Cél:Ennek a tréfás és fantáziadús történetmesélésnek az a célja, hogy megmutassa a gyere-keknek, hogy az egymás jogai iránti tisztelet egy vita során mindenki számára elônyös, míg egy ettôl eltérô konfliktus esetén csak a gyôztes számára születik kedvezô megoldás.
Kulcsfontosságú tudnivalók:Néha az emberek olyan konfliktushelyzetekbe kerülnek, ahol a jogaik összeütköznek. Ezek a konfliktusok békésen is megoldhatóak.
Szükséges eszközök:Néhány rövid gyerektörténet, vagy mese, ahol különbözô jellemek kerülnek konfliktusba. (Hogyha belegondolunk, láthatjuk, hogy sok régi történet ilyen konfliktuson alapul. Általában az egyik szereplô az ún. „rossz” ember tulajdonságaival rendelkezik, míg a másik a „jó” ember jellemzôivel.
70 III. RÉSZ: FIATALABB GYEREKEK
Idô:1 óra.
A gyakorlat menete:
– Válasszunk egy történetet (nézzük meg a „Szükséges eszközök” résznél feljebb).
– Olvassuk el a történetet az osztálynak.
– Segítsünk a gyerekeknek megnevezni a konfliktust az alábbi kérdések felhasználásával:
(Általában a hagyományos történeteknél a „rossz”, aki azután meghal vagy megbüntetik, és a „jó” él tovább boldolgan.)
– Ki volt a történet végén boldog? Miért?
– Ki volt a történet végén boldogtalan? Miért?
– Valakinek figyelmen kívül hagyták a jogait ebben a történetben? Kiét? Ki az, aki figyelmen kívül hagyta?
– Kérjük meg az osztályt, hogy gondolkozzon el még egyszer a történeten, de ez alkalommal a szörny, farkas, vagy más „rossz” jellem szemszögébôl. Kérjük meg ôket, hogy meséljék el ismét a történetet, de a „rossz” szemszögébôl. Menjünk végig a történetben ezúton valamennyi konfliktuson. Például a sárkány azt mondhatja: „Én vagyok a sárkány, és az a feladatom, hogy megegyem az embereket, de a szörnyû herceg erre jött és lekaszabolta a fejemet!”
– Most kérdezzük meg az osztályt, hogyan lehetne átírni a történetet úgy, hogy mindenki megkapja amit akar és megoldják a konfliktust. Az alábbi kérdések segíthetnek ebben. Ha van idô, a gyerekek leírhatják a saját változatukat és illusztrálhatják azt.
– Lehetséges ezt a konfliktust békésen is megoldani? Hogyan?
– Lehetséges, hogy a történetben mindenki megkapja amit akar? Hogyan?
– Miért lenne így jobb, mint egy olyan helyzet, amelyben valaki nyer és valaki veszít?
További lehetôségek:
– Kreatív gyakorlatként (lásd 27. oldalt) lehet még olyan helyzetekkel foglalkozni, amelyekben konfliktusokat oldunk meg ilyen „nincs vesztes” úton. Erre egy lehetséges út, hogy az osztályt ösztönözzük arra, hogy az alábbi helyzeteket játsszák el. Kérjük meg ôket, hogy segítsenek kigondolni saját tapasztalataik alapján olyan példát, ahol az alábbiak teljesülnek:
– gyôztes-gyôztes: mindenki elégedett, mert mindenki azt kapja amit akar, – gyôztes-vesztes: az egyik személy nem azt kapja amit akart és boldogtalan, – vesztes-gyôztes: a másik személy nem azt kapja amit akart és boldogtalan, – vesztes-vesztes: mindenki elpazarolta az idejét és senki nem elégedett.
Használjuk ezt a gyakorlatot, ha az osztályban valós konfliktus van. Kérjük meg ekkor az egész osztályt, hogy közösen találjunk ki egy-egy megoldást. Nem szükséges, hogy mindig
kompromisszum jöjjön létre. Gyakran a konfliktusba került emberek gyôztesnek érezhetik magukat mindannyian. Például képzeljük el, hogy két gyerek veszekedik egy narancson. Lehet, hogy az egyikük a belsejét akarja megenni, míg a másikuk a héját szeretné, hogy süteményt készítsen. Ez a konfliktus békésen is megoldható. Mindkét gyerek nyerhet. Természetesen nem mindegyik konfliktus kezelhetô ilyen könnyen, de ilyen módon gondolkodni hasznos lehet.
AZ ÉN JOGAIM / A TE JOGAID 71
Konfliktushálók
Cél:Ez a rajzos gyakorlat segít a gyerekeknek a különbözô jogok összeütközésébôl adódó konfliktus elemzésében, felhasználva a saját tapasztalataikat is.
Kulcsfontosságú tudnivalók:Néha az emberek olyan helyzetekbe, konfliktushelyzetekbe kerülnek, ahol a jogaik összeütköznek.
Ezek a konfliktusok békésen is megoldhatóak.
Szükséges eszközök:Faliújság vagy egy nagy darab papír.
Idô:45 perc.
A gyakorlat menete:
– A papír közepére rajzoljunk egy kört és írjuk bele a konfliktus szót.
– Kérdezzük meg az osztályt, hogy szerintük mit jelent ez a szó.
– A memóriájuk segítségével idézzük fel ezt a szót, majd minden javaslatnál húzzunk a körbôl egy vonalat, és írjuk mellé a javasolt jelentést.
veszekedés az iskolában háború
testvérek
– Ha a gyerekek olyan történetet mondanak, ami kapcsolódik már elhangzott ötlethez, akkor ne a fôkörbôl húzzuk a vonalat, hanem attól az ötlettôl, amihez kapcsolódik. Addig folytassuk ezt, amíg van rá érdeklôdés.
– A végén tegyük fel az alábbi kérdéseket, amelyek ötleteket ébreszthetnek a konfliktusokkal kapcsolatban.
munka
fiú és leánytestvérek szülôk szabályok otthon mennyi pénz költhetô
játékok használata
72 III. RÉSZ: FIATALABB GYEREKEK
konfliktus
konfliktus
Kérdések:
– Hogyan tudnánk meghatározni a konfliktus szót?
– Mi okoz konfliktusokat?
– Mi teszi ôket rosszá?
– Mit elôz meg, vagy kezel a konfliktus?
– A példákban ki hagyta figyelmen kívül kinek a jogait? Milyen jogokat? (Nézzük meg a Gyermek Jogairól Szóló Egyezménynek az összefoglalóját a 128. oldalon.)
További lehetôségek:
– Kreatív gyakorlatként (lásd 27. oldalt) kérjük meg a tanulókat, hogy vegyenek egy naplót, amibe beleírják az arra a hétre elôrelátható konfliktusokat. Kérjük meg ôket, hogy határozzák meg, hogy ezek közül melyek oldhatók meg békésen, melyek azok, amelyeknél csak rengeteg idôt vesztenek és melyik az, amelyik ismétlôdik. Hasznos lehet ezeket a konfliktusokat
különbözô kategóriákba sorolni pl.: barátságos/mérges, egyszerû/bonyolult,
erôszakos/erôszakmentes. Mondjuk el az osztálynak, hogy ha a konfliktusforráshoz
visszamegyünk, és azt az elejétôl kezdve elemezzük, akkor ez jó mód arra, hogy megtanuljuk egymás jogainak tiszteletben tartását.
– A még részletesebb elemzéshez kérdezzük meg az osztályt, a konfliktus speciális részeirôl.
Pl.: a megoldás jobb lehetett volna? Vagy rosszabb?
AZ ÉN JOGAIM / A TE JOGAID 73