Mi ez, és mire jó?
A rajzfilmek és a képregények nagy hatással vannak a kisgyerekekre. Az osztályban számtalan módon fel lehet használni ezeket. Például a médiában szereplô erôszakról tartott vitatkozás jó kiindulópontja lehet az, ha megkérjük a diákokat, számolják meg egy héten keresztül, hogy mennyi erôszakos epizóddal találkoznak a rajzfilmekben, képregényekben. A diákok saját maguk által rajzolt karikatúrái is jó eszközei lehetnek az emberi jogi kérdések megvitatásához
az iskolában.
A gyakorlat menete:
• Vágjunk ki a témának megfelelô karikatúrákat, képregényeket, reklámokat magazinokból, újságokból. Pl. az erôszakról, intoleranciáról, vagy a rasszizmusról. Kérjük meg a diákokat, hogy csoportokban beszélgessenek ezekrôl a témákról. Majd kérdezzük meg:
– Mi az elsô érzelmi reakciód?
– Milyen üzenetet hordoz ez a rajz vagy komikus történet?
30 II. RÉSZ: ESZKÖZÖK
– Elég kifejezôek a képek ahhoz, hogy velük kapcsolatban véleményt lehessen alkotni, vagy hogy a témával kapcsolatban gondolkodásra ösztönözze az embereket?
– Kritizál a kép valamit, (esetleg egy ideológiát), vagy az emberek egy csoportját?
– Van-e a képen utalás sztereotípiára, elôítéletre, akár a nôkkel, etnikai csoporttal, menekültekkel, vagy az emberek egy csoportjával kapcsolatban?
– Komoly, humoros, vagy ironikus a kép? Hogyan jelenik ez meg az üzenetben?
vagy:
• Kérjük meg a diákokat arra, hogy válasszanak ki egy emberi jogi problémát, és rajzoljanak arról egy karikatúrát vagy egy képregényt. Figyeljenek arra, hogy a képek az embereket a téma átgondolására késztessék.
• Mutassuk be az eredményeket.
Video
Az Európa Tanács, valamint az Amnesty International iskolai osztályok számára készített videokazettákat. Egyes tévémûsorok, dokumentumfilmek is felhasználhatóak.
Az alábbiakban néhány tanács segítségül szolgálhat a video használatához.
• Ha a diákok a videózás során érdemi információhoz jutottak, nagy valószínûséggel emlékezni is fognak rá. Például írhatnak egy naplót a filmen bemutatott egyik jellem szemszögébôl, vagy a film a vitatkozás kiindulópontjaként is szolgálhat.
Újságcikkek
Mi ez, és mire jó?
Egy demokratikusan mûködô társadalomban a médiának alapvetô szerepe van az információk áramlásában. Néha mégis találkozunk szubjektív riportokkal, amelyek tele vannak elôítélettel, sztereotípiával. Ha a diákok ezeket elemezik, definiálják, akkor tisztában lesznek ezekkel a fogalmakkal, és a mindennapi helyzetekben jobban felismerik ezeket. A gyakorlatok ezenkívül a diákok kommunikációs képességeit is fejleszthetik.
A gyakorlat menete:
Válasszunk ki egy aktuális problémát, amellyel a sajtó jelenleg foglalkozik, pl. a kisebbségek helyzetét. Alternatívaként válasszunk ki egy átfogóbb kategóriát, amely a különbözô történetek mögött meghúzódik. Ilyen lehet pl. az intolerancia.
• Osszuk az osztályt négy-öt fôbôl álló csoportokra.
• A tárgyalt témával kapcsolatban minden csoportnak osszunk ki egy-egy, a helyi vagy
valamelyik országos lapban megjelent cikket. Ugyanazt a cikket is ki lehet osztani a csoportok között. Kifejezetten hatékonyan mûködik ez akkor, ha – összehasonlítás végett – ugyanarról az eseményrôl különbözô újságok tudósításait osztjuk szét.
• Kérjük meg a csoportokat, hogy az alábbi listát figyelembe véve vitassák meg a kérdéseket.
HATÉKONY TANÍTÁSI MÓDSZEREK 31
Válasszuk ki az alábbiak közül a témához felhasználható pontokat, vagy találjunk ki újabbakat:
– Utal-e a cím a cikkben bemutatott kérdésre?
– Mi az elsô benyomásod a cikkben szereplô történetrôl? Tévedett-e valaki az ügyben? Ha igen, ki az?
– Ér-e valakit közvetlen vád a cikkben? Ha igen, milyen az?
– Van elég bizonyíték az állítások megerôsítésére?
– Mennyire kritizál másokat a cikk?
– Mennyire támad, vagy véd valakit a cikk?
– A kritizált személyektôl van-e idézet a cikkben?
– Melyek azok a szavak, amelyek befolyásoltak a cikk megítélésében?
– Milyen a hatóságok hozzáállása a kérdéshez? Például a szociális munkásoké, a rendôröké stb.
• Az ilyen típusú elemzést számtalan módon el lehet végezni. Például, ha a témáról széles körben beszélgetést folytatunk, ha a diákok saját stílusukban cikket írnak az adott kérdésrôl, vagy összehasonlítást végeznek az újságban, a tévében/rádióban megjelenô, és ugyanazon témával foglalkozó híradásról.
• Megkérhetjük a diákokat arra, hogy hozzák el az osztályba azokat az újságban megjelenô cikkeket, történeteket, amelyeket érdekesnek találnak. Összegyûjtve ezeket a cikkeket megkezdhetjük a közös beszélgetést. A cikkek kiválasztásába a szülôket is be lehet vonni.
Interjúzás
Mi ez, és mire jó?
Az emberi jogok tanítása során szükséges fellapozni a jog elôírásait, konkrét példákat azonban mégis a közvetlen környezetünkbôl meríthetünk. Például, ha az osztály a gyerekek jogairól tanul, rengeteget segíthetnek ebben a szülôk és nagyszülôk, akik információt nyújthatnak arról,
hogyan változott meg a gyerekek élete az évek során.
Az interjúzás jó alkalom arra, hogy az iskolán kívüli közösséget az iskolai életbe bevezessük, az emberi jogokról folytatott tanulmányokat a valós élethez igazítsuk. E módszer segít abban is, hogy a diákok képessége fejlôdjön a különbözô típusú emberekkel való bánásmódban.
A gyakorlat menete:
A 62. oldalon található példa az interjúzásra.
Szó-asszociáció
Mi ez, és mire jó?
Ezt a módszert akkor érdemes alkalmazni, ha egy téma tárgyalása elôtt meg szeretnénk tudni, mennyit tudnak róla a diákok, valamint amikor a foglalkozás végén arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyit sajátítottak el az elhangzottakból.
A gyakorlat menete:
• A témára vonatkozóan találjunk ki egy kulcsszót.
• Kérjük meg a diákokat arra, hogy írják le azokat a szavakat, amelyek eszükbe jutnak a kulcsszó említésekor. Ez a feladat csak egy-két percet vesz igénybe.
• Legyen világos a számukra, hogy az is elfogadható, ha semmit nem írnak.
A tanulási folyamat értékeléseként érdemes összevetni a feladat elôtt és után megkapott eredményeket. Ezzel saját tanításunkat is értékelhetjük, a diákok pedig képet kaphatnak fejlôdésükrôl.
32 II. RÉSZ: ESZKÖZÖK
• Befejezésképpen minden diákot megkérhetünk arra, hogy mondja el egy szóval, ami legjobban tetszett neki a témával kapcsolatban, vagy mondjon egy szót, amely a tárgyra vonatkozik.
Járjunk körbe az osztályban és gyûjtsük össze ezeket a szavakat. Kérjünk meg egy vagy két diákot, készítsenek listát az elhangzott szavakból.
Információ-feldolgozás
Mi ez, és mire jó?
Az információ elsajátításának jó módja, ha azt más formában újra feldolgozzuk. Például,
hallgassunk meg egy történetet, majd azt késôbb meséljük el újra képekben. A diákok feladata, hogy felismerjék az információ legfontosabb részét, és eldöntsék, hogy milyen módszerrel dolgozzák fel azt újra.
Ezzel a techikával mind a fantázia-, mind a megfigyelô, szelektáló, valamint a vitakészség fejleszthetô.
A gyakorlat menete:
• A diákokkal közösen válasszunk ki egy képet, történetet, verset, rajzot, vagy egy filmet.
Például, ha az osztály a családhoz való tartozás jogáról tanul, hasznosnak tûnik a feladathoz egy menekült gyerek képét kiválasztani.
• A diákok figyelmesen olvassák el, hallgassák vagy tekintsék meg az eredeti verziót.
• Ôk döntsék el, hogy a történet melyik részét alakítják át más „formába”, választásukat indokolják meg. Ha egy képet választanak ki, képzeljenek el egy történetet mögé.
• Ha hozzá akarnak adni olyan valamit, ami nem található az eredetin(ben), magyarázzák meg ennek okát.
• A diákok hozzák létre az új változatot.
Ötletek a sajtó feldolgozásához:
• rádiójáték, magnóra felvéve,
• írásos, rövid történet,
• történet képregény formában,
• elbeszélô költemény,
• festmény,
• egy történet elmesélése az osztály vagy az iskola elôtt.
HATÉKONY TANÍTÁSI MÓDSZEREK 33