A magánélethez való jog a biztosításban
3. A közlési kötelezettség és a magánélethez való jog
Az ügyfelet terhelő közlési kötelezettségnek az a funkciója, hogy a biztosító rendel-kezzen azokkal az információkkal, amelyek alapján el tudja dönteni, hogy az ügyfél-lel megkösse-e a szerződést, és ha igen akkor milyen feltételekkel, hiszen a biztosí-tás feltételeinek a biztosító által fedezett kockázathoz kell igazodniuk.9A közlési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban a magánélethez való jog tekintetében az je-lenti a problémát, hogy ennek keretében elvileg egyrészt minden olyan információ-nak el kellene jutnia a biztosítóhoz, amely a biztosítási szerződés megkötésére ki-hathat, másrészt azt is biztosítani kellene, hogy egyetlen olyan információ se jusson el a biztosítóhoz az ügyfélről, amely a biztosítási szerződés megkötése szempontjá-ból nem releváns.
A Ptk. vonatkozó rendelkezése, a 6:452. § (1) bekezdése nem határozza meg kö-zelebbről, hogy az ügyfél kötelezettsége pontosan mely információk átadására vo-natkozik, hanem csak annyit rögzít, hogy a „szerződő fél köteles a szerződéskötés-kor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett.”Ennek megfelelően csak az adott biztosítási termék ismeretében lehet eldönteni, hogy melyek a lényeges és ezért közlendő körülmények, és melyek azok, amelyek nem lényegesek, azaz azok a körülmények, amelyekre a közlési kötelezettség nem terjed ki. A gyakorlatra az a jel-lemző, hogy az ügyfélnek a szerződés megkötése előtt a biztosító által írásban fel-tett kérdésekre kell válaszolnia, és a válaszok mérlegelése után dönti el a biztosító, hogy köt-e szerződést az ügyféllel, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. Mivel a 6:452. § (1) bekezdésének második mondata szerint a „biztosító írásban közölt kér-déseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettsé-gének eleget tesz”,10ezért a biztosítók abban érdekeltek, hogy valamennyi akárcsak
9A változásbejelentési kötelezettség pedig a közlési kötelezettséget egészíti ki annyiban, hogy a biztosító-nak a kockázatközösség védelmében értesülnie kell arról, ha az egyes biztosítottakhoz kapcsolódó kocká-zat a szerződés fennállása alatt megváltozik, hiszen a biztosítás feltételeinek nemcsak a szerződés meg-kötésekor, hanem a szerződés teljes tartama alatt az átvállalt kockázathoz kell igazodniuk. Ha az egyes biztosítási szerződések feltételei nem követnék a fedezett kockázatot, az azzal a veszéllyel járna, hogy az adott kockázatközösség által fizetett biztosítási díjak nem fedeznék a bekövetkezett biztosítási események miatti biztosítói kifizetéseket. Mivel a magánélethez való jog szempontjából a változásbejelentési kötele-zettség kapcsán lényegében ugyanazok a problémák merülnek fel, mint a közlési kötelekötele-zettség esetén, ezért az előbbivel külön nem foglalkozunk.
10Ezzel a szabállyal a jogalkotó az ügyfeleket védi abból a szempontból, hogy nem tőlük, hanem a biztosító-tól várható el annak pontos meghatározása, hogy melyek az adott biztosítás szempontjából a lényeges kö-rülmények.
esetlegesen relevánsnak tűnő körülményre rákérdezzenek, mert később nem hivat-kozhatnak egyetlen körülmény kapcsán sem a közlési kötelezettség megsértésére, ha az arra vonatkozó kérdés nem szerepelt a biztosító által összeállított és az ügyfél ál-tal kitöltött kérdőíven. Ráadásul a vonatkozó bírói gyakorlat is abban teszik érdekeltté a biztosítót, hogy minél több körülményre kérdezzen rá, mert a bíróságok azt vélelmezik, hogy a biztosítási ajánlatban szereplő kérdések a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeknek tekintendők.11Tehát a biztosító ennek megfelelően akkor is hivatkozhat a közlési kötelezettség megsértésére, ha olyan körülmény tekintetében adott valótlan választ az ajánlatban szereplő kérdésre az ügyfél, amely a biztosítás elvál-lalása szempontjából ugyan nem feltétlenül lényeges, de a körülmény lényegessége melletti vélelmet az ügyfél nem tudta megdönteni.
Így nem véletlen az, hogy a biztosítók nemcsak azokra a körülményekre kér-deznek rá a biztosítási ajánlatban, ami feltétlenül indokolt lenne, hanem egyéb kö-rülményekre is. Erre „szélsőséges” példaként említhetjük azt a gyakorlatot, hogy hu-mán kockázatot fedező biztosítások esetén az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy közeli hozzátartozóinak (pl. szüleinek és testvéreinek) milyen az egészségi ál-lapota, vagy ha már nincsenek életben, akkor pedig meg kell jelölnie a halál okát.12 Ezekből az információkból a biztosított kockázatával kapcsolatban legfeljebb a ge-netikai adottságaira lehet bizonyos, meglehetősen korlátozott következtetéseket le-vonni. Ebben az estben ráadásul az ügyfélnek nemcsak a saját személyére, hanem a legközelebbi hozzátartozóira vonatkozó különleges adatokat is közölnie kell.13
Ez a gyakorlat álláspontunk szerint önmagában nem ellentétes a hazai humán-genetikai adatok védelmére vonatkozó szabályozással.14Ugyanakkor a jogszerűség
11Lásd BH 2012. 95.
12Lásd például az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. „Csoportos biztosítások – Egészségi nyilatkozat orvosi vizsgálat nélküli életbiztosításhoz” című dokumentumának az ügyfél családi anamnézisére vonatko-zó pontját (a dokumentum elérhető a https://www.aegon.hu/media/dokumentumok/vallalati-biztositas/
Egeszsegi-nyilatkozat-2015.pdf honlapon). A nyilatkozatban található kérdések közül egyébként a leg-problémásabbnak az ügyfél házastársának egészségi állapotára vonatkozó kérdést tartjuk, mert egyálta-lán nem világos számunkra, hogy egy életbiztosítás tekintetében az ügyfél házastársának egészségi álla-pota mennyiben lenne kihatással a biztosító által fedezett kockázatra.
13Éppen ezért már inkább elfogadhatónak tartjuk azt a megoldást, amikor a biztosító a családi anamnézis keretében nem általános kérdéseket tesz fel, hanem célzottan kérdez rá olyan betegségekre, amelyek tekintetében a kialakulásra vonatkozó hajlam öröklődik. Lásd pl. az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. „Egészségi Nyilatkozat Életbiztosításhoz” című dokumentumának 18. pontját, melyben az ügyfélnek csak arra a konkrét kérdésre kell válaszolnia, hogy „van-e a családjában mindkét szülőnél cukorbetegség, daganatos betegség, szív- vagy vesebetegség, genetikai rendellenesség, pszichés betegség”, és igenlő válasz esetén az adott betegséget megneveznie. A dokumentum elérhető a https://www.unionbiztosito.hu/
thumbnail/makethumbnail.aspx?id=269191&isattachment=true honlapon.
14Ugyanis a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a bio -bankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 3. § (1) bekezdésének 3. pontja csak azt
vizsgálatakor arra is tekintettel kell lennünk, hogy a biztosítók az ügyfelek által a köz-lési kötelezettség kapcsán közölt adatokat adatkezelőként kezelik, és az adatkezelé-süknek meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az információsza-badságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) által lefektetett alapelveknek. Az Infotv. 4. § (2) bekezdése rögzíti, hogy „csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél el-érésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mérték-ben és ideig kezelhető”. Tehát a biztosítók a Ptk. és az Infotv. előírásai között tulaj-donképpen két tűz közé kerülnek, mert egyrészt a Ptk. és a kapcsolódó bírói gyakorlata minél szélesebb körű adatbekérésre ösztönzi őket, másrészt az Infotv. alap-ján az adatkezelés célalap-jának – a biztosított kockázat meghatározása – megvalósulá-sához elengedhetetlen és elérésére alkalmas adatok megszerzése tekinthető csak jogszerűnek.
Természetesen azok az esetek szintén problémásak, amikor a biztosító nem har-madik személlyel kapcsolatban, hanem az ügyfél vonatkozásában kér be olyan ada-tot, amely csak meglehetősen csekély mértékben befolyásolhatja a biztosított koc-kázatot, ha egyáltalán befolyásolja.15
Ezért álláspontunk szerint a biztosítóknak törekedniük kellene arra, hogy egyrészt kerüljék el azokat a helyzeteket, amikor az ügyfélnek harmadik személyek vonat-kozásában kelljen bármilyen adatot közölniük,16másrészt tegyék az ügyfeleik szá-mára átláthatóvá, hogy az egyes adatbekéréseknek milyen szerepük van a kockázat
az információt tekinti genetikai adatnak, amely genetikai minta feldolgozásából, illetve az egészségügyi do-kumentációból származik. Tehát a más forrásból származó információ nem minősül genetikai adatnak, ezért a biztosítónak elvileg megmarad a lehetősége arra, hogy az ügyfelet nyilatkoztassa a biztosított genetikai tulajdonságairól, és az így szerzett információkat felhasználja. A biztosítónak mindössze arra nincs lehető-sége, hogy genetikai vizsgálatokat végeztessen, vagy egészségügyi dokumentumokban szereplő genetikai adatokat ismerjen meg, mert a genetikai adatok csak a 4. §-ban meghatározott célból az 5. §-ban megha-tározott személyek által kezelhetőek, de ezek között a célok között nem szerepel a biztosítás, valamint a biz-tosító sem található meg az adatkezelésre feljogosított személyek között.
15Ezzel kapcsolatban lásd szintén az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. „Csoportos biztosítások – Egészségi nyilatkozat orvosi vizsgálat nélküli életbiztosításhoz” című dokumentumát, melyben többek kö-zött arra is válaszolnia kell a biztosítottnak, hogy visel-e szemüveget. Álláspontunk szerint önmagában ez a körülmény nem befolyásolja releváns mértékben a biztosított kockázatot.
16Ez egyébként következik az adatvédelmi biztosnak (a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogelődjének) a gyakorlatából is, lásd a 938/A/2006-6 állásfoglalást: „Egyértelmű azonban a megítélése azon-ban azoknak a személyes/különleges adatoknak, melyek nem, vagy nem csak az érintettre vonatkoznak. Ide sorolhatók [… az olyan] információk, melyeknek a jelen formában történő, egy kifejezett személyhez köthe-tő biztosító által történő kezelését – az érintett írásbeli felhatalmazása nélkül – kifejezetten jogellenesnek íté-lem.” Az állásfoglalás elérhető a http://abi.atlatszo.hu/index.php?menu=allasfogl2006&dok= 938_A_2006-6 honlapon.
meghatározása során. Így jelentős mértékben növelné az átláthatóságot, ha a bizto-sítók az ajánlati lapokon vagy nyilatkozatokban megjelölnék a kérdésfeltevés okát azokban az esetekben, amikor az ügyfél számára nem egyértelmű, hogy arra miért is kell válaszolnia, azaz az adott körülmény miért is befolyásolja a biztosított koc-kázatot. Tehát az egyes kérdések után a biztosító tehetne egy rövid megjegyzést, amely eligazítaná az ügyfelet abban, hogy az adott körülmény miért is minősül annyira lé-nyegesnek, hogy erre a biztosítónak rá kell kérdeznie az adott biztosítás esetén. Sőt az ideális eset az lenne, ha még arról is kapna információt az ügyfél, hogy az adott kérdés megválaszolásának megtagadása milyen következményekkel jár. Ugyanis el-képzelhető az is, hogy a biztosító is súlyoz a kérdések között, és egyesek megvála-szolása nélkül nem lehetséges a szerződéskötés (pl. életbiztosítás esetén a biztosított életkora), más esetekben pedig lehet, hogy csak a díj mértékének növekedése lenne a következmény.