, egye
nesen arról lemondok, valamint a' Xdik füzettel a' Muzéum kiadá
sáról. Ide nem férhetvén, Catilináris és Wielandi fordításaid, azokat csakugyan Buczynak a' Lyrica poesisről írt Értekezésével 's Ribiczai Dániel Agricolájával, Gr. Dessewffy Bártfai leveleivel együtt kiadom, csak ezek iránt Trattnerrel személyesen akarok beszélleni.
Becsületemre fogadom, hogy Erdélyi leveleidet n e m fogom t a r t ó z tatni. Jegyzéseimet kevés napok múlva, a' kezembe jutott Munka által olvasása után küldöm. Csak jó alkalmatosságnak add vagy adasd, ne hogy sokáig tévelyegjen, mint képed, mellyért szívemből ölellek.
Szép r á m á b a fog az mindenkor iró asztalom felett függeni. Ébresz-tend az engem a' szép hevű m u n k á b a n a' Nemzetért, balzsamzand barátsági enyhítést kebelemben, emlékeztetni fog, hogy én Neked mennyivel tartozom, 's általa felserkentendő sokféle ideájimban ked
ves szempillantataim lesznek.
Én most folyvást itt maradok J ú n i u s vége tájáig. Addig csak megkell Erdélyi Leveleidnek érkezni, sőt bár addig jegyzetimet is
3586. April. 24dikén 1818. 17 kiküldhetném. — A' Székelyek, Mátyás király által megújított privi-legyiumaikban, neveztetnek primipilusoknak "s pyxidariusoknak, m i n t egészen katonáskodó 's fegyvert hordozó Nemzet. Amazok magyarul ló fő székelynek hívattatnak, mivel lovas katonák voltak. A' Széke
lyek eredeti képen mind nemeseknek nézettek személyekben. Földje
ken jus regium n e m v o l t ; a' jószág fiat illetett, ha a' fiu deficiált, leányra ment, praefectio által, 's a' leány neveztetett fiú-leánynak;
de ha ezen fiú leánynak fia lett, a' jószág ismét a' fiúra szállott.
Meg van ez most is. L á t t a m több deliberatumait a' Királyi táblának ezen esetben. De most vágynak közöttök Donatariusok is, 's a' dona-tio által bevitetett j u s regium változtatott azon famíliáknál a' fiú
leány ágon. B. Wesselényi Miklós is fiú-leány Vargyason, Nagy Anyja Dániel Polyxena után, á m b á r a' jus még per alatt van. A' még fenn
levő máságu Dániel fiú Donatíót emleget, B. Wesselényi Miklósné pedig azt mondja, hogy azon Donatio szerint a' Statutio n e m esvén-meg, Vargyas m e g t a r t o t t a a' Székely eredeti successió t e r m é szetét. — A' Székelyek Székeikben, a' Fő Tiszt (Fő Ispán) vagy Gróf, Báró vagy Donatorius fő Nemes. Vice Király Bíró (Magyar Országon Vice Ispán) Nótárius, le a' Dúlóig (Szolga Bíróig) is dona
tariusok. Armalisták a' legalsóbbra alkalmaztatnak a' Széken. De sok
szor Armalisták is emergálnak, m i n t M. Országon.
A' Székelyeknek minden privilégiumait, Levéltárokból a u t h e n -tica copiákban egybe-gyüjtötte ítélő Mester Székely Mihály. Általam küldette-ki Trattnerhez, ki azokat n y o m t a t n i fogja. Azok között nevezetes documentumok vágynak, a' Székelyek Constitutiójira nézve, 's a' nyelv tekintetéből is, m e r t többnyire magyarul írattak. Csak kár, hogy a' Levéltárból kiíró n e m ügyelt a' régi magyar helyes
írásra.
Ki legyen l'olycarpus, n e m tudom, annyit tudok hogy ízetlen ember. Buczy megharagudott 's irt ellene, de megint elhagyja. Ezen sorokat, «Távol ugyan Döbrenteitől», én egyszer se l á t t a m ezen episz
toládban.
B. Naláczi Istvánnak a' Cs[ászár]hoz és Csnéhoz irt versét n e m ismerem. 0 egyéb verseiben sem vigyáz semmi rendre, 's mér
tékre. Azért n e m adtam-ki hozzám küldött több Epigrammájit. Az öreg B. Naláczi azért m o n d o t t a azt, a' mit veled Naláczi Pista köz
lött, mivel Bábolnán valék a' Marcalis Szék előtt egy héttel, 's hozzája n e m m e n t e m által, n e m megvetésből, h a n e m Pistával jól el tölt az időnk. Én azt a k a r t a m felelni arra, hogy inkább tisztelem
K a z i n c z y F . l e v e l e z é s e . X V I . 2
18 3586. Döbrentei Gábor. 1818.
a' törvényt mint általam, vagy érettem megrontassák, de h a m a r az j u t a eszembe, hogy ez, a' fő Ispántól 's B. Naláczi Pistától, kik mellettem peroráltak, érzékenykedésnek vétethetnék. Nopesa azt feleié: jószága nincs közöttünk, de vágynak érdemei. Consil. Kende-ressy gratulált ez iránt nekem, n e m én adván neki tudtára, hanem a' Vármegye protocollumából látván a' Guberniumban, melly oda mindenünnen felküldetik.
A' Sz. Miklóssy darabját a' Illdik Kötetben, csúfolkodó exclam.
's egyszersmind interrog. nótával megjegyezgetni epét mutat. Azért nincs Prof. Fejér stylusának semmi gratziája, mivel illyeneket tenni tud. Ezen 3dik Kötettel jött Márton István felelete Catechismusa recensensének. A' feleletben igen sok jó van, csak a' végén goromba, 's a' csiga, biga nevettet. Még sok idő fog eltelni, mig minden írónk, egyszersmind a' szép és helyes irás elkerülhetetlen szükségét is által fogja látni. A' te feleletedben gyönyörködtem, á m b á r töredéket l á t h a t t a m .
Lajossal, M. Országra menetelem ideje ismét bizonytalankodni k e z d : ha megyünk, mindent elkövetek, hogy Széphalmot lássuk.
Óhajtanám én, egyéb oda vonszódásom mellett, Széphalom Aszszonyá-nak valaha, kezeit újra csókolni. A: Te Sophied, b a r á t o m , 's az itt lakó Báró Kemény Simonná, nekem az Aszszonyok között legfőbb képeim. Tegnap is, kimondhatatlan kedves órát töltöttem B. Kemény Simonnénál.
Kaptad é m á r a' Muzéum IXdik fűzetjét Gr. Dessewffy á l t a l ? felette óhajtom tudni, hogy tetszik neked abban, a' Szentkuti Sán
dor (az az Döbrentei) darabja, hogy azon nemben (melly legelső Literaturánkban) többet is írjak é vagy nem. Meg nem foghatom, mit akar Gr. Dessewffy, a' Csuhadárhoz irt észrevételeivel. Hiszen az ő szabásai a' helyes írásban porondra v a n n a k építve. A' kukucs
káltam helyett csak maradjon meg a' zsalu.
Ugyan mit csinál Szemere és Kölcsey? Ezek n e k e m ismét halva látszanak lenni. Nem ír egyik is. Comoeták, hoszszan fény
lenek 's ismét eltűnnek előlem. De, tudom hogy szeretnek, 's én is őket. szivemből. Mikor Kölcseyvel szemben leszek, a' Berzsenyi recen-siója felett disputálni akarok.
Kis József ismét itt van, m e r t megint perel. Neki mindég van dolga Verbőczivel 's az Approbátákkal. Mutattam neki leveledből az őt illető sorokat. Még n e m vette leveledet. Róla írván, Enyed j u t eszembe. Prof. Hegedűstől ne várj feleletet ; nekem jó b a r á t o m ,
3586. April. 2 M k é n 1818. 19
i s m e r e m restségét, Enyeden, Pr. Benkő tanítását most Prof. és Doctor Bariez viszi; a' ki annak életéből holmit említett a' T. Gyüjt.-ben. De Prof. Keresztes István is Enyeden van, mivel a' t u d o m á nyok inkább felosztattak, ne hogy egynek annyit kellessék tanítani.
Az Exc. fő Ispán, mindenkép azon van, hogy Enyedre typographia állítassék.
April. l ő d i k é n m e n t e m volt innen Bogátra, onnan m á s n a p a' Grófnéval Kolozsvárra. 1 7 — 1 8 's 19dikén délután 3 óráig benn voltam. 20dikán ismét ide érkeztem Lajoshoz. Legelső menetelem 17dikén reggel, egykori szállásunkra, a' Wesselényi házhoz volt, 's véletlenül, örömömre, Miklóst ott találtam. Szemrehányásokat teve, hogy iránta miért hidegültem-el. Említettem neki sokat, 's m o n d t a m hogy én hideg i r á n t a n e m lehetek, csak ő legyen újra a' ki volt.
18dikán egész n a p n e m láttam, á m b á r sokszor kerestem. 1 órakor délután, a' külső Magyar utszában égés t á m a d o t t . Miklós, Gr. Kendeffy Ádám 's B. Bánffy Geczi voltak a' legszorgalmasabb oltók, elkormo-sodva. Kiáltozott egy Aszszony gyermeke után, azt hívén hogy a' szobában benn maradt. A' fedél égett, Miklós bé m e n t a' szobába, körül nézett, de a' gyermek n e m volt benn. 19dikén a' reggel' nagyobb részét ismét vele töltöttem. Emlegette, hogy a' Császár egyik Kísérője, Gr. Bombell, a' Saxoniai Követ, nálunk, mennyit hítta őtet a' Követséghez és sajnállani látszott, hogy m á r n e m m e h e t . Bár az az ok közbe ne j ö t t volna. A' leánynak okos-ravasz Anyja sajdítá, hogy ezen ismeretségnek én ellene voltam, 's tudván mennyire csüggött Miklós az én barátságomon, engem feketített Miklós előtt. Érzékenyen váltunk-el egymástól, megígérvén hogy írni fogunk. Ő akkor délután indult Enyedre, hol 3 nap a k a r t mulatni, 's Ninától búcsúzni, m e r t Májusban indul Bécsbe Gr. Teleki J a n k ó val ; onnét Franczia Országba 's Angliába. Csak szabad legyen, m e r t itt azt hirlelik, hogy az Utazás meg volna tiltva.
Aranka életéhez tartozókat gyűjtött volt egy ide való Reform.
Pap, Székely u r a m . A' néhai öreg Literatoroskodónak természeti íija, S z a t h m á r y megtudván, hogy én azt a Paptól el kérni akarom számodra, megszóllított, hogy tudta nélkül ki ne küldjem, m e r t abban sok változtatni való lesz. Egy hetet tett terminusul, addig jegyzéseket tesz, monda, 's úgy kiküldőm.
Utóbbi, fenn említett leveleddel együtt k a p t a m Malvináét is, két esztendei halgatása után. Megküldé a' Keszthelyi egyik innepre irt Verseit. Én csudálom ennek a' leánynak erős, nagy gondolati ait
2*
2 0 3587. Kis József. 1818.
's hasonló érzéseit. A: jövő nyáron őtet is látni akarom. Melly szép lenne, ha, túl a' Dunára épen Veled együtt mehetnénk, minthogy Te is oda szándékozol!
Ugyan ez nap érkezett hozzám Gubernátor Gróf Bánffy György Ő Exceljának is egy nekem kedvező itéletű levele. Máskor közleni fogom.
Kolozsváratt j á r t a m b a n , Simon, a' Metsző nagyon beteg volt, ugy hogy vele szóllani se lehetett. így, ismét még későbbre m a r a d t pecsét nyomóid metszetése.
Részt veszek atyai örömeidben, mellyeket elémenetelén aT kedves Zseni talentumának, érzesz. Csókold meg, 's mond neki, hogy azt b a r á t o d küldi, ki szívéből óhajtja az ő "s hozzá tartozóji boldogságát.
[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában : M. írod. Lev. 4a. 53. sz. II. köt.]
Szivem érzi, háládatos szivem kész a" Méltóságos Ur barátsága el fogadására, és örök betsbe lejendő tartására. Rövid beszédemet azért b á t o r k o d t a m határozó visgálása alá botsáttani, mivel sem méltóbb bíráját n e m esmértem, sem a' részre hajlástől n e m t a r t o t t a m . Döbrenteinek köszönöm mindeniket. Enyém az a Nyeresség, hogy személyesen e s m é r h e t e m Azt, a' ki olly bizonyos lehet a' Nemzettel fenn álló örökkévalóságról.
Vettem a' Hunyadi eránt tett meg jegyzéseket i s ; ezekre ugyan hoszszabb meg jegyzésemet tsak az Őszre tehetem meg, de b á t o r vagyok vélekedésem ellenkezéséről előre engedelmet kérni. Hogy Hunyadi rendkivülvaló nagyember volt, a' tagadhatatlan, de szé-gyellésre méltó, hogy ennyi bizonytalanság fedi születését. A' Tövissi Templomon, mellyet ő e manubiis Turcicis építtetett, van ezen Inscriptio: Anno Dni MCCCCXXXX/1440. J o a n n e s de Huniad Regni Hungáriáé Gubernátor. A: Fejérvári T e m p l o m b a a' J o a n n e s Miles
Döbrenteid ink.
3587.