Cél:Ez a gyakorlat felhívja a diákok figyelmét a nôk elleni diszkriminációra, és arra ösztönzi ôket, hogy ne fogadják el ezt.
Kulcsfontosságú tudnivalók:
– A nôkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés az emberi jogok megsértése.
Szükséges eszközök:
– EJENY egyszerûsített változata.
– Az „Ô nem dolgozik” címû szöveg (lásd a 106. oldalt).
– Tanácsok (lásd a 27. oldalt).
– Tábla vagy nagy darab papír.
104 IV. RÉSZ: NAGYOBB GYEREKEK
Idô:Két tanóra és házi feladat.
A gyakorlat menete:
– Olvastassuk vagy olvassuk fel a szöveget.
– Készítsünk egy listát az egész osztállyal arról, hogy mi mindent kell elvégeznie egy feleségnek.
– Most ötletbörzével szedjük össze azokat az okokat, miért gondolhatja egy férj, hogy felesége nem dolgozik. Biztassuk az osztályt, gyûjtsön össze annyi okot, amennyit csak tud. Pl. lehet azért, mert nem fizetnek érte, vagy mert azt hiszi a férj, hogy az ô munkája nehezebb.
(További tanácsokért lásd a 25. oldalon leírtakat.) Ez a rész öt percnél tovább ne tartson.
– Most nézzük meg azt, miért a nôk/feleségek kötelessége ezeknek a munkáknak az elvégzése.
– Olvassuk fel az EJENY 1-2 cikkelyeit, amelyek a nemek egyenjogúságáról szólnak.
– Alakítsunk párokat.
– Minden pár írja össze mindazokat a munkákat, amelyeket a házban és ház körül nekik otthon végezniük kell.
– Öt perc múlva menjünk végig a párokon. Minden pár írjon fel egyet a táblára. Minden javaslat kerüljön fel.
– Alakítsanak a diákok négy-öt fôs csoportokat. Minden csoport szerkessze meg a saját kérdôívét a háztartási munkáról. A kérdôív célja, bemutatni a környezetükben lévô
házimunkákat. Úgy kell a kérdéseket megfogalmazniuk, hogy a lehetô legtöbb kiderüljön a megkérdezett személyrôl. Olyan kérdéseket is belevehetnek, mint:
– Ki készíti az ételeket önöknél?
– Segítenek-e a gyerekei és a férje a háztartásban?
– Mennyi idôt igényel a házimunka?
– Ezenkívül más munkája is adódik a nôknek?
Lehetséges, hogy minden kérdôív különbözô lesz. Egy másik lehetôség: az osztály együtt dolgoz ki egy kérdôívet.
– Hagyjunk a diákoknak egy hetet, hogy egy közösségben feltérképezzék kérdôíveikkel, mi a helyzet a házimunka körül. Emlékeztessük ôket, hogy férfiakat és nôket is kérdezzenek meg.
– A felmérés elkészülte után tartsunk egy beszámolóra szánt órát. Ezen készíthetünk
matematikai elemzést a begyûjtött adatokról, feldolgozhatjuk szóbeli jelentések formájában, vagy „gyors-jelentés” feladattal (lásd a 57. oldalon levô módszertani javaslatokat). Ezekben minden diák elmondhat egy dolgot, ami a felmérésébôl kiderült.
– A beszámoló óra folyamán vagy utána hasonló kérdésekkel segíthetünk az eredmények elemzésében:
Kérdések:
– Felfedeztetek valami meglepôt?
– Mit éreztetek azzal kapcsolatban, amit tapasztaltatok?
– Megváltoztatta a felfedezés a nôi munkáról alkotott véleményeteket? Miért? Miért nem?
– Találtatok olyan feladatokat, amit csak férfi végezhet el?
– Találtatok olyan feladatokat, amit csak nô végezhet el?
– Fiúk, szeretnétek mindazokat a munkákat csinálni, amiket a nôk csinálnak? Miért? Miért nem?
– Jó az a nôknek, hogy mindezeket a munkákat el kell végezniük?
– Mit tehetünk ebben az osztályban vagy az otthonunkban, hogy egyenlôbben kezeljük egymást?
– Milyen munkákat végezhet el mindkét nem?
– Milyen munkákat végezhetnek el együtt?
MIT JELENT A KORREKTSÉG? 105
További lehetôségek:
– Kérjük meg az osztályt, dolgozzák ki:
Hány óra van egy héten, számítsák ki a családjukra nézve, hogy az egyes családtagok mennyi idôt töltenek alvással, munkával, pihenéssel, játékkal stb. Az eredményt statisztikai táblába foglalhatják, vagy százalékosan is kiszámíthatják. Aztán az elôbbiekhez hasonló kérdésekkel felhívhatjuk a diákok figyelmét a nôkre nehezedô házimunka terhére, s talán a fiúk és lányok életének különbségeire is. Valószínûleg a lányoknak kevesebb szabadidejük van mint a srácok-nak. Próbáljuk megvizsgálni, vajon a diákok szerint az adott helyzet tisztességes-e.
A feleségem? Ô nem dolgozik.
„– Sok gyerekük van? – kérdezte az orvos.
– Tizenhat született, de csak kilenc él – válaszolta a férfi.
– Dolgozik a felesége?
– Nem, otthon maradt.
– Értem. Hogyan tölti a felesége a napjait?
– Nos, hajnali négykor felkel, vizet és fát hord, tûzet rak és reggelit készít. Aztán a folyóhoz megy és kimossa a ruhákat. Azután a városba megy kukoricáért és egyéb szükséges dolgokat beszerezni. Aztán az ebédet fôzi meg.
– Ön otthon ebédel?
– Nem, nem. Feleségem az ételt kihozza nekem a mezôre, ami három kilométerre van az otthonunktól.
– És aztán?
– Aztán? Ellátja a csirkéket és a disznókat, és természetesen egész nap ügyel a gyerekekre. Majd vacsorát készít, így mire én hazaérek, ezzel is készen lesz.
– És vacsora után nyugovóra tér?
– Nem, csak én. Neki még dolga van a ház körül, olykor kilenc óráig is.
– De azt mondta, a felesége nem dolgozik!?
– Nem, megmondtam. Otthon van.”
Elônyök és hátrányok
(A. I. USA, HRE Resource Notebook: A nôk jogai c. munka adaptációja) Cél:Ez a gyakorlat segíti a diákokat saját, a férfiak és nôk társadalmi kezelésében megmutatkozó különbségekre vonatkozó felfogásuk vizsgálatában.
Kulcsfontosságú tudnivalók:
– a nôkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés az emberi jogok megsértése.
Szükséges eszközök:
– EJENY egyszerûsített változata, – toll, papír.
Idô:1 óra.
A gyakorlat menete:
– Osszuk az osztályt csak fiúkból, és csak lányokból álló kis csoportokra! Az volna a legjobb, ha egyenlô számú fiú és lánycsoport jönne létre. Magyarázzuk el, hogy minden csoportnak listát kell készítenie, amelyet beszélgetéshez fogunk felhasználni.
106 IV. RÉSZ: NAGYOBB GYEREKEK
– Kérjünk meg minden fiúcsoportot, írjon listát a nôi lét elônyeirôl és hátrányairól! A lány-csoportok ugyanezt írják a férfilétrôl. Adjunk 10 percet erre!
– A listáknak egyenlô számú elônyt és hátrányt kell tartalmazniuk.
– Most alkossunk fiú-lány-pár csoportokat!Minden lánycsoport ismertesse listája tartalmát a fiúcsoporttal, és válaszoljon a fiúcsoport reakcióira!
– Ezután a fiúcsoportok végezzék ugyanezt.
Ha szükséges, használjuk az alábbi kérdéseket vitaindítóul.
Kérdések
– Könnyû volt kigondolni a nôi/férfi lét elônyeit és hátrányait? Miért?
– Gondoljátok, hogy az effajta általánosítások az emberekrôl megfelelnek a valóságnak?
– Ezek olyan személyekre is vonatkoznak, akiket ti ismertek?
– Hasznos gyakorlat volt ez? Miért? Megtanultál valami olyasmit, amit idáig nem tudtál?
További lehetôségek:
Ezt a gyakorlatot felhasználhatjuk egyéb különbözôségek (mint: etnikumok, társadalmi rétegek, vallások...) vizsgálatára is.
MIT JELENT A KORREKTSÉG? 107