A Ptk. előkészítése során felmerült a közszereplők sajátos helyzetének és védelmé-nek problematikája. Kétféle igény összehangolása fogalmazódott meg, egyrészt a közszereplő jóhírnévhez való jogának védelme, másrészt a közösségnek a véle-ményalkotáshoz, a társadalmi ellenőrzéshez való jogának érvényesülése. A Ptk.
Koncepciója és Tematikája szerint24ezeket az igényeket a bírói gyakorlatban kell ér-vényre juttatni. Az esetek sokfélesége nem teszi lehetővé, hogy akár a jog korláto-zását (a közszereplő védelmének korlátokorláto-zását), akár a jogellenesség alóli felmentést (a jogsértő tekintetében) a törvény tartalmazza.
2.1. A Szakértői Javaslat álláspontja: nincs szükség külön szakaszra
Ennek megfelelően a Szakértői Javaslat általánosságban nem is rendelkezett a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelméről. A névviseléshez való jogról szóló szakaszban megjelent a közszerepléssel járó tevékenység a tudományos, irodalmi, művészeti tevékenység mellett, ezeket a tevékenységeket a normaszöveg szerint – má-sok jogainak és jogi érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni [Szakértői Javaslat 2:111. § (3) bekezdés]. Az indokolás deklarálta, hogy a bírói gya-korlat helyesen alakította ki a közszereplés fogalmi határait, ezért nem ad a Szakér-tői Javaslat normatív meghatározást.25
A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog esetén rögzítette, hogy nincs szük-ség az érintettek hozzájárulására nyilvános közszereplés során felvétel készítéséhez és jogszerű felhasználásához [Szakértői Javaslat 2:115. § (3) bekezdés b) pont]. Az indokolás itt is utalt arra, hogy a bírói gyakorlat helyesen alakította ki a közszerep-lés fogalmi határait, ezért azt nem szükséges törvényben meghatározni. Megerősítette, hogy a nyilvános közszereplő engedélye nem szükséges sem a felvétel elkészítésé-hez, sem annak nyilvánosságra hozatalához, feltéve, hogy a felhasználás nem visz-szaélésszerű. A 2005. december 2-án közzétett Vitatervezet normaszövegében még a nyilvános közszereplés során készített felvétel készítéséhez és nem visszaélésszerű
24Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és szabályozási Tematikája. A Kormány 1003/2003. (I. 25.) Kor-mányhatározatával elfogadott szöveg, amely e határozat mellékleteként megjelent a Magyar Közlöny 2003. évi 8. számában.
25Vékás Lajos (szerk.): Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez. CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2008. 163.
felhasználásához nem volt szükséges az érintett beleegyezése, innen maradhatott jog-szerűséghelyett visszaélésszerűség.Kiemelte az indokolás, hogy a gyakran nyilvá-nosan közszereplő személyek közel sem minden megnyilvánulása közszereplés, te-hát magánéletük „képileg” sem szabad préda. Ha magánemberként jelenik meg a nyilvánosság előtt – például egy üzletben vásárol –, úgy felvétel csak a hozzájáru-lásával készülhet róla.26
2.2. A 2009. évi CXX. törvény: differenciált szabályozás egyes jogok kapcsán
A soha hatályba nem lépett 2009. évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a to-vábbiakban: 2009-es Ptk.) megtartotta a Szakértői Javaslatnak a felvett névre vo-natkozó szabályait, módosított viszont a képmás és hangfelvételhez való jog védel-mének kivételén. Nyilvános közszereplés, illetve közhatalom nyilvános gyakorlása során a közszereplőről, illetve a közhatalmat gyakorló személyről felvétel készíté-séhez és nem visszaélésszerű felhasználásához nem kívánta meg az érintettek hoz-zájárulását [2009-es Ptk. 2:84. § (3) bekezdés b) pont]. A nyilvános közszereplés mel-lett, azonos védelmi szinten megjelent tehát a közhatalom nyilvános gyakorlása is.
A 2009-es Ptk. alapján a jóhírnév és a becsület védelmére vonatkozóan is sajá-tos mérce érvényesült közszereplők, közhatalmat gyakorló és közfeladatot ellátó sze-mélyek esetén. Ha a közhatalmat gyakorló vagy közfeladatot ellátó személy jóhírnevét és becsületét a közhatalom gyakorlásával, illetve a közfeladat ellátásával összefüg-gésben sértették meg, a személyhez fűződő jogok megsértésének szankciói akkor vol-tak alkalmazhatóak, ha a jogsértés valótlan tény állításával, híresztelésével vagy való tény hamis színben történő feltüntetésével valósult meg, feltéve, hogy arra a jogsér-tő szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása miatt került sor. A jogsérjogsér-tő akkor men-tesülhetett e jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy eljárása nem volt szándé-kos vagy súlyosan gondatlan. Ha olyan közszereplő jóhírnevét és becsületét sértették meg, aki nem gyakorol közhatalmat és nem lát el közfeladatot, az említett szabályt akkor kellett alkalmazni, ha a személyhez fűződő jogot a közszerepléssel, illetve az érintett személy közszereplői minőségével összefüggésben sértették meg [2009-es Ptk. 2:94. §]. A T/5949. számú törvényjavaslat még kifejezetten csak a közszereplő jogvédelmére iktatott be egy szakaszt, mely szerint ha a sajtó a közszereplő jóhírne-vét közszereplésével vagy egyéb közéleti megnyilvánulásával kapcsolatban sértette
26Uo.
meg, a személyhez fűződő jog megsértésének jogkövetkezményei csak akkor alkal-mazhatóak, ha a jogsértés a sajtó szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása miatt tör-tént. A sajtó akkor mentesül e jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy eljárása nem volt szándékos vagy súlyosan gondatlan. A törvényjavaslat indokolása szerint egyértelműen állást foglal a személyhez fűződő jogok szabályozásának oly módon történő megváltoztatása mellett, amely elismeri a közügyeknek a sajtó által történő nyílt és érdemi megvitatását. A közszereplők a közszereplésükkel összefüggésben vagy egyébként közéleti megnyilvánulásuk során nem élhetnek a magánszemélye-ket általában megillető jogvédelemmel, mivel az akár az öncenzúra, akár a polgári jogi szankciók alkalmazása következtében alkalmatlanná tenné (teszi) a sajtót al-kotmányos szerepe, rendeltetése betöltésére. A törvényjavaslat a jóhírnév megsérté-se emegsérté-setén irányadó objektív (felróhatóságtól független) és szubjektív (felróhatóság-hoz kötött) szankciók alkalmazását eltérő feltételek mellett engedi igénybe venni akkor, ha a jogsértést a sajtó közszereplő vonatkozásában valósítja meg. A közsze-replő jóhírnevének védelme azonban nem általában, hanem csak abban az esetben igé-nyel eltérő jogi megítélést, ha a közszereplő jóhírnevének megsértésére „közszerep-lésével vagy egyébként közéleti megnyilvánulásával összefüggésben” kerül sor.
A közszereplő magánéletével kapcsolatos jogsértéshez az általános jogkövetkezmé-nyek társulnak.27Ehhez képest az elfogadott szöveg kiterjesztette mind a jogsértők, mind az eltérő mértékű jogvédelmet kapott személyek körét.
2.3. A Ptk. 2:44. §-a
A T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről külön szakaszt szentelt a közéleti szereplő személyiségi joga védelmének. Az új megfogalmazás szerint kö-zéleti szereplő személyiségi jogának védelme a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogokat szükségtelenül nem korlátozhatja [2:44. §]. Az indokolás szerint évtize-des elmaradást pótol a törvényjavaslat azzal, hogy a közéleti szereplők személyisé-gi jogainak alacsonyabb védettségére vonatkozó – a bírói gyakorlat által már kidol-gozott – szabályt törvényi szintre emeli, a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok érvényesülése érdekében.28Ez a megfogalmazás tudatosan a horizontális jogviszonyokhoz illő polgári jogi és nem alkotmányjogi fogalomkészlettel operált,
27Indokolás a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslathoz. Budapest, 2008. június.
518–519.
28Indokolás a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslathoz. Budapest, 2012. július. 388.
a készítők úgy vélték, hogy a szövegezés ily módon is eleget tesz az AB által tá-masztott követelményeknek.29A képmáshoz és a hangfelvételhez való jogról szóló szabály is leegyszerűsödött a 2009-es Ptk.-hoz képest. Nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén nem kívánta meg az érintett hozzájárulását a felvétel elkészí-téséhez és az elkészített felvétel felhasználásához [2:48. § (2) bekezdés]. A névvise-léshez való jognál megmaradt az a szabály, hogy közéleti szerepléssel járó tevé-kenységet felvett névvel is lehet folytatni, a feltétel megfogalmazása azonban változott, akkor van rá lehetőség, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sé-relmével [2:49. § (1) bekezdés].
A Ptk. elfogadott és kihirdetett szövege a módosító indítványoknak köszönhetően végül a közéleti szereplő személyiségi jogának védelméről szóló szakasz tekinteté-ben súlyos szakmai hibákat tartalmazott. Az újragondolt szövegezés szerint a köz-ügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyi-ségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja [2:44. §, 2013. február 26.]. Az el-fogadott normaszövegből a 7/2014. (III. 7.) AB-határozat az alapvető jogok biztosá-nak indítványára alaptörvény-ellenessé nyilvánította és törölte a „méltányolható köz-érdekből” fordulatot, kimondta, hogy ez a megfogalmazás aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Az AB szerint a véleménynyilvánítás sza-badságának gyakorlása minden esetben nemcsak méltányolható közérdeknek, hanem kiemelkedő jelentőségű alkotmányos érdeknek minősül. A közügyek vitatása köré-ben a közéleti szereplők személyiségi jogainak a véleményszabadság gyakorlását biz-tosító korlátozása minden esetben alkotmányos érdek. Ebből következően nincs szükség a közérdek méltányolható voltának igazolására ahhoz, hogy a közélet sze-replői másoknál lényegesen szélesebb körben bírálhatók legyenek.30 Ez volt az a döntés, amely a New York Times-szabályt alapul vevő alkotmánybírósági gyakor-latot a büntetőjog mellett kiterjesztette a polgári jogra is.31
A hatályba lépett szöveg szakmai szempontból további aggályokat is felvet.
Egyrészt a szükségességi-arányossági teszt arra alkalmazható, hogy vertikális jog-viszonyokban a jogalkotó miként korlátozhatja az alapjogokat, horizontális jogvi-szonyokban nincs helye, attól függetlenül, hogy a Ptk.-t Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni [Ptk. 1:2. § (1) bekezdés]. Másrészt zavaró az
„emberi méltóság sérelme nélkül” megfogalmazás, mert ilyen korlátozás fogalmilag
29Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. 1. kötet. Wolters Kluwer, Bu-dapest, 2014. 135.
307/2014. (III. 7.). AB-hat. [65.].
31Balogh Éva: Az Alkotmánybíróság határozata a közéleti szereplők bírálhatóságáról. A véleménynyilvánítás szabadsága, a demokratikus vita és az emberi méltóság. Jogesetek Magyarázata, 2014/3. 11.
nem képzelhető el, hiszen a Ptk. 2:42. §-ának (2) bekezdése értelmében valamennyi személyiségi jog az emberi méltóságból fakad.32A jogalkotó alkalmatlan, a kialakult gyakorlatot és a társadalmi elvárásokat nem tükröző, belső ellentmondásokkal terhelt megfogalmazást ad.33A jogalkotó vélhetően arra akarja ösztökélni a bíróságokat, hogy szakítsanak a tisztán polgári jogi megközelítéssel és alapjogi szempontokat is vizsgáljanak.