Panaszok az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) az elmúlt években a ha-zai büntetés-végrehajtási intézetekben uralkodó, az alapvető jogokat sértő elhelye-zési körülmények miatt több esetben is elmarasztalta Magyarországot. A Bírósághoz benyújtott első magyar vonatkozású (Szél v. Magyarország) ügyben született

ítéle-12Magyar Helsinki Bizottság: Embertelen túlzsúfoltság a magyar börtönökben – Háttéranyag az Emberi Jogok Európai Bíróságának túlzsúfoltsággal kapcsolatos döntéséhez, 4–6. http://www.helsinki.hu/pilot-eljaras-a-bortonok-tulzsufoltsaga-miatt/ (Letöltés időpontja: 2017. 09. 21.)

tet követően várható volt, hogy a fogvatartási körülmények miatt jelentősen emelkedni fog a kártérítést előterjesztő fogvatartottak száma, jelentős anyagi terhet róva ezzel az államra, amennyiben a kártérítést megítélik.¹³A prognózisnak megfelelően 2016.

év novemberéig a magyarországi fogvatartási körülmények miatt a Bírósághoz be-nyújtott kérelmek száma meghaladta a 6800-at. A Bíróság előtt indult kártérítési el-járások több mint tíz éves tapasztalata alapján megállapítható, hogy a Bíróság ítéle-teiben a túlzsúfolt zárkákban foganatosított fogvatartást minden esetben embertelen és megalázó bánásmódnak minősítette. Hazánk vonatkozásában a Bíróság 2015. már-cius 10-ei pilotítéletében¹⁴egyhangú döntést hozott Varga Lajos és öt társa ügyében, melyben megállapította az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. és 13. cikkeinek sérelmét, és kötelezte az államot 3400–26 000 euróig terjedő büntetés megfizetésé-re. Piloteljárást akkor rendel el a Bíróság, ha a beérkezett panaszok alapján egyér-telművé válik, hogy egy országban rendszerszintűen fordulnak elő hasonló jogsér-tések, és az egyedi panaszok ügyében hozott elmarasztaló ítéletek ellenére sem kezelik tagállami szinten megfelelően a problémát.¹⁵A pilotítélet jelentősége, hogy a Bíróság kötelezi az államot arra, hogy azonosítsa a strukturális problémát, amely miatt az ügyek ismétlődnek a strasbourgi testület előtt, majd oldja meg azt. A Varga és mások Magyarország elleni ügyében többek között azért hozott pilotítéletet a Bí-róság, mert korábban 450 hasonló kérelem került a strasbourgi testület elé Magyar-ország ellen a nem megfelelő fogvatartási körülmények miatt, amely felhívta a fi-gyelmet a fennálló strukturális problémára. Varga Lajos és a társai különösen a cellák nem megfelelő méretére és a rossz higiéniás körülményekre hivatkoztak be-adványukban. Varga cellája 30 négyzetméteres volt, és összesen 17 rab osztozott raj-ta, ami azt jelenti, hogy a rabokra fejenként 1,76 négyzetméter jutott. Az Bíróság ál-lásfoglalása szerint ez olyan mértékű szenvedést okozott a panaszosoknak, amely meghaladta a fogvatartással szükségszerűen együtt járó szenvedés mértékét. Ennek következtében a Bíróság egyhangúlag hozta meg döntését, melyben a hat fogvatar-tottnak összesen 73 900 eurót ítélt meg nem vagyoni kártérítés címén. A túlzsú-foltsághoz nem megfelelő fogvatartási körülmények társultak: Varga László pana-szos magánelzárása során például mindösszesen napi fél órát tölthetett szabad levegőn, továbbá a szegényes higiéniai körülmények miatt bőrbetegsége alakult ki.

Külön kihangsúlyozta a strasbourgi testület, hogy több esetben nem történt meg

13Dr. Szemesi Sándor: Sok (jó) ember kis helyen? A magyar fegyintézetek zsúfoltságával kapcsolatos kérdések az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában. Büntetőjogi szemle 2014/2. 87.

14Varga and Others v. Hungary, nos. 14097/12, 45135/12, 73712/12, 34001/13, 44055/13, 64586/13.

15Kirs Eszter: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának pilot ítélete a magyar büntetés-végrehajtási rendszer túl-súfoltságáról. Jogesetek Magyarázata 2015/3. 75–82.

a WC megfelelő leválasztása, az ötödik panaszos zárkájában poloskák, csótányok és tetűk voltak, emellett hiányzott a megfelelő szellőztetés is. Az elégtelen higiéniai kö-rülmények továbbá a kellő számú mosdó hiányát, illetőleg a szabad levegőn törvény által meghatározott ideig való tartózkodás akadályozását jelentette az elítéltek szá-mára. A legkirívóbb eset Varga Lajos magánelzárása alatt történt, ugyanis elmondá-sa alapján nem volt elengedő víznyomás a zárkában, így sem a WC öblítésére, sem pedig kézmosásra nem volt lehetősége, amely következtében az elzárás ideje alatt or-vosi ellátásra, később pszichiátriai kezelésre szorult. A bíróság döntése meghozata-la során figyelemmel volt a Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) 2013-as magyarorszá-gi látogatására is. A CPT hivatkozott jelentésében felhívta a figyelmet a túlzsúfolt-ság problémájára. A bírótúlzsúfolt-ság kiemelte továbbá az alapvető jogok biztosának börtön-látogatásait és hivatkozott számos nemzeti bírósági ítéletre, amelyekben a túlzsúfoltság miatt megállapítást nyert, hogy a börtönhatóság a fogvatartottak sze-mélyiségi jogait, emberi méltóságát megsértette.¹⁶A Bíróság ítéletében megállapí-totta, hogy a magyar büntetés-végrehajtásban rendszerszintű probléma a fogvatartá-si körülmények nem megfelelő minősége, és nincs összhangban az Európa Tanács Kínzást és Embertelen Bánásmódot Megelőzni Hivatott Bizottsága (CPT) állásfog-lalásaiban és az Bíróság esetjogában megfogalmazott európai követelményeivel.

A bíróság arra kötelezte a magyar államot, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bi-zottságának felügyelete mellett hozza meg azokat az intézkedéseket, melyekkel megoldhatóak a magyar büntetés-végrehajtási rendszer strukturális problémái. Az in-tézkedéseknek összhangban kell lenniük a Bíróság ítéletében szereplő javaslatokkal, melyek közül kiemelték a fogvatartással nem járó kényszerintézkedések gyakoribb alkalmazását és a megfelelő kártérítéshez vezető jogorvoslati eljárás létrehozását.

A magyar kormány a jogerős döntéstől számított 6 hónapon belül volt köteles elké-szíteni a végrehajtási akciótervet. Az eljárásban a Bíróság nem határozott meg konk-rét időpontot a magyar börtönökben fennálló problémák megoldására, azonban ki-fejtette, hogy a feltárt szabálytalanságokat a lehető leghamarabb orvosolni kell. Az ítélet meghozatalát követően 2015. március hó 10. napja és 2016. január hó 07. nap-ja között a Bíróság 11 ügyben összesen 99 kérelmezőnek nem vagyoni kártérítés és költség címén további 1 544 650 eurót (500 000 000.- forint) ítélt meg.¹⁷

16Juhász Andrea Erika: Varga és mások kontra Magyarország – az EJEB döntése. https://jogaszvilag.hu/

rovatok/vilagjogasz/varga-es-masok-kontra-magyarorszag-az-ejeb-dontese (Letöltés időpontja: 2017. szep-tember 20.)

17Soltész Katalin: A fogvatartás körülményei a büntetés-végrehajtásban. Infojegyzet 2017/11. Képviselői In-formációs Szolgálat, 2017. március 3. 4.