A magánélethez való jog a biztosításban
4. Az egészségügyi vizsgálatok és dokumentáció szerepe a biztosítási jogbana biztosítási jogban
A biztosítási jogviszonyok közül elsősorban a humán kockázatokat fedező biztosí-tások körében merül fel az, hogy a biztosító különböző egészségügyi vizsgálatok el-végzésére kötelezze az ügyfelét vagy orvosi dokumentációt kérjen be tőle, esetleg az ügyféllel kapcsolatosan egészségügyi adatokkal rendelkező személyt keressen meg.
Ezen a területen hasonló kérdések és problémák merülnek fel, mint a közlési köte-lezettség kapcsán: hogyan biztosítható az, hogy a biztosítókhoz valamennyi releváns információ eljusson, de csak azok jussanak el. A gyakorlatra az a jellemző, hogy több neuralgikus pont is kialakult, a továbbiakban ezeket mutatjuk be röviden.
Elsőként a biztosító által előírt egészségügyi vizsgálatra kötelezés esetét említ-jük. Ezzel kapcsolatban nem jellemző az, hogy olyan helyzetben köteleznék ennek elviselésére a biztosítottat, amikor erre nincs feltétlenül szükség, mert a vizsgálat el-végzése – szemben egy nyilatkozat kitöltésével – jelentős költséggel jár, így ezekre csak kivételesen kerül sor. Ilyen esetekben az eredményezhet visszás helyzetet, hogy a vizsgálat eredményéről először a biztosító értesül, és nem az ügyfél. Pl. a biztosí-tó egy nagy értékű életbiztosítás megkötése előtt arra kötelezi a leendő biztosítottat, hogy vegyen részt az általa meghatározott orvosi vizsgálatokon. Ez azonban azt a le-hetőséget rejti magában, hogy olyan kóros elváltozásokat tárnak fel, amelyekről maga az érintett sem tudott azt megelőzően. Ezek lehetnek olyan súlyosak is, hogy az ügyfél ezt a kezelőorvosán kívül senki mással sem szeretné megosztani (AIDS, daganatos betegségek stb.). Az eredmények azonban először jellemzően az ügyfél helyett a
biz-tosítóhoz kerülnek. Ha viszont az egészségügyi szolgáltató mindig az ügyféllel kö-zölné először a vizsgálati eredményeket, az sokkal inkább biztosítaná azt, hogy az ügyfél magánszférája kellő védelemben részesüljön. Hiszen egy súlyos betegség fel-fedezése esetén teljesen felesleges az ilyen különleges adatokat közölni a biztosító-val, amikor az úgy sem fog szerződést kötni. Ráadásul ha a biztosító kapja meg elő-ször az adatokat, akkor azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy azokat hogyan közölje az ügyféllel, hiszen ezeket minél hamarabb közölni kellene vele, de ezzel kap-csolatban hiányzik a biztosító kompetenciája. Tehát azt a gyakorlatot tartanánk kö-vetendőnek, hogy bármilyen egészségügyi vizsgálat alá vetik is a biztosítottat, annak eredményét mindig vele közöljék először, hogy ő majd eldönthesse, hogy azt to-vábbítja-e a biztosítónak vagy sem (természetesen ez utóbbi esetben vállalva annak következményeit, pl. a szerződés megkötésének elmaradását).
A második talán még gyakrabban előforduló probléma, hogy a biztosítók felha-talmazást kérnek az ügyfelektől arra, hogy az egészségügyi dokumentációjukat és az orvosi titok körébe tartozó adataikat megismerjék. Korábban jellemző volt az a gya-korlat, hogy „blanketta” jellegű felmentvényeket alkalmaztak a biztosítók, amely mind a korábbi és leendő orvosakat előre és utólag is felmentette az orvosi titoktar-tás alól a biztosítóval szemben.17Ezzel kapcsolatban az adatvédelmi biztos több ál-lásfoglalásában is kifejtette az álláspontját. „Az érintetteknek a hozzájáruló nyilat-kozat megadása előtt tudomással kell bírniuk arról, hogy adataikat kik, milyen célból és milyen meghatározott adatkört érintően fogják kezelni, illetve feldolgozni.
Így nem követelhető, hogy a biztosítottak a jövőre nézve felmentést adjanak az orvosi titoktartás alól egy olyan személynek, akit a nyilatkozat megtételének időpontjában még nem is ismernek. Ugyanígy nem követelhető az sem, hogy az érintettek olyan ada-taik kezeléséhez járuljanak hozzá, amelyek csak a felhatalmazást követően keletkez-nek. A megfelelő tájékoztatás hiányán túl az ilyen nyilatkozat kérése sérti az Avtv.-ben foglalt azon rendelkezést is, hogy az adatok felvételének mindenkor tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.”18Erre tekintettel az adatvédelmi biztos azt a megoldást tar-totta volna tisztességesebbnek, „ha a biztosított az orvosi titoktartás alóli felment-vényében arra adna felhatalmazást, hogy a kezelőorvosa ne közvetlenül a biztosító-társaságnak, hanem a vele szerződéses viszonyban álló és az egészségügyi adatok analizálásához szakképesítéssel rendelkező orvosnak/egészségügyi intézménynek
17Zavodnyik József: A biztosítási szerződés. KJK-Kerszöv, Budapest, 2000. 78–79. Megjegyezzük, hogy ez a probléma a német jogban is felmerült, lásd: Benedikt Buchner: Datenschutz im privaten Versicherungs-recht. MedR, 2014/32. 233–236.
18Lásd az adatvédelmi biztos 789/K/1999. állásfoglalását, melyet idéz a 2252/P/2007-3. számú állásfoglalás, mely elérhető a http://abi.atlatszo.hu/index.php?menu=allasfogl2007&dok=2252_P_2007-3 honlapon.
adja át egészségügyi adatait. A feldolgozást követően a biztosító társaság már csak a feldolgozott és nem a „nyers” egészségügyi adatokhoz férne hozzá.”19
A fentiek ellenére továbbra is előfordul az a gyakorlatban, hogy egy biztosító az orvosi titoktartási kötelezettség alóli előzetes felmentést kér az ügyféltől.20 Ugyan-akkor ma már az a jellemző, hogy a biztosítók csak azt várják el, hogy előzetesen vál-laljon kötelezettséget az ügyfél arra, hogy később majd megadja ezt a felmentést, ha arra a biztosító szerint szükség lesz.21Álláspontunk szerint ez abból a szempontból előrelépés, hogy az ügyfél számára biztosított a lehetőség arra, hogy az adott eset-ben később megváltozó körülményekre is tekintettel végül megakadályozza azt, hogy a biztosító olyan személyes vagy különleges adatait ismerje meg, amelyet ő nem szeretne kiadni (természetesen vállalva annak a következményét, ami jellemzően a biztosító szolgáltatásától való elesést jelenti). Ugyanakkor a biztosítók e gyakorlat alapján is valamennyi egészségügyi adathoz közvetlen hozzáférést kaphatnak. Tehát nincs arra lehetőség, hogy az ügyfél dönthessen úgy, hogy az orvosi dokumentáció-nak csak azt a részét ismerhesse meg a biztosító, ami a biztosítási esemény megíté-lésével kapcsolatosan releváns. Az adatvédelmi biztos egyébként ezzel a kérdéssel is foglalkozott. A konkrét panaszügyben az ügyfélnek „az útlemondási biztosításá-val összefüggésben a kárbejelentés során olyan orvosi igazolást kellett benyújtania, mely a betegség diagnózisán, időtartamán túl az alkalmazott terápiára, kórlefolyásra, és az esetleges előzményekre vonatkozó adatokat is tartalmazott. Álláspontom sze-rint útlemondási biztosítás esetében a biztosító szolgáltatásával nem hozhatók köz-vetlen összefüggésbe az alkalmazott terápiára, kórlefolyásra, és az esetleges előz-ményekre vonatkozó egészségügyi adatok, így a biztosító adatkérése nem felelt meg
19Lásd az adatvédelmi biztos 2252/P/2007-3. számú állásfoglalását, mely elérhető a http://abi.atlatszo.hu/in-dex.php?menu=allasfogl2007&dok=2252_P_2007-3 honlapon.
20Lásd pl. a Signal Biztosító Zrt. egészségügyi nyilatkozatát. „Titoktartási kötelezettségük alóli felmentésükkel egyidejűleg felhatalmazom háziorvosomat, az egészségügyi ellátásomban ellátásomban vevő személyeket, szervezeteket és az egészségügyi adataimat nyilvántartó egyéb szerveket (pl. társadalombiztosítási szer-vek), hogy az egészségügyi állapotomra vonatkozó, a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, állományba tartásával, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége jogalapjának és/vagy összegszerűségének megállapításával közvetlenül összefüggő, azokhoz elengedhetetlenül szükséges adatokat a biztosítónak át-adják.” A nyilatkozat elérhető a http://www.signal.hu/download/Egeszsegi_nyilatkozat_KB.pdf honlapon.
21Lásd pl. az Allianz Hungária Biztosító Zrt. biztosítási feltételeit. „A biztosított a szerződés megkötésével egyi-dejűleg vállalja, hogy szükség esetén nyilatkozatot ad a biztosítónak arról, hogy
a)a biztosítóval, illetve annak segítségnyújtó partnerével szemben felmenti a vizsgálatot vagy kezelést vég-ző orvost az orvosi titoktartási kötelezettsége alól, és felhatalmazza őt, hogy a biztosítónak, illetve segít-ségnyújtó partnerének az általa végzett kezelésekről a kár rendezéséhez szükséges felvilágosítást megadja;
b)hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító felvilágosítást szerezzen a biztosítási szerződés megkötése előtt meg-lévő betegségeinek kezelésével kapcsolatban kezelőorvosától vagy az őt kezelő egészségügyi szervtől.”
A biztosítási feltételek elérhetőek a https://www.allianz.hu/v_1482928667000/hu/letoltheto-dokumentu-mok/AHE-21421-Allianz-Uzleti-utasbiztositas-ASZF-es-UT.pdf honlapon.
a célhoz kötött adatkezelés elvének. Az útlemondás alapjául szolgáló betegség diag-nózisára vonatkozó adatkérés indokolt, ugyanis a biztosítási szerződésben megha-tározott kizárások, mentesülések megítéléséhez valóban szükséges lehet ennek isme-rete.”
A fentiekből következően az lenne adatvédelmi szempontból a megfelelő meg-oldás, ha a biztosító közvetlenül nem férhetne hozzá egészségügyi adatokhoz, illet-ve dokumentumokhoz, hanem csak olyan feldolgozott adatokat kapna meg, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a biztosító a biztosítási jogviszony során felmerülő kérdésekben dönteni tudjon. Ez azt jelentené, hogy a biztosító konkrét – akár az ügyfél-lel is egyeztetett – kérdésekkel fordulhatna csak az ügyfélről egészségügyi adatokkal rendelkező személyekhez, akik e kérdéseket válaszolnák meg, de további adatot nem közölhetnének a biztosítóval. Ez a gyakorlat azonban további időveszteséget és anya-gi ráfordítást jelentene a biztosítóknak, ezért csak akkor látunk esélyt az elterjedésé-re, ha ezt valamilyen formában – pl. egyértelmű jogszabályi előírással22– a biztosí-tókkal szemben kikényszerítik.