Felmerülő problémák

Az Alaptörvény és a Be. hivatkozott rendelkezései alapján, valamint a tanulmány cél-jának szempontjából a továbbiakban azokat az eseteket mutatom be, ahol kérdéses az, hogy milyen következményei lehetnek az eljárásban résztvevők jogai megsérté-sének. Ezek tipikusan olyan esetek lesznek, ahol nem látunk a Be.-ben meghatáro-zott következményt, ugyanakkor mindannyian érezzük, hogy vannak korlátai a bün-tetőeljárásnak, és a tisztességes eljárás a szó letisztult értelmében sem feltétlenül valósul meg – legalábbis egyes személyek irányában. Mindezek alapján a kényszer-intézkedések, a titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés, a tanúk zárt adatkezelése és a nyilvánosság elve kapcsán teszem fel a kérdéseket.

4.1. Kényszerintézkedések

A kényszerintézkedések közös jellemzője – ahogyan arról már fentebb volt szó –, hogy a szükségesség-arányosság alapjogi tesztet követően állapítható meg azok al-kalmazhatósága, mivel alapvető jogokat korlátozhatnak. A kényszerintézkedések cél-ja az eljárás sikerességének biztosítása azzal, hogy bizonyítási eszközök szerezhető-ek meg, valamint több esetben az eljárás alá vont terhelt jelenléténszerezhető-ek biztosítása a büntetőeljárás egésze során.²⁰Ezek az intézkedések alkalmazhatóak a terhelttel, de

19Pl. kínvallatás útján beszerzett bizonyíték.

20Király, 2008. 302.

más személlyel szemben is. Jelen esetben a házkutatás, motozás, lefoglalás során meg-szerzett bizonyítékok felhasználhatóságára fogok kitérni.

A három kényszerintézkedés kapcsán közös vonás, hogy bármelyiket foganato-sítani lehet a terhelten kívül más személlyel szemben is. További közös jellemző, hogy mindhárom kényszerintézkedés esetén előfordulhat az, hogy a hatóság feltalál olyan bizonyítási eszközöket, amelyek adott esetben jócskán az érintett személy ma-gánszférájába hatolnak be, és indokolatlanul kerülhet lefoglalásra. A házkutatás és a motozás során előtalált eszközök biztosítása a további eljárási szakaszokra a le-foglalás jogintézményével történik, ezért többször említésre kerül a következőkben.

A törvénynek a házkutatásra, a motozásra és a lefoglalás érdekében tett intézke-désre vonatkozó követelménye, hogy az érintett kíméletével, lehetőleg a napnak a ha-todik és huszonnegyedik órája között kell végezni. Továbbá biztosítani kell, hogy az intézkedés folytán ne kerüljenek nyilvánosságra a magánéletnek a büntetőeljárással össze nem függő körülményei; kerülni kell a szükségtelen károkozást.²¹ Másról nem rendelkezik a jogalkotó, különösebb következményt nem látunk, ha az érintet-tekkel nem bánnak kíméletesen, vagy ha hajnali 3-kor kezdődik a több órás házku-tatás, akkor mit lehetne tenni, van-e bármilyen következménye ennek a hatóság ol-daláról.

Házkutatás során a ház, lakás, egyéb helyiség, az azokhoz tartozó bekerített hely vagy a jármű átkutatása, továbbá az ott elhelyezett információs rendszer vagy ilyen rendszerben tárolt adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása történik meg az el-járás eredményessége érdekében. Abban az esetben kerülhet erre sor, ha megalapo-zottan feltehető, hogy az a bűncselekmény elkövetőjének kézre kerítésére, a bűn-cselekmény nyomainak felderítésére, bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezet.²²A bíróságon és az ügyészen túl a nyomozó hatóság is elrendelheti. Ha lehetséges, meg kell jelölni a határozatban azo-kat a bizonyítási eszközöket, elkobozható, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgoazo-kat, amelyek megtalálása érdekében a házkutatás szükséges. Látható tehát, hogy ez nem feltétel. Továbbá a törvény alapján egyes esetekben²³az sem feltétel, hogy legyen egy házkutatást elrendelő határozat. Ugyanis, ha halaszthatatlanul kell cselekedni, azaz a fent említett célok elérését veszélyeztetné a késedelem, ami a határozat meghoza-talával járna, ebben az estben határozat nélkül is foganatosítható a kényszerintézke-dés.²⁴

21Be. 158. §.

22Be. 149. § (1) és (2) bekezdés.

23149. § (7) bekezdés.

24Természetesen utólag pótolni kell a bíróság határozatát.

A házkutatás során felmerülő problémakör a következő. Jelen kell lennie annak a személynek, aki a házkutatással érintett, de ha ő vagy védője, képviselője vagy meg-bízott hozzátartozója nincs jelen, az érintett érdekeinek védelmére olyan személyt kell kirendelni, akiről alaposan feltehető, hogy a házkutatással érintett érdekeit megfele-lően védi. Kérdés, hogy pl. a (haragos) szomszéd, a portás vagy ki lehet az, aki az adott személy érdekeit megfelelően védhetné, és mi alapján dől el, hogy foganato-sítható-e a házkutatás az érintett jelenléte nélkül. Ez azért is problémás, mert a ház-kutatás módjával kapcsolatban panasszal lehet élni, ami gyakorlatilag az egyetlen jog-orvoslati mód a továbbiakban felsorakoztatott problémákra is.

A Be. jelenleg még rendelkezik a hatósági tanú alkalmazásáról a házkutatás so-rán, akinek az a szerepe, hogy tanúsítsa, a jegyzőkönyvben foglaltak és a helyszínen általa tapasztaltak egybehangzóak. Ez egy objektív külső kontrollnak tűnik, de nem túl gyakori az alkalmazása. Emellett az új büntetőeljárási törvény²⁵teljesen ki is ik-tatja a hatósági tanút – még az indokolásban sem szólnak a „menesztése” indokáról.

A házkutatás alkalmával felszólítják az érintett személyt arra, hogy a keresett dol-gokat, személyeket adja át a hatóságnak. Amennyiben ennek eleget tesz, a házkuta-tás nem folytatható tovább. Ez alól van egy kivétel, amikor mégis folytatható: ha gya-nú merül fel arra, hogy a házkutatás során más bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog is fellelhető. Ez a megfogalmazás kellően tág ahhoz, hogy az eljáró hatóság akár az adott ügy további bizonyítékainak megszerzése érde-kében – de ami a probléma –, más büntetőügy megindításához kapcsolódóan addig folytassa a házkutatást, amíg bármilyen terhelő bizonyítékot nem talál. Hogy egészen konkrét legyek, nincs szabály arra vonatkozóan, ha példával illusztrálva, egy halált okozó testi sértés nyomozása kapcsán a feltételezett elkövető házában az elkövetés-re vonatkozó nyomokat, az elkövetési eszközt stb. keelkövetés-resik, de olyan eszközöket is le-foglalnak (pl. adathordozók, okiratok, könyvelési anyagok stb.), amelyek elég távolról sem lehetnének alkalmasak egy halált okozó testi sértés bizonyítására, ellenben más bűncselekményt alátámaszthatnak. Akkor hol a határ, milyen indokolható érvekkel foglalhatóak le. Miért léphetik túl a határozatban foglalt kereteket? Mennyiben tisz-tességes ez az eljárásuk? A határozatban foglalt keretek egyébként is tágak. A Be. sem mondja azt, hogy kötelező megjelölni a keresett eszközöket, csak amennyiben le-hetséges. Be kell látni, hogy nem túl szigorúak a keretek, és könnyen vissza lehet élni velük, amely sok esetben indokolatlan behatolást jelent a magánlakásba, a ma-gánszférába²⁶és indokolatlanul függeszti fel a lefoglalt dolgok felett a tulajdonos ren-delkezési jogát.

25A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, mely 2018. július 1-én fog hatályba lépni.

26Tóth Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi jogi ítélkezés tükrében.

KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001. 236–237.

A motozás a terhelt és az olyan személy ruházatának és testének átvizsgálása, aki-ről megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt vagy elkobozható, illetőleg olyan dolgot tart magánál, amely vagyonelkobzás alá eshet. A motozás során a mo-tozás alá vont személy rendelkezése alatt álló csomag és más tárgy is átvizsgálható.

Látható, hogy a személyes integritáshoz való jog sérelmével jár a motozás fogana-tosítása, de a kényszerintézkedés jogszerű alkalmazását a büntetőeljárás sikerének biz-tosítása indokolhatja. A motozás kapcsán is felmerülnek a házkutatásra vonatkozó kér-dések, azzal a különbséggel, hogy ha a motozás alá vont előadja a kért dolgot, abban az esetben nem végezhető el a motozás. Ha nem adja elő, természetesen ugyanígy bár-milyen eszközt lefoglalhatnak tőle, ennek a menetéről a Be. szintén hallgat.

Akár a házkutatás, akár a motozás kapcsán előforduló indokolatlan lefoglalás kö-vetkezményeként két esetet láthatunk: a lefoglalt dolgok esetében, amennyiben utó-lag kiderül, hogy indokolatlanul kerültek lefoglalásra, abban az esetben kiadják an-nak a személynek, aki a dolog tulajdonosa.²⁷A másik lehetőség, hogy panasszal éljen az intézkedés alá vont. Panaszt a házkutatás és motozás módjára vonatkozóan je-lenthet be, amelyet a hatóság felügyeletét ellátó szerv fog elbírálni, illetve felülbírá-lati indítvány terjeszthető elő.²⁸Ugyanakkor a házkutatás pontos menetéről szóló rész-letes jegyzőkönyvbe minden olyan adat be fog kerülni, amelyek adott esetben nem csak a házkutatással és motozással érintett személy, hanem mások magánszférájába is indokolatlan behatolást jelentenek, továbbá adott esetben a jegyzőkönyv a nyil-vános tárgyaláson is ismertetésre kerülhet. Ezzel szemben viszont nincs a Be.-ben jogorvoslati lehetőség, és nem látjuk, hogy ilyen esetben van-e bármilyen követ-kezmény, ha „túl nagyot merít” a hatóság, és biztos, ami biztos alapon minden, az ügyhöz nem tartozó információt is belefoglal a jegyzőkönyve. Ez már csak azért is érdekes, mert a nyomozási szakasz végén a védelem elé kell tárni minden olyan ira-tot,²⁹amely a nyomozás során keletkezett, és amit az ügyésznek vádemelési javas-lattal megküldenek, tehát ez utóbbiakat is.

4.2. Titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés

A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés és titkos információgyűjtés eredményei garanciális okokból csak a szigorú törvényi feltételek megléte esetén használhatóak fel a büntetőeljárásban. Így amennyiben az ügyész a titkos adatszerzés eredményét

27Be. 155. § (2) bekezdés.

28Be. 195. §.

29Be. 193. §.

a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánja felhasználni, a titkos adatszerzés enge-délyezése iránti indítványt, a bíróság határozatát és a titkos adatszerzés végrehajtá-sáról készített jelentést csatolja a nyomozás irataihoz. Ha a titkos információgyűjtés eredményét szeretné felhasználni, az csak akkor lehetséges, ha a titkos adatszerzés engedélyezésére vonatkozó feltételek az információgyűjtés tekintetében is fennáll-tak, valamint a hatóság a nyomozást az adott cselekményben elrendelte vagy felje-lentési kötelezettségének eleget tett.³⁰

Az eredmény annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt és akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság enge-délyezte. Ugyanakkor ezt bővíti a jogalkotó, és azt is meghatározza, hogy akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzésnek a Be.-ben meghatározott feltéte-lei³¹ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak.

A titkos adatszerzés eszközei a következők: a magánlakásban történtek techni-kai eszközzel való megfigyelése és rögzítése; postai küldemény, beazonosítható személyhez kötött zárt küldemény felbontása, ellenőrzése, és azok tartalmának tech-nikai eszközzel rögzítése, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továb-bított kommunikáció tartalmának megismerése, az észleltek technikai eszközzel rögzítése; számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy azon tárolt adatokat megismerése, rögzítése és felhasználása.³²

A titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés kapcsán a témám szempontjából akkor merülhet fel probléma, ha az eszközök alkalmazása során olyan személyekkel való kapcsolattartás is rögzítésre kerül, akik esetében nem áll fenn a bűncselekmény gyanúja, valamint olyan közlések is rögzítésre kerülnek, amelyek szintén nem vo-natkoznak a bűncselekményre. Ez alatt értem azt, amikor a magánéletet érintő kér-dések hangzanak el a lehallgatott telefonbeszélgetések során,³³a magánéletre vo-natkozóan is megfigyelés, valamint azok rögzítése történik a magánlakásban. Ez kedvező esetben a törvényi előírásnak megfelelően kikerül a jelentésből. Viszont ha bármilyen okból van olyan része, ami összefügg a bűncselekménnyel, akkor az in-formáció ugyanúgy bekerül az aktákba, ugyanúgy ismertetésre kerülhet a tárgyalá-son. Ez nem is feltétlenül a terhelt oldaláról problémás, hanem az adott irreleváns sze-méllyel kapcsolatban sérti a magánszférájához való jogát. Erre vonatkozóan azon

30Be. 206/A. § (1) bekezdés.

31Be. 201. §.

32Be. 200. § (1) bekezdés.

33Konkrét esetet lásd pl.: Tóth, 2001. 188.

túlmenően, hogy ezeket az adatokat törölni kell, nem találunk következményt arra, ha egyébként akár az iratismertetéskor a terhelt(ek) megismerhetnek személyes in-formációkat, akár a tárgyaláson a nyilvánosság előtt ismertetésre kerülnek.

4.3. Zárt adatkezelés

Az adatok zártan kezelése az első lépcsőfoka a büntetőeljárásban a tanú védelmének.

A zárt adatkezelés azt jelenti, hogy a tanú nevén kívül más személyes adatát nem is-merhetik meg az eljárásban résztvevők.³⁴A tanú ezt kérheti már a nyomozás során is – amennyiben kihallgatták – és kérheti a tárgyalási szakaszban is.

A zárt adatkezelés azt jelenti, hogy az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék az adatait. Ezekben az esetekben a zártan kezelt adatokat csak az ügyben eljáró bí-róság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.

Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy egy lezárt és lepecsételt borítékba helye-zik a személyes adatait, mely borítékot az eljáró hatóságokon kívül más nem bont-hat fel, a bont-hatóság tagjai is csak akkor, ha szükségük van rá.³⁵

A Be. megköveteli, hogy az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság biztosítsa, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne vál-janak megismerhetővé. Ha meg kívánják szüntetni bármilyen okból a zárt adatkeze-lést, ahhoz szükséges a tanú beleegyezése is.

A gyakorlatban a zárt boríték az eljárás egésze során az akta részét képezi, hiszen bármikor szüksége lehet rá az eljáró hatóságoknak. Ez azt jelenti, hogy az iratis-mertetéskor is benne van az aktában, ami akkor problémás lehet, ha nem történt meg a boríték lepecsételése, vagy ennek ellenére felbontja a terhelt vagy a védő, és gya-korlatilag meg is ismerik a tanú személyes adatait.

Ehhez képest más típusú probléma, de sajnálatos módon ez is gyakori: ameny-nyiben a tanút szakértői vizsgálat alá vonták, olyan információk jelenhetnek meg az aktában, amelyek a zárt adatkezelés tényét figyelmen kívül hagyják és szintén olyan eljárási szereplők is megismerhetnek szenzitív adatokat, akiknek nem kellene. Ugyan-ez a helyzet, amikor a zárt adatkUgyan-ezelést kérő tanú látleletet csatol a nyomozási ira-tokhoz, és annak első oldalán minden személyes adata olvasható, ugyanis az eljáró hatóság nem törölte ki mindezeket annak érdekében, hogy a zárt adatkezelésnek meg-felelően járjon el a további iratok kezelése kapcsán is.

34A nevén túlmenően a következő személyes adatokat minden esetben megkérdezik a hatóságok: születési hely, idő, anyja neve, személyi igazolvány száma, lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe, foglalkozása.

35Pl. idézés kapcsán, de aláírással, dátummal rögzíteni kell a felbontás tényét.

Mindemellett ugyanígy követelmény, hogy a tanú személyi adatai zárt kezelé-sének elrendelésétől kezdve a büntetőeljárásban részt vevőknek a tanú személyi ada-tait tartalmazó iratról csak olyan másolat adható, amely a tanú személyi adaada-tait nem tartalmazza. Ennek a szabálynak a megsértése az utolsó két fenti esetben az iratis-mertetés során szintén könnyen előfordulhat.

A Be.-ben arra vonatkozóan sem találunk semmilyen következményt, hogy ha mégis megismerik illetéktelen személyek ezeket az adatokat, akkor annak milyen kö-vetkezménye lehetne.

4.4. Nyilvánosság elve

Végül a nyilvánosság elve kapcsán mutatok be néhány problémás esetet azzal, hogy már a korában kifejtettek is összefüggtek a nyilvánosság elvével, de talán ebben az alpontban még konkrétabbá tehetőek a megállapításaim.

A büntetőeljárás nyomozási szakasza a titkosság elvére³⁶épül, ami azt jelenti, hogy a védelem csak meghatározott körben jogosult megismerni az ügy addig ke-letkezett iratait. A nyomozás lezárultával azonban a hatóságnak kötelessége a nyo-mozási iratokat megismertetni a védelemmel is. A titkosság a büntetőeljárás sike-rességének biztosításával indokolható, tehát azzal, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra olyan, a nyomozásra vonatkozó információk, amelyek adott esetben a bizonyítási esz-közök megszerzését vagy az elkövető felderítését veszélyeztetnék. Ehhez képest a tár-gyalási szakasz a nyilvánosságra épül. Tehát a tárgyaláson bárki részt vehet, a terhelt (és a bíróság is) a bíróság későbbi ügydöntő határozatának alapjául szolgáló összes bizonyítékot a nyilvános tárgyaláson ismeri meg. A nyilvánosság szerepének egyik indoka az igazságszolgáltató hatalom társadalom általi ellenőrzése, amely csak a nyilvánosság elvével biztosítható.³⁷A büntetőeljárási törvény pontosan felsorolja azokat az eseteket, amelyek során ki lehet zárni a nyilvánosságot a tárgyalásról: er-kölcsi okból, az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében, az eljárásban részt vevő személyek, így különösen a különleges bánásmódot igénylő sértett, továbbá a tanú védelme érdekében,³⁸valamint a minősített adat védelme végett.³⁹ Fontos, hogy ezekben az esetekben is az ítélet kihirdetése – a rendelkező részig – nyilvános

36Hack Péter (szerk.): Büntetőeljárási jog I. ELTE Eötvös Kiadó,Budapest, 2014.

37Navratil Szonja: Az igazságszolgáltatás nyilvánossága. In: Badó Attila (szerk.): A bírói függetlenség, a tisz-tességes eljárás és a politika. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011.156.

38A személyes adatok védelme indokolhatja a nyilvánosság kizárását. Lásd pl. Tóth, 2001. 151.

39Be. 237. § (3) bekezdés.

kell, hogy legyen, az indokolásnak pedig annyiban, amennyiben az nem sérti azt az érdeket, amelyre vonatkozóan a zárt tárgyalást elrendelték. Emellett az is fontos elő-írás, hogy ha megszűnik a zárt tárgyalás indoka, akkor a továbbiakban nyilvánosan kell tárgyalni az ügyet.

Sokáig a tárgyalás nyilvánossága praktikusan egyet jelentett a „tárgyalótermi nyil-vánossággal”, vagyis azzal, hogy csak azok követhették a tárgyalás menetét, akik meg-jelentek és a(z összes) tárgyalási napot figyelemmel kísérték. Ez manapság megvál-tozott, kibővült, hiszen a sajtó is gyakran beszámol a nagyobb érdeklődésre számot tartó ügyekről, valamint adott esetben az egész eljárásról.

Ez utóbbi példája a G. Márton elleni eljárás 2017 tavaszán, amelyet élőben kö-vethettek végig a nézők az interneten keresztül.⁴⁰Több közvetítés is elérhető volt, a hi-vatkozott videót jelenleg valamivel több mint 423 ezer ember látta. Ez a szám per-sze nem pontos, ugyanis a kattintásokat számolja, tehát jócskán túlzó, ugyanakkor 2017 júniusában 250 ezer körüli nézettsége volt. Ebből is látszik, hogy a nyilvános-ság ölthet olyan kereteket, amelyek az eddigi tapasztalatainkon túlmennek. Tehát a személyiségi jogok sérelme sokkal súlyosabban valósulhat meg a fenti esetekben, mintha egy olyan tárgyaláson hangzanak el, kerülnek bemutatásra, ahol gyakorlati-lag az eljáró bíróság tagjain, az ügyészség képviselőjén és a terhelteken, a védőkön kívül más nincs jelen, vagy csak néhány hozzátartozó és érdeklődő joghallgató.

G. Márton eljárásában egyébként érdekes problémát vethet fel az, hogy bár terhelt-ként szerepel az eljárásban, akinek időlegesen, de viselnie kell az alapjogainak sé-relmét, ugyanakkor mennyire szükséges és arányos a személyi adatainak a közlése akkor, amikor több százezer ember hallhatja. Azt gondolom, hogy ez nem áll arány-ban azzal az érdekkel, ami a büntetőeljárás sikerét és egyébként a terhelt részvételét indokolja az eljárásban, és ekkora nyilvánosság előtt komoly károkat tudna okozni a személyi adatok illetéktelen személyekhez kerülése.

A bírónak nincs túl sok választási lehetősége. Ha kizárja a nyilvánosságot, akkor a saját határozatát teszi kockára, ugyanis ha a másodfokú bíróság szerint nem állt fenn a zárt tárgyalás taxatív okainak valamelyike, akkor hatályon kívül helyező és új el-járásra utaló döntést hoz. Ha nem zárja ki a nyilvánosságot, akkor ennek nincs szankciója, de látható, hogy adott esetben elhangozhatnak olyan tények és informá-ciók, amelyek nem tartoznak az eljáró hatóságokon kívül másra, és pl. korábban sem kerültek az iratokból törlésre.

40https://www.facebook.com/slejmpolitika/videos/vb.1406386486355924/1803060343355201/?type=3&theater (letöltés időpontja: 2017. október 22.)

5. Összegzés

Összegezve a tanulmányban foglaltak, az állapítható meg, hogy a nyomozási szakasz esetleges személyiségi jogsértéseinek orvoslási módja lehet a panasz és a felülbírá-lat jogintézménye, ugyanakkor ezek az adott eljárási cselekmény lefolytatásának mód-ját orvosló eljárások. A felhozott esetekben (amelyek tovább bővíthetőek) nem látunk olyan rendelkezést a Be.-ben, amely a jogsértést szankcionálná.

Az egyetlen következmény, amely megjelenhet, az biztosan más jogági (legtöbb esetben polgári jogi) következmény vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságához le-het fordulni a jogsérelem orvoslása érdekében. A problémakör két oldalról érle-hető tet-ten: az egyik, hogy egy olyan eljárásban, ahol a törvénysértőket vonjuk felelősség-re, mennyiben megengedett az, hogy meghatározott személyiségi jogokat a hatóságok az eljárásuk során figyelmen kívül hagyjanak és megsértsenek. A másik pedig az, hogy ha nem látunk arányos szankciót, akkor kérdésként merülhet fel, hogy a jövő-re vonatkozóan hogyan és miért fogják a hatóságok komolyabban venni és miért fog-nak ténylegesen törekedni anfog-nak érdekében, hogy az ügyre nem tartozó adatok ne

Az egyetlen következmény, amely megjelenhet, az biztosan más jogági (legtöbb esetben polgári jogi) következmény vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságához le-het fordulni a jogsérelem orvoslása érdekében. A problémakör két oldalról érle-hető tet-ten: az egyik, hogy egy olyan eljárásban, ahol a törvénysértőket vonjuk felelősség-re, mennyiben megengedett az, hogy meghatározott személyiségi jogokat a hatóságok az eljárásuk során figyelmen kívül hagyjanak és megsértsenek. A másik pedig az, hogy ha nem látunk arányos szankciót, akkor kérdésként merülhet fel, hogy a jövő-re vonatkozóan hogyan és miért fogják a hatóságok komolyabban venni és miért fog-nak ténylegesen törekedni anfog-nak érdekében, hogy az ügyre nem tartozó adatok ne