Magánélethez való jog a büntetés-végrehajtásban
9. A kapcsolattartás szabályozása
Az Európai Börtönszabályok támogatja azt a haladó jogpolitikai álláspontot, amely szerepet tulajdonít a családdal, illetve a tágabb környezettel való kapcsolattartásnak.
A szabálygyűjtemény a börtönből való eltávozásnak, mint a külvilággal való kap-csolattartás egyik formájának alapvető fontosságát hangsúlyozza és széles körű al-kalmazását ajánlja a zárt és a nyitott börtönrendszerek számára egyaránt. Mindemellett szorgalmazza azt is, hogy a börtönbeli látogatások lehetőség szerint felügyelet nél-kül vagy legalábbis vizuális ellenőrzés keretében történjenek. Követelményként
332013. évi CCXL. törvény 150.§ (3).
342013. évi CCXL. törvény 150.§ (10).
fogalmazza meg továbbá a szükséges korlátozások érvényesülése mellett a külvi-lágban zajló eseményekről való rendszeres tájékozódást napilapok, folyóiratok, könyvek, rádió és televízióadások, előadások segítségével. A Bv. tv. az elítélt joga-ként szabályozza többek között a hozzátartozókkal, valamint a fogvatartott által megjelölt és az intézmény által engedélyezett személyekkel való levelezést. Garan-ciális jelentőséggel bír annak jogszabályi rögzítése, hogy a levelek gyakorisága és ter-jedelme nem esik korlátozás alá. Ugyanakkor a levelezésnek az intézet biztonsága szempontjából történő ellenőrzését szükséges követelményként fogalmazza meg. En-nek értelmében a levéltitok védelme összeütközésbe kerülhet a büntetés-végrehajtás rendjéhez és biztonságához fűződő társadalmi érdekkel. A törvény az ellentétes ér-dekek ütközését úgy oldja meg, hogy az ellenőrzés lehetőségét általában szúrópró-baszerűen, de kellő rendszerességgel teszi lehetővé. A nemzetközi gyakorlat köve-telményeihez igazodva az ellenőrzés azonban nem terjed ki azon levelekre, amelyet a fogvatartott a hatósághoz vagy nemzetközi szervezetekhez küldött. Tekintettel arra, hogy állampolgári jog korlátozásáról van szó, a végrehajtási intézmény kötele-zettségévé teszi az elítélt tájékoztatását az ellenőrzés lehetőségéről.35Amennyiben a büntetés-végrehajtási intézet megállapítja, hogy a levél az intézmény vagy a fog-vatartás biztonságát veszélyeztető adatot, információt, esetleg tárgyat tartalmaz, a levél elítélt részére történő kézbesítésére nem kerülhet sor. Erről azonban a fogva-tartottat értesíteni kell; a levelet pedig vissza kell küldeni. A jogszabály megtiltja azon levelek tartalmának ellenőrzését, amelyek a hatóságokkal, nemzetközi szervezetek-kel és a védővel való kapcsolattartást szolgálják. Ha alapos a gyanú arra, hogy a fogvatartott részére érkező küldemény nem az ott feladóként feltüntetett hatóság-tól, nemzetközi szervezettől származik, lehetőség van a levél felbontására, de erre csak az elítélt jelenlétében kerülhet sor, és célja csak a feladó azonosítása lehet.36A leve-lezés joga mellett az elítélt jogosult legalább havonta látogatót fogadni, illetve a vég-rehajtási fokozatra tekintet nélkül, amennyiben ezt az intézet biztonsága indokolja, biztonsági beszélő fülkében vagy rácson keresztül beszélhet látogatójával. Ennek alapján az erre kijelölt helyiségben történik, ahol az elítélt egy időben két kiskorút és két felnőttet fogadhat.37A látogatás időtartamát az intézet parancsnoka állapítja meg, de a jogszabályi rendelkezés folytán ennek alkalmanként legalább 60, legfel-jebb 120 percnek kell lennie, illetve kérelemre ez az időtartam maximum 30 perccel meghosszabbítható. Ki kell zárni a látogatásból azt a személyt pedig, akinek
maga-35Juhász Zsuzsanna: A hazai büntetés-végrehajtási jog és az Európai Börtönszabályok ajánlásai. Acta Uni-versitatis Szegediensis LXII/9. 2002. 22.
362013. évi CCXL. törvény 174.§ (4).
372013. évi CCXL. törvény 177. §.
tartása veszélyt jelenthet az intézmény számára, illetőleg akit a folyamatban lévő bün-tetőeljárás eredményessége érdekében az ügyész vagy a bíróság korábban eltiltott.38 További fontos eleme a külvilággal való kapcsolattartásnak a csomag küldésének és fogadásának joga havi rendszerességgel. A csomag mindazokat a tárgyakat tartal-mazhatja, amelyeket az elítélt engedéllyel magánál tarthat.39Ugyancsak a módosu-ló állampolgári jogok között rendelkezik a törvény a távbeszélő használatának jo-gosultságáról. Tekintettel arra, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek távbeszélő készülékekkel való ellátottsága behatárolt és korlátozott, ezért a használatra a fog-vatartott az intézet által nyújtott lehetőségek függvényében jogosult. Amennyiben ez indokolttá teszi, a fogvatartott személyiségi joga bizonyos korlátozás alá esik, a táv-beszélőn való beszélgetése ugyanis ellenőrizhető. Ez a levelezés analógiájára általában szúrópróbaszerűen történik, és előzetesen ennek lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell. Amennyiben a távbeszélő használata során felmerülne annak a gyanúja, hogy az ott elhangzottak a fogvatartás rendjét, biztonságát veszélyeztetik, a beszélgetés biz-tonsági okból megszakítható.40A fentieken túlmenően a családi kötelékek ápolását, megtartását célozza, illetve a kegyeleti jog érvényesülését szolgálja az a rendelkezés, amely lehetőséget teremt arra, hogy az elítélt meglátogassa súlyosan beteg hozzá-tartozóját, illetőleg részt vegyen annak temetésén. Az intézet joga eldönteni, hogy a kapcsolattartás ez a formája felügyelettel vagy anélkül történjék.
10. Összegzés
Az Alaptörvény VI. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ma-gán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jóhírnevét tiszteletben tartsák, to-vábbá mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű ada-tok megismeréséhez és terjesztéséhez. A privátszféra a büntetés-végrehajtási jogviszonyban törvényi szinten rögzített speciális megszorításokkal ugyan, de az el-ítélteket is megilleti. Az érvényesüléséhez szükséges elégséges mértéket a büntetés-végrehajtási intézetnek biztosítania kell. A börtönök túlzsúfoltságából adódó válság túlterheli a büntetés-végrehajtási intézeteket, így működési anomáliák és funkcionális zavarok keletkezhetnek, amelyek a fogvatartottak alapvető jogaira is kihatással van-nak. A társadalomnak is érdeke, hogy a fogvatartás emberi körülmények között
382013. évi CCXL. törvény 177. § (1)–(4).
392013. évi CCXL. törvény 176. § (4).
402013. évi CCXL. törvény 175. § (1)–(4)
történjen, mert ennek függvényében számíthatunk a bűnelkövetők reszocializáció-jának eredményességére. Ha a rabokkal való bánásmód megfelelő és alapvető joga-ik a gyakorlatban is biztosítottak, nagyobb az esélye, hogy a szabadulást követően az alapvető együttélési normákat be fogják tartani.