Cél:ez a rövid felsorolós-vitatkozós gyakorlat megérteti a gyerekekkel a jogok és kötelességek közötti kapcsolatot.
Kulcsfontosságú tudnivalók:
– minden jognak megfelel valamely kötelesség.
Szükséges eszközök:
– EJENY egyszerûsített változata.
– INFORMÁCIÓK a jogokról és kötelességekrôl.
Idô:45 perc.
A gyakorlat menete:
– Kérjük meg a diákokat, alkossanak párokat. Minden diák írjon le öt olyan fontos jogot, amirôl úgy tartja, biztosítani kell az iskolában, és öt olyat, amit otthon.
– Kérjünk meg mindenkit, cserélje ki listáját a párjával. Mindenkinek ki kell gondolnia a társa által felsorolt jogokhoz tartozó kötelességet.
– Minden pár megkérdezi az osztály maradék részét két jogról és a hozzá tartozó kötelezettségekrôl. Írjuk fel az elhangzó jogokat és kötelességeket a táblára!
– Kérjük a diákokat, olvassák el a Jogokról és kötelességekrôl szóló információkat (lásd a 93.
oldalt). Kezdjük a beszélgetést a következô kérdésekkel:
Kérdések:
– Könnyû vagy nehéz volt-e kigondolni az egyes joghoz tartozó kötelezettséget?
– A „biztonsági öves” példában (lásd a 89. oldalt), mit gondoltok, kinek volt igaza: a kormányzatnak, vagy azoknak, akik megtagadták a biztonsági öv használatát?
– Mit szólnátok ahhoz, ha valaki az ismerôsötök közül megsérült volna amiatt, hogy az autóvezetô megtagadta a biztonásági öv használatát? Hogy történhet ez meg? Mit éreznél?
– Mit szólnátok ahhoz, ha egy beteg gyerek meghalna amiatt, mert az orvos túlságosan elfoglalt volt: egy olyan sofôrön kellett segítenie, aki megtagadta a biztonsági öv használatát és ezért sérült meg?
Nézzétek az EJENY egyszerûsített változatának a 124. oldalát! Milyen jogokat foglal magában ez a példa?
– Tudtok hasonló példákat arra, amikor más jogok és kötelességek összeütköznek?
88 IV. RÉSZ: NAGYOBB GYEREKEK
További lehetôségek:
– Mivel az iskolákban a jogok és kötelezettségek együtt jelennek meg (például jog az eszközök használatához és kötelezettség a meg nem rongálásukért), ez a gyakorlat alapja lehet annak, hogy a jogok és a kötelezettségek formuláját mindennapi helyzetekre is vonatkoztassuk.
– A gyakorlatok során a jogok és kötelességek listáját a táblán hagyhatjuk. Amikor konfliktus következik be, vagy más jogok is felmerülnek, bárki szabadon kiegészítheti a listát, például, ha néhány diák „kölcsönvette” a mások dolgait azok engedélye nélkül, egy diák úgy dönthet, hogy hozzáírja a listához: „Jogom van a magánélethez és személyes holmijaim biztonságához – és kötelességem tiszteletben tartani osztálytársaim magánéletét és biztonságát.”
Hasznos lehet a lista élére odaírni: „Mindannyiunk joga hozzátenni ehhez a listához – és kötelességünk, hogy ne írjunk rá olyan dolgokat, amelyekkel mások jogait sértjük.”
– Segítségül a jogok és kötelességek tisztázásához, a diákok elolvashatják a Negatív és Pozitív Jogokról szóló információkat a 89. oldalon, aztán az EJENY-en átfutva beazonosíthatják a pozitív és negatív jogokat. Azt fogják tapasztalni, hogy sok jog egyenlô mértékben áll negatív (kötelesség) és pozitív (jogosultság) elemekbôl.
Információk a jogokról és a kötelességekrôl
Minden jognak megfelel egy kötelezettség. Például a szabad véleménynyilvánításhoz való jog meghatároz egyben egy kötelességet is: ne mondjunk hazug dolgokat, olyanokat, amelyekkel mások értékeit csökkentjük, és amelyekkel a méltósághoz és a jó hírnévhez való jogot sértjük meg.
Jogaink és kötelességeink egyensúlya, mások jogainak tiszteletben tartása azt jelenti, hogy jogainkat bizonyos önkorlátozásokkal gyakoroljuk. Számos helyzet adódhat, amelyben a különbözô emberek jogai és kötelezettségei összeütköznek. Pl.: néhány országban jogszabályt alkottak a biztonsági öv kötelezô viselésérôl az autókban. Sokan megszegik ezt a szabályt azzal érvelve, hogy ez korlátozza a mozgásszabadságukat. Ezen országoknak a kormányai úgy vélik, hogy az autókkal utazóknak kötelességük a kórházak, orvosok és a társadalom többi része irányában minden lehetôt megtenni azért, hogy elkerüljék az autóvezetés alatti sérülésüket. Szerintük, hogyha az emberek nem viselnek biztonsági övet és megsérülnek, idôt – pénzt – kórházi helyet vesznek el a betegektôl, ezzel korlátoz-zák a beteg emberek jogát a megfelelô egészségügyi ellátáshoz.
Információk a pozitív és negatív jogokról
A negatív jog terminust olyan jogok leírására használjuk, amelyek valamely ártalmas vagy kellemetlen dolog véghezvitelében állítanak meg minket. Példák negatív jogokra: ne öljenek meg minket, ne bánjanak rosszul velünk, ne lopják el holmijainkat. Ezek negatív jogok, hiszen úgy kezdôdnek NE, ezt mondják annak, aki fájdalmat akar okozni nekünk.
A pozitív jog fogalommal azt a jogot írjuk le, amely kifejezi valami megtételéhez való szabadságunkat. Például: a munkabérhez való jog pozitív jog. Ezek azért pozitív jogok, mert azt mondják, IGEN, nekünk jogunk van valamihez, és a többi embernek azt mondják, hogy IGEN, nekik támogatniuk kell ezeket a jogokat. Pl.: a munkaadónak kötelessége, hogy fizessen a munkánkért.
KI, ÉN? 89
Tolvaj?
(The Citizenship Foundation, Understand the law, 1993. tanulmánya 82. oldalának adaptációja)
Cél:Ez az esettanulmány egy erkölcsi dilemmát használ fel a diákok bevezetésére a társadalmi felelôsség témájához.
Kulcsfontosságú tudnivalók:
Minden joghoz tartozik egy annak megfelelô kötelezettség: például a törvény elôtti egyenlôséghez tartozó kötelezettség a jog tiszteletben tartása.
Szükséges eszközök:
Az EJENY egyszerûsített változata.
Idô:kb. 1 óra.
A gyakorlat menete:
– Osszuk az osztályt 5-6 fôs kis csoportokba!
– Olvassuk fel a következô szöveget az osztálynak:
„Alexander keresetének egy kis részét minden hónapban a helyi bankban lévô számlájára teszi.
Ez nem sok, de az egyetlen módja, hogy a gyerekeivel töltendô vakációra gyûjtsön. Minden hónapban küld a bank kimutatást arról, mennyi pénz van a számláján. Ebben a hónapban Alexander azt látja, hogy sokkal több pénze van, mint gondolta. Ír a banknak: 2000 dollárral többet kapott, mint kellett volna. „Nem – válaszolja a bank –, nem történt hiba. A pénz az Öné.” Alexander ismét ír. „Kétszer ellenôriztük – mondja a bank – nem hibáztunk.” Alexander még mindig nem boldog. Harmadszor is ír, és a bank újra közli: a pénz az övé. Ezekután Alexandernek nem volt veszíteni valója. Költekezni kezdett, a saját és családja szükségleteinek kielégítésére költötte a pénzt. Vásárolt néhány új bútort, újra festette és új bútorokkal rendezte be a lakást, majd elment egy hét vakációra családjával. Nem sokkal késôbb a bank alkalmazottai észrevették, hogy hibát követtek el. A 2000 dollár, amit Alexandernek számláztak, egy azonos nevû másik ügyfélé volt. A bank kérte Alexandert, adja vissza a pénzt. Ô visszaadta ami megmaradt, de több mint 1000 dollárt elköltött. Alexandert lopással vádolják. Ha Alexandert a törvény szerint bûnösenk találják lopás elkövetésében, a bíróság elôtt bizonyítani kell, hogy
– tisztességtelenül járt el,
– megszerezte és megtartotta azt, ami nem az övé, – és ezt folyamatosan megtartani szándékozott.”
– Kérjük meg a diákokat, hogy csoportonként döntsenek arról, hogy megállapítanák-e Alexander bûnösségét lopás miatt. Ennek eldöntéséhez három kérdésre kell választ adniuk:
– Tisztességtelenül járt-e el Alexander?
– Elvett-e valamit, ami a másé volt?
– Meg akarta-e tartani azt?
Ha a diákok mindhárom kérdésre igennel válaszolnak, akkor Alexander a törvény szerint bûnös.
Ha a diákok egy vagy több kérdésre nemmel válaszolnak, akkor nem bûnös.
– Ha a diákok döntése szerint Alexander bûnös a lopásban, szerintük milyen büntetés jár érte?
Például Angliában egy effajta bûncselekményért valakit 10 évig terjedô börtönbüntetésre ítélhetnek, vagy 2000 fontig terjedô pénzbírsággal sújthatnak. (A diákokkal saját országuk büntetéseit is megbeszélhetjük.)
– Ha a diákok úgy döntöttek, hogy Alexander ártatlan, visszafizettetnék vele azt a pénzt, amit már a családjára és az otthonára költött?
90 IV. RÉSZ: NAGYOBB GYEREKEK
– Most mondjuk el az osztálynak, mi történt valójában Alexanderrel:
„Háromnapos bírói eljárás után az esküdtek ártatlannak találták Alexandert. Az ítéletüket nem indokolták, de feltételezhetô, hogy Alexander kísérletei a bank hibájának figyelmeztetésére meggyôzték az esküdteket, hogy nem tisztességtelen szándékkal járt el. Noha nem állapították meg bûnösségét a lopásban, maradt a kérdés: vissza kell-e fizetnie Alexandernek a már elköltött pénzt? Ennek eldöntése nem ennek a bíróságnak a hatáskörébe tartozik, így a banknak új keresettel egy másik bírósághoz kell fordulnia a pénz visszaigényléséért.”
Kérdések:
– Mit tettél volna Alexander helyében? Miért?
– Kinek a felelôssége a bank hibáját helyesbíteni? Alexanderé vagy a banké? Miért?
– Más lenne a válaszod, ha a számla kisebb/nagyobb összegrôl szól volna?
– Mi a helyzet más esetekben, például: az autótulajdonos kötelessége-e zárni az autóját, vagy mindenki más kötelessége, hogy ne lopja el a bezáratlan jármûvet?
– Képzeld el, hogy Alexander barátja vagy. Feljelentenéd-e ôt a rendôrségen?
– Ki a felelôs a törvények kikényszerítéséért?
– Nézzétek át az EJENY egyszerûsített változatát (lásd a 124. oldalt). Milyen jogokat tartalmaz ez az eset?
További lehetôségek:
– A diákok megírhatják egy olyan helyzet történetét, amelyben ôk a felelôsek valamiért és nekik kell etikai-morális döntést hozniuk. Például, ha pénzt találnak az utcán, zsebre teszik-e?
– A diákok kitalálhatnak valamit saját országuk jogrendszerérôl. Az elképzelés eredményezheti egy a jogokat és kötelességeket magába foglaló eset tárgyalásának az eljátszását.