• Nem Talált Eredményt

A cselekvés ereje:

In document Kezdő lépések... (Pldal 115-118)

Cél:Ez a híres emberi jogi aktivistáról szóló esettanulmány a cselekvés erejét szeretné bemutatni, egy olyan valakinek a példáján keresztül, aki jogai elnyerésért sikeresen lépett fel.

Kulcsfontosságú tudnivalók:

– Egyének és különösen csoportok sikeresen léphetnek fel emberi jogi jogsértésekkel szemben.

Szükséges eszközök:

– Mahatma Gandhi története (lásd a 117. oldalt).

Idô:30 perc.

A gyakorlat menete:

– Olvassuk fel vagy egy diákkal olvastassuk fel Gandhi történetét.

– Használjuk fel a következô kérdéseket a beszélgetés indítására. (A beszélgetéshez segítségül szolgálnak a 26. oldalon leírtak).

Kérdések:

– Indiában erôszak nélkül tiltakoztak. Mit gondoltok, miért?

– Ha erôszakosan tiltakoztak volna, pl. brit katonák legyilkolásával, szerintetek mit tettek volna a britek? Mit gondoltok, sok indiai is meghalt volna?

116 IV. RÉSZ: NAGYOBB GYEREKEK

– Gandhi a világ szolidaritását kérte a „jogok a hatalommal szemben” jelszavú harcban.

Gondoljátok, hogy a Föld más népei akkor is ugyanilyen együttérzôek lettek volna, ha az indiaiak megtámadják a briteket? Miért?

– Szerintetek jó választás volt ez a békés tiltakozás ebben az esetben?

– Mi a helyzet más ügyekkel pl. a ti saját hazátokban?

További lehetôségek:

– Hozzunk példát saját országunkból egy olyan személyre vagy csoportra, aki tett valamit jogainak elnyeréséért. Kreatív feladatként (lásd a 27. oldalt) a diákok felkutathatják ezt a személyt vagy csoportot, és/vagy plakátot készíthetnek, novellát vagy drámát írhatnak arról, amit kiderítettek, vagy amit megtudtak.

Mahatma Gandhi története:

A Mahatma (Nagy Lélek) név új jelentést adott az erôszakmentességnek. Azt mondta:

minden, amit erôszakkal értek el, nem ér semmit. Mohandas Karamchand Gandhi az indiai Gujaratban született 1869-ben, Angliában szerzett jogi diplomát, aztán Dél-Afrikában kezdett dolgozni. Ott tapasztalta elôször a faji megkülönböztetést. Korlátozó törvények voltak a feketék számára elôírva, mint pl. nem volt módjuk jogásszá válni vagy vonaton elsô osztályon utazni. Gandhi sok feketét látott Dél-Afrikában, akikkel a fehérek rosszul bántak. Tiltakozásokat szervezett, és az igazságtalanság elleni harca miatt be is börtönözték. A tiltakozó Gandhit egész életében mély vallásos meggyôzôdése irányította.

Úgy hitte, az erôszak mindig helytelen. 1915-ben visszatért Indiába. Ott is óriási volt a nyomor. A britek keményen kormányozták Indiát, olyan adókat vetettek ki, amelyeket a nép nem bírt el, meghiúsították, hogy az indiaiak saját hazájukat kormányozzák, visszafogták az ipar fejlôdését, és az emberek ellenôrzésére erôszakot alkalmaztak. 1930-ban Gandhi olyan témát választott tiltakozása tárgyául, ami elsôre nem okozott feltûnést a briteknek – apróságnak tûnt –, a sóadó miatt tiltakozott. A sót a tengervízbôl nyerték, de Indiából minden sót az angol kormányzat állított elô és szállított el – jó pénzért.

Gandhi azt mondta: a só Indiáé, és át fogja törni az uralkodó törvényt. Elôször is felkérte az Alkirályt, az indiai brit kormányzat vezetôjét, beszéljék meg a kérdést. Az Alkirály elutasította kérését, gondolván, ez nem fontos ügy. Késôbb, 1930. március 12-én, 60 éves korában Gandhi követôivel egy 322 km-es menetelésre indult otthonától egészen a tengerig, sót gyûjteni. India népe és a világ többi része 24 napon át kísérte figyelemmel a haladásukat. Izgatott várakozás kezdôdött. Április 6-án Gandhi nézôk ezreivel

a tengerhez sétált és felvett egy maroknyi sót. Ez a kihívó cselekedet jel volt a nem-zetnek. India partjainál az emberek illegálisan sót állítottak elô. Gandhi azt írta:

„Szeretném a világ szolidaritását kérni ebben a harcban, amelyet a jogok és a hatalom vív.” Egy hónappal késôbb Gandhit letartóztatták és emberek tízezrei kerültek börtönbe.

Gandhi és India népe több éven át tiltakozott, míg végül a britek elhagyták az országot.

Folytatták a felvonulásokat, az együttmûködés megtagadását és túlfeszítették a brit erô-forrásokat azzal, hogy bebörtönöztették magukat. Végül India 1947-re kivívta függet-lenségét, a britek ekkor adták fel uralkodásukat.

Szerepjáték

Cél:Ez a játék arra szolgál, hogy a gyerekeket serkentse, éljenek a jogaikkal mindennapi valóságos helyzetekben.

CSELEKEDJÜNK! 117

Kulcsfontosságú tudnivalók:

– Az emberi jogok sérelme mindennapi helyzetekben fordul elô, és ez ellen bárki felléphet.

Szükséges eszközök:

– EJENY egyszerûsített változata. Ebbôl elég négy-öt diáknak egy másolat.

– Jó tanácsok a játékhoz (lásd a 23. oldalt).

– Szerepszituációk (lásd a 118. oldalt).

Idô:1,5 óra

A gyakorlat menete:

– Osszuk az osztályt 3-4 fôs kis csoportokba. Olvassuk fel az Elsô játékot és kérjük meg az osztályt, ismerjék fel, hogy az EJENY mely cikkelyei alkalmazhatóak az adott esetben.

Íme néhány valószínû válasz, de a felsorolás nem kimerítô. Adjunk 5-10 percet rá.

– Ismételjük meg ezt a Második és Harmadik játékkal is.

Az Elsôben a leginkább alkalmazható cikkek: 2., 6., 7., 13.

A Másodikban a leginkább alkalmazható cikkek: 20., 23.

A Harmadikban leginkább alkalmazható cikkek: 19., 20., 24.

– Most rendezzük vissza az osztályt kis csoportokba, és mindegyiknek adjunk egy szituációt.

Minden csoportot kérjünk meg, hogy játssza el a helyzetgyakorlatot a saját befejezésével.

Szükséges lesz eldönteni, ki, melyik helyzetgyakorlatot játssza el, és hogyan játssza el a szituáció befejezését. (Lásd a 23. oldalt.)

– Minden csoportnak az egész osztály elôtt kell eljátszania a helyzetgyakorlatot. Minden

szerepjáték elôadása után kérdezzük a szereplôket, hogyan érezték magukat, azután az egész osztály gondoljon ki egy másik lehetséges befejezést. Biztassuk ôket olyan megoldásokra, amelyekkel az emberek bizonyos helyzetekben megelôzhetik jogaik megsértését.

További lehetôségek:

– Ha kis létszámú az osztály, vagy ha kevés az idô, néhány diák egy helyzetgyakorlatot is elôadhat az osztálynak.

Helyzetgyakorlatok:

1. Ida át akar jutni a határon a szomszédos országba, hogy meglátogassa lányát, aki oda ment férjhez. A határôrök megtagadják a belépését. Arra hivatkoznak, túl szegény ahhoz, hogy megfizessen náluk egy éjszakai szállást.

2. Iván egy autómosó cégnél takarító. Télen a kezei fájnak a jégtörmelék miatt. A fônök nem vesz kesztyût neki, hiszen ez nagyon drága. Iván nem engedheti meg magának, hogy ô maga vegyen egyet. Kéri a szakszervezetet, segítsen. Amikor a fônöke tiltakozik, Iván elveszíti az állását.

3. A városka legutolsó, még létezô parkja helyén autóparkolót akarnak létesíteni.

10 ember a környékrôl békésen tiltakozott a parkban, mondván szükségük van egy pihenô helyre, és játszótérre a gyerekeiknek. A helyszínre érkezô rendôrség szerint nincs engedélyük a demonstrációra, úgyhogy haza kell menniük. A tiltakozók a földre ülnek, és megtagadják az elmenetelt. A rendôrség, néhányuknak fájdalmat is okozva, erôszakkal távolítja el ôket.

118 IV. RÉSZ: NAGYOBB GYEREKEK

In document Kezdő lépések... (Pldal 115-118)