névoltalom, életképoltalom vagy a magánszféra oltalma? Jogösszehasonlítás a magánszféra
2. A személyiségvédelem szerkezete
2.1. A német általános személyiségi jog
A német jogban nem lelhetünk fel egy általános személyiségi jogi generálklauzulát, noha a BGB3ilyen irányú kiegészítése korábban felmerült. A BGB a névjogot (12. §), a KUG4a képmáshoz való jogot (22. §) nevesíti. Ezen két jog esetében a német jog-alkotó az érdekmérlegelést a törvényi szabályozás által a tényállásban már elvégez-te, így a bíró mozgástere kisebb, szemben az 1954-ben elismert általános személyi-ségi joggal, ahol az érdekek közti mérlegelés a blankettaszabály5okán nagyobb.6Az általános személyiségi jog önálló alanyi jogként való elismerése eredményeként ezen speciális, törvényi személyiségi jegyek (illetve a szerző személyiségi jogai, az Urheberpersönlichkeitvonatkozásában személyiségi réteg) elsőbbséget élveznek az általános személyiségi joggal szemben. A személyiségvédelem ezen megosztottsá-gának az az eredménye, hogy – mivel a névjog a halállal megszűnik,7és ezért post mortemvédelemben nem részesülhet –, erre csak az általános személyiségi jog
sé-3Bürgerliches Gesetzbuch – német polgári törvénykönyv (a továbbiakban: BGB).
4Kunsturhebergesetz (a továbbiakban: KUG).
5Mivel a német magánjogban az általános személyiségi jog mint alanyi jog a BGB-ben nem szerepel, hanem annak létét a legfelsőbb bíróság ismerte el, így nincsen jogalkotó által meghatározott konkrét tartalma sem.
A bírói gyakorlat az általános személyiségi jogot a személyiség szabad kibontakoztatásához való alkotmá-nyos alapjogból (német Alaptörvény, 2. cikk) és az emberi méltósághoz való jogból (német Alaptörvény, 1. cikk) vezette le. A személyiség szabad kibontakoztatása magánjogi tartalma minden esetben a bíróságok jogértelmezési tevékenységével kerül az egyedi esetben megállapításra, ők töltik ki tartalommal ezen blan-ketta-szabályt.
6BGHZ 13, 334.
7BGH NJW 2007, 648.
relmének megvalósulásával van lehetőség.8E korábbi, nevesített személyiségi jogok tehát a német jog védelmét bizonyos irányban megbontják. A német legfelsőbb bí-róság (Bundesgerichtshof, BGH) az általános személyiségi jog alanyi jogán belül eset-csoportokat ismert el, és a jogirodalom is e csoportok alapján kezeli ezen egységes jogot.9
2.2. Általános személyiségi jogok – Ausztria
Ausztriában az általános személyiségi jog helyzete pozitivista szempontból szeren-csésebbnek mondható annak ellenére, hogy az ABGB101811-ből származik. A tör-vény 16. §-ban deklarálta, hogy minden ember bír vele született, már magából az ész-ből kivilágló jogokkal, s azért személynek tekintendő. Ez a szabály a legutóbbi időkig csak mint bloßer Programmsatz11és nem mint alanyi jog érvényesült, így hi-vatkozni sem lehetett rá. Ettől függetlenül német mintára12az ABGB III. résznovel-lájában a 43. §-t a német BGB 12. §-ának névjogi tényállása mintájára fogalmazták újra,13anélkül, hogy az általános személyiségi jog törvényi kodifikálását is megtették volna, vagy a 16. §-t egyértelműsítették volna. Az ABGB ezen észjogi hatást türköző 16. §-a egyszerűbben lehetővé tette az általános személyiségi jog elismerését. Erre ugyanakkor ezidáig sem került sor. Az osztrák legfelsőbb bíróság (OGH) elismerte, hogy igény keletkezhet az ABGB 16. §-ából, ugyanakkor egy a némethez hasonló át-fogó személyiségi jogi védelemnek nem adott helyt, hanem esetcsoportok szerint nyújt védelmet, azzal hogy nem egy átfogó általános személyiségi jogról, hanem általános személyiségi jogokként kezeli az ABGB 16. §-ából származó jogokat.14
2.3. Magyarország
A magyar jog generálklauzuláris szabályozás keretében általános alanyi jogot biztosít a személyiségen, annak egyes jegyein, megnyilvánulásain. Szemben a Királyi Kúria
8BGHZ 107, 384. „Emil Nolde“.
9Erman/ N.Klass, BGB, 13. Aufl., Anh § 12 Rn. 24.
10Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch (ABGB) – Osztrák Polgári Törvénykönyv (Optk.).
11Kletečka, Andreas: Allgemeiner Teil, Sachenrecht, Familienrecht. In: Koziol, Helmut – Welser, Rudolf (Hrsg.):
Grundriss des bürgerlichen Rechts. Manz, Wien, 2006. 83.
12Amelyhez valószínűleg a szomszédos Svájc joga is hozzájárult, amely a generálklauzula mellett a névjogot szabályoza kizárólag törvényi szinten.
13Posch, Willibald: § 43. In: Kodek, Georg E. – Schwimann, Michael (szerk.): ABGB Praxiskommentar Ia. Le-xisNexis, Wien, 2013. 5. szj.
joggyakorlatával15és alapvetően Balás P. Elemér álláspontjával16a bírói gyakorlat nem az általános személyiségi jog megsértését mint olyat állapítja meg elsősorban, hanem a nevesített személyiségi jog megsértését. Amint arra Görög Márta is rámu-tat, az egyes személyiségi vonatkozások személyiségi jogokként való nevesítése el-sősorban jogtechnikai szemszögből bír jelentőséggel,17amely által a személyiségi jog egységes jellege nem kerül megbontásra.
A személyiségi jog generálklauzuláris szabályozást tartalmaz, amelynek jogal-kotói indoka abban rejlik, hogy a személyiségi jogokat, illetve azok megsértésének az eseteit teljes körűen felsorolni nem lehet. A folytonos jogfejlődés és a társadalmi-gazdasági viszonyok határozzák meg „mennyiben sarjadzanak belőle új jogok”18. A generálklauzula mint jogtechnikai megoldás évszázadokon át utat nyújtott a jogot kereső magánfeleknek az egyedi ügyben szükséges érdekmérlegelés minél teljesebb bíró általi eléréséhez. Kiemelendő, hogy a személyiségi jogi keretszabálynak kö-szönhetően a bíró az, aki a történeti tényállás meghatározása mellett megkeresi azon felsőtételt, amelyet jogszabályként alkalmazva a szubszumció során felhasznál. Van-nak olyan személyiségi jogok, amelyek esetén a jogalkotói értékelés törvényi disz-pozíció formájában le is csapódik, ezek azonban a Ptk. 2:43. § értelmező rendelke-zése alapján nem képeznek külön alanyi jogot.19 Meglátásunk szerint ebből folyik azon, a Kúria által is elismert szabály,20hogy a személyiségi jog megsértése esetén nem érvényesül a jogcímhez kötöttség. Hiszen ugyanúgy a generálklauzulán, az ál-talános személyiségi jog alanyi jogán belül mozog az érdekmérlegelés. Erre tekin-tettel nem annak van jelentősége, hogy a konkrét esetben mely jog sérül, hanem hogy a személyiség védelmét sértő generálklauzula tekintetében jogos vagy jogtalan egy adott cselekmény. Mivel az egységes védelem okán a mérce a generálklauzula, így a konkrét tényállás esetén megvalósuló személyiségsérelmek tipizálását a törvény nem
14Von Schmädel, Judith: Persönlichkeitsrechte im österreichischen und deutschen Filmrecht unter besonde-rer Beachtung der Rechte des Filmschauspielers. Dissertation. Wien. 2009. 27.
15Jól kifejezi ezt a következő ítéleti indokolás.: „A személyiségi jog megsértése az is, ha valaki a mást meg-illető név viselésének jogát kétségbe vonja“; ismerteti: Boda Gyula – Vincenti Gusztáv: A Jogi Hírlap Dönt-vénytára. A Jogi Hírlap kiadása, Budapest, 1939. 76.
16Balás P. Elemér: Személyiségi jog. In: Szladits Károly (szerk.): Magyar Magánjog I. Általános rész. Személyi jog. Grill Károly, Budapest, 1941. 634.
17Görög Márta: A személyiség védelme a jó hírnév és a becsület vonatkozásában. In: Csehi Zoltán – Koltay András – Navratyil Zoltán (szerk.): A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban. Wolters Kluwer, Budapest, 2014. 146.
18Bozóky Alajos: A személyjogokról. In: Fodor Ármin (szerk.): Magyar Magánjog I. Kötet. Singer és Wolfner, Budapest, 1905. 190.
19Kivételt képez ez alól részben a Ptk. 2:49. § (2) bekezdése, amely önálló jogi norma, a személyiségi jogi jog-védelmi eszközöktől elkülönült jogkövetkezménnyel.
20BH 2014. 301. [12].
is indikálja, annak módja elsősorban a bíró dogmatikai érzékén és a jogtudomány rendszerezésén múlik. A konkrét, megsértett személyiségi jog nevesítése ennek kö-vetkeztében nem is szükséges, s terminológiájában ez alapján helyesebbnek tűnik a Kir. Kúria gyakorlata, amely nem ragaszkodott ehhez, hanem a személyiségi jog megsértését mondta ki akkor is, ha konkrét, nevesíthető jog sérelme állt fenn. Ehhez hasonló megoldást követ a német jog az általános személyiségi jog vonatkozásában, ott azonban a nevesített személyiségi jogok ezt az egységet megbontják. Ezen sza-bályozási metodika okán ugyanakkor tisztázandó, amennyiben több személyiségi jegy, személyiségi vonatkozás is sérül (pl.: a név és a képmás sérelme), abban az eset-ben melyik jog sérelmét kell megállapítani. Ez különösen fontos témánk szempont-jából, a magánélethez való jog esetén, amely az ember személyi viszonyainak tágabb körét fogja át. Ugyanígy tágabb kört fog át a valós alakok életútjának, külső és bel-ső tulajdonságainak, nevének felhasználása, az azokkal való visszaélés.