A magánélethez való jog a biztosításban
6. A technikai fejlődés hatása a magánszférára és az ebben rejlő lehetőségek a biztosítások területénrejlő lehetőségek a biztosítások területén
Ahogyan arra a bevezetésben is utaltunk, a tanulmányunkban röviden arra is ki sze-retnénk térni, hogy a technológiai fejlődés és annak a magánszférára gyakorolt ha-tásai milyen új lehetőségeket teremtenek a biztosítási szektor számára. Az egyik, a biz-tosítók által potenciálisan kihasználható változás, hogy az új technológiai megoldások – itt elsősorban a különböző „okos eszközökre” utalnánk – lehetővé teszik azt, hogy még pontosabban felmérjék az ügyfelek kockázatait, azokat folyamatosan monito-rozzák, és az alapján határozzák meg a biztosítási díjat. Ezeket az új termékeket ne-vezik használatalapú biztosításnak (Usage-Based Insurance).29Ezeknek a biztosí-tásoknak az a lényege, hogy a biztosító folyamatosan adatokat kap az ügyféltől a biztosítás tárgyának vonatkozásában, és így lehetősége van arra, hogy teljesen pon-tos képet szerezzen arról, hogy mekkora a bizpon-tosított kockázat nagysága, és ennek megfelelően határozza meg a biztosítási díjat. Ezek az új termékek leginkább a gép-jármű-biztosítások körében terjednek:30a biztosító ugyanis a különböző „telematikai”31 berendezések segítségével pontos képet kapnak arról, hogy az ügyfél hol, mikor és mennyit használja a gépkocsiját, hogy milyen gyorsan és mennyire biztonságosan ve-zet, és ezek alapján tudják meghatározni a díjat. Becslések szerint 2020-ra a tele-matikai rendszereken alapuló biztosítások éves díjbevétele elérheti az 50 milliárd dol-lárt, a szerződések száma pedig a 100 milliót.32Ráadásul a telematikai rendszerek használata csökkentheti a balesetek számát a bekövetkező károk összegét is.33
De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ezek az új típusú biztosítások ugyan olcsóbbak lehetnek az egyes ügyfelek számára, hiszen pontosabb árazásra ad-nak lehetőséget, de ennek az a feltétele, hogy a biztosítókat még inkább be kell en-gedniük a magánszférájukba. Így nem biztos, hogy a kettő egymással arányban van:
tehát valójában megéri-e az ügyfeleknek az, hogy a díjkedvezményért cserében
29E termékek másik neve a „pay as you live” (PAYL) insurance.
30Természetesen más területeken is fokozatosan megjelennek, lásd pl. a lakásbiztosítást vagy az egészség-biztosítást.
31Ezek alatt az intelligens közlekedési eszközöket értjük, amelyek lehetnek az autókba szerelt rendszerek vagy egyszerűen okostelefonra letöltött applikációk is.
322015-ben már több mint 30 országban, összesen több mint 200 ilyen biztosítás volt elérhető, lásd: Hauer Judit – Góg Enikő – Horváth András – Hrabár Ádám – Pálinkás Klára – Urbán Dóra: A használatalapú bizto-sítás múltja, jelene és jövője. Biztobizto-sítás és Kockázat, 2017/2. 24.
33Pl. Angliában 20%-kal csökkent az okozott balesetek száma, és a károk összege is 30%-kal alacsonyabb volt az átlagnál, lásd: Alföldy Katalin – Seregdy Tamás: A jövő biztosítása, avagy a technológia szerepe a la-kossági ügyfelek biztosításában. Biztosítás és Kockázat, 2015/2. 55.
a biztosító lényegében tudhatja, hogy mikor és hol vannak,34mikor követnek el sza-bálysértést az utakon, és hatalmas mennyiségű adatot tárolnak róluk, amely adott eset-ben illetéktelen személyekhez is kerülhet.
Ez az utóbbi körülmény az, amely egyben egy újabb piaci lehetőséget is teremt a biztosítók számára. Ugyanis nemcsak a biztosításra, hanem egyre több más szol-gáltatási szektorra is igaz az, hogy már-már hihetetlen mennyiségű adat halmozódik fel az egyes ügyfelekről. Ezek az adatok, ahogyan arra fent is utaltunk már, olyan je-lentős értékkel bírnak a mai világban, hogy a kezelőik a különböző adatlopási tevé-kenységek potenciális célpontjainak tekinthetők. Ennek megfelelően egyre több or-szágban jelennek meg az úgy nevezett kiberbiztosítások,35amelyek kibertámadásokhoz kapcsolódó kockázatokra, így például a biztosított által tárolt adatok harmadik, ille-téktelen személyekhez kerülésére és az ezzel járó további hátrányok (pl. az üzleti hír-név sérelme) kompenzálására nyújtanak fedezetet. Egyelőre azonban még a fejlődés kezdeti fázisában van a piac (a termékek még nem eléggé elterjedtek, nagy eltérések vannak az egyes fedezetek között, magasak a díjak, ráadásul bizonyos jelentős koc-kázatokra nem is lehet fedezetet találni stb.), és számos akadálya van a további fej-lődésnek (nem egyértelmű az ügyfeleknek, hogy mekkora a kitettségük az egyes koc-kázatok szempontjából, valamint hogy az egyes biztosítások mire is nyújtanak fedezetet stb.). Éppen ezért lenne fontos, hogy az egyes országok minél hamarabb olyan szabályozási környezetet hozzanak létre, amely elősegíti a kiberkockázatok megfelelő kezelését.36
7. Összegzés
A személyiségi jogi aspektusok mindig is nagy jelentőséggel bírtak a biztosítási jog-viszonyokban. Ezek közül is kiemelt szerep jutott a magánszférának, ezen belül pe-dig az ügyfelekkel kapcsolatos adatoknak.
A biztosítási ágazat működésének szükségszerű eleme az, hogy a biztosítók szá-mos adatot kezeljenek az ügyfelekkel kapcsolatban. Ennek során azonban törekedniük
34A kutatások azt mutatják, hogy az ügyfelek érzékenyebbek a magatartásukra és a tevékenységeikre, mint az „elhelyezkedésükre” vonatkozó adatokkal kapcsolatban, így az előbbieket értékesebbnek tartják. Lásd Sebastian Derikx – Mark de Reuver – Maarten Kroesen: Can privacy concerns for insurance of connected cars be compensated? Electron Markets, 2016/26. 78–79.
35Az előrejelzések szerint a kiberbiztosítási piac nagysága 2020-ra elérheti a 7,5 milliárd dollárt. Lásd Ötvös Gergő: Kiberbiztosítási trendek. Biztosítás és Kockázat, 2016/1. 60.
36Gulyás Attila: Egy hatékony kiberbiztosítási piac működésének támogatása. Biztosítás és Kockázat, 2017/3.
81–87.
kellene arra, hogy csak azokat az adatokat szerezzék be, amelyekre egyértelműen szükségük van a kockázat felmérése és a bejelentett szolgáltatás iránti igények elbí-rálása során. Így a jelenlegi gyakorlatokon sokat javítana, ha a biztosítók az ügyfe-leik számára átláthatóvá tennék, hogy az egyes ügyfelektől történő adatbekéréseknek milyen szerepük van a kockázat meghatározása vagy az igények elbírálása során. Ha pedig a biztosító harmadik személyektől kér adatot az ügyfél vonatkozásában, akkor az adatigénylés mindig célzott legyen (ne számos egyéb adatot is tartalmazó doku-mentumokat szerezzenek be). Az ilyen adatigénylések során az is előfordulhat, hogy e folyamat során új adat jön létre. Ebben az esetben azt kellene biztosítani, hogy az új adatot mindig először az ügyfél ismerje meg, nem pedig a biztosító.
Az ügyfelekkel kapcsolatos adatok biztosítási titoknak minősülnek. A vonatko-zó jogszabályok azonban álláspontunk szerint több szempontból hiányosak, módo-sításra szorulnak: nem adnak iránymutatást a téren, hogy a biztosító mely alkalma-zottai rendelkezhetnek hozzáféréssel az ügyfelek adataihoz, és hogy ennek a hozzáférésnek az egyes esetekben mekkora lehet a terjedelme. Ezen kívül azokat a minimális technikai feltételeket sem rögzítik, amelyeket a biztosítóknak teljesíte-niük kellene az adatbiztonság megfelelő garantálása érdekében.
Az egyértelműen látszik, hogy a biztosítók által kezelt adatok mennyiségének fo-lyamatos növekedése számos újabb kockázatot és kihívást jelent a biztosítók számára.
Ugyanakkor a technológiai fejlődés és annak a magánszférára gyakorolt hatása új le-hetőségeket is teremtenek a biztosítási szektor számára. Egyrészt lehetővé teszik a kockázatok kifinomultabb felmérését és így a díjaknak a kockázatokhoz való mi-nél pontosabb igazítását (lásd a használatalapú biztosításokat). Másrészt számos szolgáltatási szektorban jelentős mennyiségű adat halmozódik fel, ami olyan új koc-kázatokat teremt, amelyek fedezésére a biztosítás nyújthat megfelelő megoldást, ez-zel újabb piacot teremtve a biztosítási szektornak (lásd a kiberbiztosításokat).