Cél:Ez a híres emberi jogi aktivistáról szóló esettanulmány a cselekvés erejét szeretné bemutatni, egy olyan valakinek a példáján keresztül, aki jogai elnyerésért sikeresen lépett fel.
Kulcsfontosságú tudnivalók:
– Egyének és különösen csoportok sikeresen léphetnek fel emberi jogi jogsértésekkel szemben.
Szükséges eszközök:
– Mahatma Gandhi története (lásd a 117. oldalt).
Idô:30 perc.
A gyakorlat menete:
– Olvassuk fel vagy egy diákkal olvastassuk fel Gandhi történetét.
– Használjuk fel a következô kérdéseket a beszélgetés indítására. (A beszélgetéshez segítségül szolgálnak a 26. oldalon leírtak).
Kérdések:
– Indiában erôszak nélkül tiltakoztak. Mit gondoltok, miért?
– Ha erôszakosan tiltakoztak volna, pl. brit katonák legyilkolásával, szerintetek mit tettek volna a britek? Mit gondoltok, sok indiai is meghalt volna?
116 IV. RÉSZ: NAGYOBB GYEREKEK
– Gandhi a világ szolidaritását kérte a „jogok a hatalommal szemben” jelszavú harcban.
Gondoljátok, hogy a Föld más népei akkor is ugyanilyen együttérzôek lettek volna, ha az indiaiak megtámadják a briteket? Miért?
– Szerintetek jó választás volt ez a békés tiltakozás ebben az esetben?
– Mi a helyzet más ügyekkel pl. a ti saját hazátokban?
További lehetôségek:
– Hozzunk példát saját országunkból egy olyan személyre vagy csoportra, aki tett valamit jogainak elnyeréséért. Kreatív feladatként (lásd a 27. oldalt) a diákok felkutathatják ezt a személyt vagy csoportot, és/vagy plakátot készíthetnek, novellát vagy drámát írhatnak arról, amit kiderítettek, vagy amit megtudtak.
Mahatma Gandhi története:
A Mahatma (Nagy Lélek) név új jelentést adott az erôszakmentességnek. Azt mondta:
minden, amit erôszakkal értek el, nem ér semmit. Mohandas Karamchand Gandhi az indiai Gujaratban született 1869-ben, Angliában szerzett jogi diplomát, aztán Dél-Afrikában kezdett dolgozni. Ott tapasztalta elôször a faji megkülönböztetést. Korlátozó törvények voltak a feketék számára elôírva, mint pl. nem volt módjuk jogásszá válni vagy vonaton elsô osztályon utazni. Gandhi sok feketét látott Dél-Afrikában, akikkel a fehérek rosszul bántak. Tiltakozásokat szervezett, és az igazságtalanság elleni harca miatt be is börtönözték. A tiltakozó Gandhit egész életében mély vallásos meggyôzôdése irányította.
Úgy hitte, az erôszak mindig helytelen. 1915-ben visszatért Indiába. Ott is óriási volt a nyomor. A britek keményen kormányozták Indiát, olyan adókat vetettek ki, amelyeket a nép nem bírt el, meghiúsították, hogy az indiaiak saját hazájukat kormányozzák, visszafogták az ipar fejlôdését, és az emberek ellenôrzésére erôszakot alkalmaztak. 1930-ban Gandhi olyan témát választott tiltakozása tárgyául, ami elsôre nem okozott feltûnést a briteknek – apróságnak tûnt –, a sóadó miatt tiltakozott. A sót a tengervízbôl nyerték, de Indiából minden sót az angol kormányzat állított elô és szállított el – jó pénzért.
Gandhi azt mondta: a só Indiáé, és át fogja törni az uralkodó törvényt. Elôször is felkérte az Alkirályt, az indiai brit kormányzat vezetôjét, beszéljék meg a kérdést. Az Alkirály elutasította kérését, gondolván, ez nem fontos ügy. Késôbb, 1930. március 12-én, 60 éves korában Gandhi követôivel egy 322 km-es menetelésre indult otthonától egészen a tengerig, sót gyûjteni. India népe és a világ többi része 24 napon át kísérte figyelemmel a haladásukat. Izgatott várakozás kezdôdött. Április 6-án Gandhi nézôk ezreivel
a tengerhez sétált és felvett egy maroknyi sót. Ez a kihívó cselekedet jel volt a nem-zetnek. India partjainál az emberek illegálisan sót állítottak elô. Gandhi azt írta:
„Szeretném a világ szolidaritását kérni ebben a harcban, amelyet a jogok és a hatalom vív.” Egy hónappal késôbb Gandhit letartóztatták és emberek tízezrei kerültek börtönbe.
Gandhi és India népe több éven át tiltakozott, míg végül a britek elhagyták az országot.
Folytatták a felvonulásokat, az együttmûködés megtagadását és túlfeszítették a brit erô-forrásokat azzal, hogy bebörtönöztették magukat. Végül India 1947-re kivívta függet-lenségét, a britek ekkor adták fel uralkodásukat.
Szerepjáték
Cél:Ez a játék arra szolgál, hogy a gyerekeket serkentse, éljenek a jogaikkal mindennapi valóságos helyzetekben.
CSELEKEDJÜNK! 117
Kulcsfontosságú tudnivalók:
– Az emberi jogok sérelme mindennapi helyzetekben fordul elô, és ez ellen bárki felléphet.
Szükséges eszközök:
– EJENY egyszerûsített változata. Ebbôl elég négy-öt diáknak egy másolat.
– Jó tanácsok a játékhoz (lásd a 23. oldalt).
– Szerepszituációk (lásd a 118. oldalt).
Idô:1,5 óra
A gyakorlat menete:
– Osszuk az osztályt 3-4 fôs kis csoportokba. Olvassuk fel az Elsô játékot és kérjük meg az osztályt, ismerjék fel, hogy az EJENY mely cikkelyei alkalmazhatóak az adott esetben.
Íme néhány valószínû válasz, de a felsorolás nem kimerítô. Adjunk 5-10 percet rá.
– Ismételjük meg ezt a Második és Harmadik játékkal is.
Az Elsôben a leginkább alkalmazható cikkek: 2., 6., 7., 13.
A Másodikban a leginkább alkalmazható cikkek: 20., 23.
A Harmadikban leginkább alkalmazható cikkek: 19., 20., 24.
– Most rendezzük vissza az osztályt kis csoportokba, és mindegyiknek adjunk egy szituációt.
Minden csoportot kérjünk meg, hogy játssza el a helyzetgyakorlatot a saját befejezésével.
Szükséges lesz eldönteni, ki, melyik helyzetgyakorlatot játssza el, és hogyan játssza el a szituáció befejezését. (Lásd a 23. oldalt.)
– Minden csoportnak az egész osztály elôtt kell eljátszania a helyzetgyakorlatot. Minden
szerepjáték elôadása után kérdezzük a szereplôket, hogyan érezték magukat, azután az egész osztály gondoljon ki egy másik lehetséges befejezést. Biztassuk ôket olyan megoldásokra, amelyekkel az emberek bizonyos helyzetekben megelôzhetik jogaik megsértését.
További lehetôségek:
– Ha kis létszámú az osztály, vagy ha kevés az idô, néhány diák egy helyzetgyakorlatot is elôadhat az osztálynak.
Helyzetgyakorlatok:
1. Ida át akar jutni a határon a szomszédos országba, hogy meglátogassa lányát, aki oda ment férjhez. A határôrök megtagadják a belépését. Arra hivatkoznak, túl szegény ahhoz, hogy megfizessen náluk egy éjszakai szállást.
2. Iván egy autómosó cégnél takarító. Télen a kezei fájnak a jégtörmelék miatt. A fônök nem vesz kesztyût neki, hiszen ez nagyon drága. Iván nem engedheti meg magának, hogy ô maga vegyen egyet. Kéri a szakszervezetet, segítsen. Amikor a fônöke tiltakozik, Iván elveszíti az állását.
3. A városka legutolsó, még létezô parkja helyén autóparkolót akarnak létesíteni.
10 ember a környékrôl békésen tiltakozott a parkban, mondván szükségük van egy pihenô helyre, és játszótérre a gyerekeiknek. A helyszínre érkezô rendôrség szerint nincs engedélyük a demonstrációra, úgyhogy haza kell menniük. A tiltakozók a földre ülnek, és megtagadják az elmenetelt. A rendôrség, néhányuknak fájdalmat is okozva, erôszakkal távolítja el ôket.
118 IV. RÉSZ: NAGYOBB GYEREKEK