Magánélet a hálózat csapdájában
3. A személyiségprofil létrehozása és jogi értékelése
A közösségi portálokon regisztrált felhasználói profilok tekintetében a személyisé-gi jogokkal és a magánélet joszemélyisé-gi védelmével összefüggésben felmerül annak a kérdése, hogy az online szféra ezen területén mit tekintünk jogi értelemben vett és védendő személyiségnek, amely a jogvédelem tárgyának az értelmezését, elemzését és hatá -rainak feltérképezését jelenti az online tér legújabb fejlődési tendenciáira tekintettel.
A közösségi média felületén bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany regisztrációt követően hozhat létre felhasználói fiókot,18
15Fézer, 2014. 264.
16Jelen tanulmánynak nem tárgya a közösségi portálon elkövetett személyiségi jogsértést megvalósító cse-lekmények, valamint ezzel összefüggésben az egyes személyiségi jogok elemzése, hiszen mindezek előfel-tétele annak vizsgálata, hogy jogi szempontból, hogyan értékelhető a személyiségprofil kategóriája arra te-kintettel, hogy a személyiségprofil révén, illetve az ellen is megvalósítható a személyiségi jogokat sértő magatartás.
17Görög, 2014. 149–150.
18Bakos-Kovács, Kitti: Conclusion of contracts on social network sites with regard to F-commerce. In: Har-monizacija srpskog i mađarskog prava sa pravom Evropske unije / A szerb és a magyar jog harmonizáció-ja az Európai Unió jogával / Harmonisation of Serbian and Hungarian Law with the European Union Law.
Tematski zbornik / Tematikus Tanulmánykötet / Thematic Collection of Papers. Volume IV., Faculty of Law Novi Sad Publishing Center, Novi Sad, 2016. 522.
amelyet a továbbiakban a magánszféra egy szegmensét leképező és az online térben megjelenő „alapegységeként” kezelünk, és a közösségi portálok virtuális világának informatikai szóhasználatával megegyezően közösségi médiaprofilnak vagy más né-ven személyiségprofiloknak nevezünk.19 A megállapításokat irányadónak tartjuk a jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében is:
magánszemélyek felhasználói fiók, ún. Facebook-profil létrehozásával regisztrál-hatnak a portálon, míg a vállalkozások részére gazdasági tevékenység folytatása cél-jából ún. Facebook-oldalak létrehozása áll nyitva, amely funkciójában a vállalkozás bemutatását, megjelenését takarja a közösségi portál felületén.20
A személyiségprofilok személyiségi jogokkal összefüggésben felmerülő jogi szempontú értékelése során elsőként arra kell a választ keresni, hogy a virtuális tér-ben létrehozott személyiségprofil mennyitér-ben azonos a mögötte álló és azt létrehozó egyénnel, annak személyiségével. E tekintetben megállapítható, hogy a személyiség-profilok abban az esetben sem fedik le teljes mértékben az egyén személyiségének egé-szét és nem azonosítható azzal, ha annak létrehozására valós adatok alapján került sor, hiszen az adott személy nem pusztán az online, de az offline térben is éli magánéle-tét. Az egyén személyiségének egy része tehát valós adatokkal létrehozott felhasz-nálói fiók esetén is kívül marad a közösségi szférán, hiszen életének, tevékenységé-nek egy szegmense nem a közösségi média felületén zajlik (igaz ez akkor is, ha az egyén aktív felhasználói tevékenységet folytat a közösségi portálon; ez a személyi-ség offline, azaz online módon meg nem osztott része).
Az online és az offline szférában megjelenő tevékenységek egy része és a digitá-lis önkép kialakítása tudatos választás eredménye is lehet, hiszen az egyén saját aka-ratán, elhatározásán múlik, hogy mennyiben fejt ki aktív tevékenységet a közösségi portálon vagy marad háttérben. Adott esetben személyes célú közlésre, vélemény-nyilvánításra vagy általános informálódásra, kereskedelmi tevékenységre használja-e a közösségi média felületét akár rendszeresen, akár eseti jelleggel.
További diszkrepancia jelenik meg a felhasználói fiókot létrehozó személy „va-lódi” és „digitális” arca között a tekintetben, hogy a közösségi portálok – a szemé-lyes fizikai jelenlét hiányában – lehetőséget adnak egy, az egyénről tudatosan (vagy anélkül) kialakított idealizált kép megformázására, amely nem feltétlenül vagy csak torzított formában tükrözi a valóságot.21 Ennek következtében az egyén negatív
19A profil vagy oldal fenntartójának mindig az azt létrehozó természetes személy, jogi személy vagy jogi sze-mélyiség nélküli jogalany tekinthető, míg a közösségimédia-felületet üzemeltető vállalkozás üzemeltetőnek vagy szolgáltatónak minősül.
20A személyiségi jogok hordozójára vonatkozóan lásd részletesen: Görög, 2014. 148.
21Szabó Máté Dániel: Az információs hatalom alkotmányos korlátai. Miskolci Egyetem, Miskolc, 2012. 16; In-terjú Dr. Parázsó Helgával – Más képével vagy adataival való visszaélés, sértegetés, jóhírnév megsértése.
tulajdonságait elrejtheti, előnyös tulajdonságait vagy azt, amilyennek látszani szeretne, további külső kontrollok nélkül alakíthatja ki.22
A személyiségprofilokból kirajzolódó személyiségnek három alapvető kompo-nensét különböztethetjük meg:23 az első körbe a felhasználó által megadott adatok (név, születési hely és idő, kapcsolati adatok, iskola, munkahely stb.), valamint a fel-használó által feltöltött profilképek, borítóképek tartoznak, amelyek közös jellemzője, hogy a felhasználó önkéntes döntésén múlik, hogy ezeket megadja-e vagy sem, és ha igen, akkor pedig milyen formában és milyen részletességgel.24Ez alól kivétel a fel-használó neve, hiszen azzal minden profilnak rendelkeznie kell, és amelyet a profil tekintetében olyan adatnak tekintünk, amely azonosítja az adott felhasználói fiókot a közösségimédia-felületen. A visszaélések következtében ugyanakkor sor kerülhet olyan regisztrációra, ahol a természetes személy felhasználó a) fiktív, nem valós vagy kitalált nevet, álnevet és képet, b) más személy nevét és más személyről letöltött pro-filképet, vagy c) más személy nevével összetéveszthető nevet,25d) internetről, a ke-resőszolgáltatások által listázott és letöltött képet ad meg, vagy e) egy felhasználó vé-gez el többes regisztrációt.26A jogi személyek tekintetében az oldal működtetése során – szemben a webáruházakra irányadó jogi előírásokkal – nem szükséges a vál-lalkozás azonosító adatainak a megadása, hanem elegendő a válvál-lalkozás által kizá-rólagosan használt domainnév közvetlen link formájában történő feltüntetése, amely egyetlen kattintással a vállalkozás által működtetett hivatalos honlapra navigálja a fel-használót. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a domainnév az elektronikus szol-gáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó személyt,27viszont meg kell ál-lapítani, hogy a Facebookon történő jelenlét szélesebb spektrumú, mint az elektronikus szolgáltatások köre. Emellett a BDT 2017. 3643. számú eseti döntés
a Facebook és a személyiségi jogok. HRportal.hu, 2016 december. https://www.hrportal.hu/hr/mas-kepevel- vagy-adataival-valo-visszaeles—sertegetes—johirnev-megsertese—-a-facebook-es-a-szemelyisegi-jogok-20170131.html (letöltés időpontja: 2017. 04. 07.)
22Nagy Nikoletta: Mutasd a Facebookod, megmondom, ki vagy. Origo, 2016. 10. 10. http://www.origo.hu/
tudomany/20161007-rep-n-up-startup-izrael-dld-innovacios-fesztival-tech-facebbok-kozossegi-media-on-kep.html (letöltés időpontja: 2017. 04. 07.)
23Szőke Gergely László: Az európai adatvédelmi jog megújítása – Tendenciák és lehetőségek az önszabályo-zás területén. HVG-ORAC, Budapest, 2014. 64; Balogh Zsolt György: Adatvédelem és információszabadság.
Fundamentum 8/4, 2004.
24Balogh 2004, 59; Nyoni–Velempini, 2015. (letöltés időpontja: 2017. 04. 08.); Privacy concerns with social net-working services. https://en.wikipedia.org/wiki/Privacy_concerns_with_social_netnet-working_services (letöl-tés időpontja: 2017. 04. 08.); Urheber- und Persönlichkeitsrechte in sozialen Netzwerken. https://irights.info/
artikel/urheber-und-persnlichkeits rechte-in-sozialen-netzwerken/5793 (letöltés időpontja: 2017. 04. 08.)
25BDT 2014. 3148.; Interjú Dr. Parázsó Helgával, 2016. (letöltés időpontja: 2017. 04. 07.)
26Visszaélést megvalósító jogsértésekre vonatkozó gyakorlati példákat lásd: Bella Brigitta: Milliókat is fizet-het egy hamis Facebook-profil miatt. Origo, 2015. 04. 30. http://www.origo.hu/teve/20150421-sok-magyar-hiressegnek-van- alprofilja-a-kozossegi-oldalakon.html (letöltés időpontja: 2017. 04. 07.)
27BDT 2008. 1740.; BDT 2010. 2216.; BDT 2011. 2506.; BDT 2012. 2676.
bontja ki azt, hogy a domainnév egy számítógép azonosítási számot (ún. IP-címet) helyettesítő egyedi név az interneten, amely az adott gép (és a rajta lévő honlap) há-lózaton keresztüli azonosítását teszi lehetővé, ugyanakkor a domainnév az egyes szá-mítógépeket használó természetes vagy jogi személyek megkülönböztetését is lehe-tővé teszi. A domainnév használata csak annyiban jelenthet névhasználatot, amennyiben az valamely természetes vagy jogi személy nevét is tartalmazza és an-nak azonosítását lehetővé teszi. Ebből fakadóan a Facebook-oldal létrehozása során a vállakozás feltüntethet olyan domainnevet az azonosító adatai között, amely a) nem utal a vállalkozás nevére, ezáltal nem segíti a felhasználót abban, hogy további azo-nosító adatok hiányában megállapíthassa azt, hogy milyen vállalkozás oldalát bön-gészi, b) a portálon történő regisztrációt nem gátolja az, ha a vállalkozás üresen hagy-ja az azonosító adatainak megadására szolgáló mezőket, c) részben tölti ki azokat, d) nem valós adatokkal tölti ki vagy olyan domainnevet ad meg, amely nem működő honlapra navigálja a felhasználót.
A felhasználói fiókot létrehozó személyről nem csupán az általa, elsődlegesen megadott adatok árulkodnak, hanem a felhasználói profilhoz kapcsolódóan az isme-rősök száma, a közösségi portálon navigált cselekvések (like, megosztások, posztok, kommentek, csoporttagság), a megtekintett linkek, a felhasználói aktivitás, a rendszeres bejelentkezés és helykoordináták meghatározása mind olyan információt szolgáltat, amelyeket ma már előre programozott gépi algoritmusok elemeznek másodlagos, köz-vetett adatokat előállítva a felhasználói profilról.28A személyes tér egy része tehát az egyén más, digitális úton kifejtett cselekvéseiből is reprodukálható,29amelyből az egyén személyiségének alapvető jellemzői az erre a célra specializálódott pszicholó-giai elemzések révén csaknem ugyanolyan pontossággal állapíthatóak meg, mintha az adott személy hagyományos személyiségtesztet töltött volna ki.30E tekintetben tehát a személyiségprofilokon keresztül kirajzolódó személyiségnek van egy olyan szele-te, amelyről adott esetben maga a felhasználó sem tud. A Facebook Adatkezelési Szabályzataegyértelműen utal arra, hogy a közösségi portál üzemeltetője a felhasz-nálók aktivitásáról is gyűjt adatokat, amelyek azon felhasználó cselekmények gépi algoritmusok alapján történő listázását jelentik. Ilyen például a felhasználó által tett meg-osztások, üzenetküldések időpontja, csoporttagsága és csoportokban történő részvéte-le, ismerősi és kapcsolati körének kiépítése, a közösségi portálokon folytatott szeren-csejátékokban és fizetési műveletekben történő részvétel okostelefonnal vagy számítógéppel történő bejelentkezés révén stb. A Face book nem tagadja, hogy a fel-használók aktivitásából adatokat állít elő és elemez gépi intelligencia alkalmazása
28Szőke, 2014. 63; Nagy, 2016. (letöltés időpontja: 2017. 04. 07.); Nyoni – Velempini, 2015. (letöltés időpontja:
2017. 04. 08.).
29Szőke, 2014. 60.
30Uo.
révén, valamint más szolgáltatásokhoz kapcsolódva a Facebook-bejelentkezés al-kalmazása révén adatokat továbbít más szerverek felé.31A Facebook Adatkezelési Szabályzata tartalmaz arra vonatkozó felhatalmazást is, hogy a társaság mint anya-vállalat a felhasználók adatait anya-vállalatcsoporton belül felhasználhassa és megoszthassa a leányvállalatok vagy más olyan kiegészítő szolgáltatások részére, amelyeket szin-tén a cégcsoporton belül fejlesztenek.32Emellett a profilelemzéshez kapcsolódóan ma már piaci alapú, ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető integrált szolgáltatások is megjelentek. Ezek keretében gazdasági szereplők arra szakosodnak, hogy informa-tikai fejlesztések révén munkáltatók, bankok vagy más célközönség részére adjanak az adott profilhoz kapcsolódó személyleírást a munkavállaló, adós stb. személyi és családi kapcsolatait, főbb tulajdonságait illetően.33
A személyiségprofilról alkotott kép harmadik tényezőjét az adott profilról a más felhasználókban kialakuló szubjektív értékítélet adja, amelynek eredője a közösségi portálon kifejtett írásbeli kommunikáció révén, a posztok és kommentek hangvéte-lével összefüggésben, illetve azok következtében kialakuló benyomás.34Az azonos érdeklődési körök alapján vagy csoporttagság révén a rendszeres közösségiportál-használók körében kialakulhat egy olyan informálisan szerveződő zárt kör, amely azt a látszatot kelti, mintha a személyiségprofil mögött álló felhasználók személyesen is ismernék egymást. Ez magában hordozza ugyanakkor azt a veszélyt, hogy a szemé-lyes kontaktus hiánya miatt téves és a valóságtól eltérő asszociációkra vezessen az adott egyén tulajdonságait tekintve mind pozitív, mind pedig negatív irányban tör-ténő eltérést eredményezve.
A felhasználó által közzétett adatokon, a közösségi portálokon navigált cselek-ményeken, valamint a személyes jelenlét hiánya miatt az adott profilról kialakuló szubjektív tényezőkön kívül a személyiségprofil része, azonban nem annak imma-nens összetevője, kompoimma-nense, hanem az egyén önkifejezésének eszköze az ún. idő-vonal. Az idővonal megítélése – álláspontunk szerint – kettős: egyrészt nem kizáró-lagos eszköze, de lehetséges színtere a felhasználói aktivitás körében értékelt cselekményeknek (pl. posztok közzététele a felhasználó által), amely révén az idő-vonal elemzése a személyiségprofil értékelésénél sem hagyható figyelmen kívül.
Ugyanakkor azonban az idővonal a személyiségprofil azon technikai jellegű és
in-31Lásd ehhez kapcsolódóan: Több tízezren perlik a Facebookot magánszféra megsértése miatt.
http://hvg.hu/tudomany/20140806_Tobb_tizezren_perlik_a_Facebookot_magansz (letöltés időpontja: 2017.
04. 07.)
32Facebook Data Policy. https://www.facebook.com/full_data_use_policy (letöltés időpontja: 2017. 04. 08.).
33Dönges, Jan: Computer errechnet unsere Persönlichkeit: Was Facebook-Likes über uns verraten. Funda-mentum 8/4, 2004. http://www.spektrum.de/news/was-facebook-likes-ueber-uns-verraten/1326951 (letöl-tés időpontja: 2017. 04. 08.); Nagy, 2016. (letöl(letöl-tés időpontja: 2017. 04. 07.)
34Bayer, 2005. 16–17.
formatikai színtere, ahol a hírek, posztok, események, megosztások, gondolatok közzététele stb. révén az egyén kifejezheti önmagát, értékrendjét és gondolatait a közösségi portálok kiberterében akként, hogy az önmegvalósításra teljes mérték-ben az online szférában is lehetőséget kapjon az adott személy.
Összegzésképpen megállapítható, hogy a személyiségprofil nem más, mint a sze-mélyiség egy újabb szelete, de nem annak egésze, és nem attól teljes mértékben kü-lönböző új dimenziója. E tekintetben a jogi védelem tárgya nem kettőződik meg, ha-nem a személyiségprofil az emberi személyiség technika fejlődése következtében kialakuló részeként értelmezhető. A személyiségprofil kialakítása során a felhasználó határoz arról, hogy önmagából mennyit mutat meg a nyilvánosság számára, mennyit rejt el, vagy személyiségének melyik az a része, amelyet az online eszközök alkal-mazásával kíván egy meghatározott ismerősi kör számára, a nyilvánossághoz képest korlátozott mértékben hozzáférhetővé tenni. Ebből fakadóan a személyiségprofil lét-rehozása a magánélethez való jog fényében alapvető joga az egyénnek, amely akként értékelhető, hogy az egyénnek joga van arra, hogy önmagát vagy személyiségének egy részét a külvilág számára – beleértve az online világot is – megmutassa.
Azon kívül, hogy a személyiségprofilon keresztül lehetősége van az egyénnek arra, hogy a közösségi médiafelületen – többnyire – azonosítható formában megje-lenjen,35a személyiségprofil lehetőséget ad az önmegvalósításra is akként, hogy az egyén az elektronikus térben és formában bontakoztathassa vagy nyilváníthassa ki gondolatait. A személyiségprofil létrehozása ugyanakkor nem tekinthető szellemi al-kotásnak. Így ehelyütt szükséges elhatárolást tenni arra vonatkozóan, hogy a sze-mélyiségprofilok kialakítása mennyiben esik eltérő jogi megítélés alá, mint más mű-vészeti formák vagy ennek keretében létrejövő alkotások – különös tekintettel arra, hogy ma már a művészeti tevékenység eredményei is minden további nélkül kifeje-zésre juthatnak digitális formában. A személyiségprofilok esetében többlettényező-ként értékelhető, hogy a regisztráció során személyes adatok megadására is sor ke-rül, valamint másodlagos, közvetett forrásból is nyerhetőek információk az érintett személyiségprofilra nézve, adott esetben akár a felhasználó tudomása nélkül is.
A személyiségprofil specifikuma ugyanakkor, hogy a hozzá kapcsolódó elsődleges vagy másodlagosan előállított adatokból egyértelmű következtetések vonhatóak le az adott személy legfőbb tulajdonságaira nézve. Kiegészíthetjük ezt azzal a korrekciós tényezővel is, hogy a felhasználó tudatosan alakíthatja ki személyiségprofilját, le-hetőséget adva ezáltal arra, hogy valóságtól eltérő személyiségjegyeit valósághűként tüntesse fel vagy valamely személyiségbeli zavarát elfedje mások elől. A szellemi
35Szőke, 2014. 60.
alkotások esetében az alkotó személyiségre utaló egyértelmű személyiségkép meg-formálása, az azonosítás és megkülönböztetés hiányzik. A szellemi alkotótevékeny-ség folyamatának végkimenetén a szerző/feltaláló/más jogosult nevéhez köthető produktum áll.
A személyiségprofilok további lényeges distinkciója, amely a közösségi portá-lok felületének technikai-informatikai jellegű kialakításának következtében kap-csolható a személyiségprofilokhoz, hogy a közösségi médiafelület jognyilatkozatok megtételére teremt lehetőséget, hiszen az azonosító adatok megfelelő megadása következtében egyértelműen meghatározható a jognyilatkozatot tevő személye. Diszk -repanciaként értékelhető, ha a felhasználó nem valódi adatokkal hozza létre a fiókot.
Ez bizonytalanságot okoz annak megítélésében, hogy a jognyilatkozatot tevő személy rendelkezik-e – jogi szempontból – cselekvőképességgel, megfelelő belátási képes-séggel a jognyilatkozat megtételére, illetve szerződéses jognyilatkozatok esetén gá-tolhatják a kontraktus megfelelő teljesítését.36
A személyiségprofil létrehozása – annak azonosítási funkcióján kívül, valamint összevetve Petrik Ferenc személyiségre, mint a polgári jogi jogvédelem tárgyára vo-natkozó meghatározásával – az egyén lehetősége az önmegvalósításra, amelynek kö-vetkeztében érvényesül annak a törvényi követelménye, hogy az ember személyisé-gének bármely összetevője elleni támadás megalapozhatja a személyiségi jogok sérelmét, és ezáltal a polgári jogi személyiségvédelem jogi eszközeinek az alkal-mazhatóságát (személyiségprofil ellen irányuló jogsértés), illetve másik irányból a személyiségi jogok gyakorlása nem járhat mások jogainak a sérelmével, hiszen sze-mélyiségét az egyén a törvényi előírások között és csak mások jogainak a sérelme nél-kül teljesítheti ki (személyiségprofil által elkövetett jogsértés).37