Szabványosítási törekvések

Az ISO9000diadalmenete után elterjedt az ISO 14000-es szabványsorozat, amely immár nem az állandó minőség biztosítását, hanem a szervezet által okozott környezeti hatások csökkentését tűzte zászlajára. Később kialakultak a munkaegészségügyi és -biztonsági rendszer, az OHSAS, a HACCP és más iparágakra szabott szisztémák, újabban pedig a

„vállalati elszámoltathatóság” vagy a CSR szabványai. A rendszerfelelősök optimális számának, a dokumentáció nagyságának és a működtetési költségek kezelhető szinten tartása érdekében integrált irányítási rendszereket kezdtek kialakítani. STEFAN SCHALTEGGER (2007) és mások az öko-hatékonyság mintájára már szocio-hatékonyságról beszélnek, végül megjelent a totálisan integrált „fenntarthatósági menedzsment” eszménye (TÓTH 2007).

Az alábbi idő tengelyen TÓTH ET AL (2005) nyomán a minőségügyi rendszerek fejlődési szakaszait mutatom be. Láthatók a „nem létező” és a világszínvonalú minőségügyi rendszerek között található különböző szabványok és kritériumok.

46

2-13. ábra: A minőségügyi rendszerek fejlődési szakaszai (Tóth et al. 2005)

A környezetvédelmi irányítási rendszerek (angolul EMS – Environmental Management System) közös jellemzője, hogy a szervezetek teljes környezetvédelmi tevékenységére kiterjedhetnek, azokat egy rendszerbe foglalhatják. Ilyen²⁰ az Európai Unió által kidolgozott EMAS - Környezeti Menedzsment és Audit Rendszer (Environmental Management and Auditing Scheme), valamint a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization) által kidolgozott környezetközpontú irányítási rendszerek, az ISO 14000-es szabványsorozat.

KEREKES –KINDLER (1997) a környezeti menedzsment színvonalát és így a vállalat környezeti teljesítményét a gyakorlat számára a fejlődési szinteket jellemző kategóriákba sorolja. Az öt kategória a következő: (1) amatőrség, (2) tudatosság, (3) megértés, (4) illetékesség, (5) kiválóság.

JELLEMZŐK Amatőrség - Tudatosság - Megértés – Illetékesség- Kiválóság

Közelítés Reaktív Innovatív

A felső vezetés szerepe

Nem vesz részt Ösztönzi a kreativitást

Környezeti felelősség

Környezetvédelmi

osztály Az egész vállalat

Folyamat Ellenőrzés és javítás Megelőzés

Állami/

lakossági kapcsolatok

A legsúlyosabb

reklamációkra reagál Input és visszajelzés

Szállítási kapcsolatok

A legnagyobb hibára

reagál Együttműködés

Képzés, tanulás Kevés Kutatás

Átmenet stratégiája

Stabilizálás Optimalizálás

2-14. ábra: A környezeti menedzsment minőségének változása (Kerekes - Kindler 1997)

Az egyes fejlődési szintek átmenetet képeznek a reaktív környezeti menedzsmentből a proaktív, innovatív környezeti menedzsment felé.

20 Nemzetközi szinten elfogadott pl. az International Chamber of Commerce - ICC (Nemzetközi Ipari Kamara) által kiadott Business Charter for Sustainable Development, a CERES elvek (Coalition of Environmentally Responsible Economics) és a Chemical Manufacturers Association által kiadott Responsible Care Programmé – RCP.

47

A KIR nemzetközi szabványosítását célzó törekvéseket röviden az alábbiakban foglalom össze.

Alkalmazásuk fontossága abban rejlik, hogy a szabványok (elsőként a BS 7750:1993) rögzítik a fenntartható fejlődés, illetve a környezeti menedzsment alapelveit, melyet az egyes szervezetek egységesen megvalósítandó követelményrendszerként alkalmazhatnak.

Az egyes megoldások előírásaikból adódóan a környezetmenedzsment minőségének szempontjából is értékelhetőek.

BS 7750

A szabványosítási törekvések először az Egyesült Királyságban vezettek eredményre, ahol a Brit Szabvány Intézet 1990-ben kezdett hozzá a BS 5750 számú minőség-menedzsment szabvánnyal kompatibilis környezeti menedzsment rendszerre vonatkozó szabvány kifejlesztéséhez, amit BS 7750 számmal először 1992-ben tettek közzé. A szabványt széleskörű vitára bocsátották, csaknem ötszáz résztvevőt vontak be a szabvány bevezetésébe, a visszajelzések alapján az utolsó változatot 1994-ben adták ki (STARKEY 1994).Nagyrészt a brit szabvány, illetve annak munkaváltozatai váltak alapjává világszerte a környezeti menedzsment rendszerek kifejlesztésének (KEREKES -KINDLER 1997).

A BS 7750 célja volt, hogy az ISO 9000-es minőségirányítási rendszer szabványsorozatát egészítse ki. A környezetközpontú irányítási rendszerek első modelljeinek, mint pl.: a BS7750 és az EMAS, be kellett vezetniük az alapvető teljesítmény kritériumokat:

megfelelés az összes vonatkozó jogi és szabályozó követelményeknek,

valamint elkötelezettség a folyamatos fejlesztésre, a cég környezetvédelmi kérdéseinek értékelésén alapuló üzleti politikával összhangban.

A BS 7750 szabványt 1997. márciusában helyezte hatályon kívül az ISO 14001 szabvány, és ezzel így megszűnt. A BS 7750 működését alátámasztó alapelvek a következők voltak:

Általános, bármilyen típusú működésre alkalmazható volt.

Proaktív volt, előremutató / megelőző felfogást sugallt.

Önkéntes volt, habár „szabályokat” írt elő, amelyeket követni kellett.

A teljesítmény folyamatos javítását kívánta meg.

Rendszerszemléletű volt, dokumentált eljárásokkal (JUHÁSZ –KOCZOR 2002).

EMAS

Az Európai Unió 1836/93 számú rendelete, az EMAS (I.) (Environmental Management and Audit Scheme = Környezeti Menedzsment és Audit Terv), nagyrészt a BS 7750 tapasztalataiból fejlődött ki és 1995 áprilisában lépett hatályba (DYLLICK 1995), egyfajta környezetvédelmi vezetési rendszert határoz meg.

Az EMAS (I.) mind a vállalati tevékenységi kört, mind azt a szervezetet tekintve, amire vonatkozott, valamivel szűkebb volt, mint a BS 7750-es szabvány. Itt fontos kiemelni, hogy csak ipari tevékenységet folytató vállalkozásokra²¹ vonatkozott, és azoknál is csak a vállalkozás egy telephelyen működő részére. Vagyis egy több telephelyen működő vállalat esetén előfordulhat, hogy néhány telephely megfelel az EMAS (I.) követelményeinek, míg más telephelyek nem (KEREKES -KINDLER 1997).

21 EEC No 3037/90 sz. rendelet C és D részében felsorolt gazdasági aktivitást végző vállalkozások az elektromos, a gáz, gőz és forróvíztermelő valamint a reciklálást és a szilárd és folyékony hulladékkezelést végző cégekkel kiegészítve.

48

A 2001-ben megjelent EMAS (II.) rendelet alkalmazni rendeli az ISO 14001 szabvány által meghatározott rendszerelemeket. A 1221/2009/EK rendelettel az EMAS globális szintre emelkedik (EMAS (III.) vagy EMAS Global).

EMAS követelmények

Az EMAS főbb követelményei között szerepel a nyilvános politika és környezeti nyilatkozat elkészítése. Elkötelezettség kell vállalni a (fizikai) környezeti teljesítmény folyamatos javítására. Elengedhetetlen a kötelező kezdeti felmérés, valamint a jogszabályok betartása.

Szükséges a rendszer működtetéséhez a közvetlen és közvetett környezeti tényezők minimum listája, ellenkező esetben az Illetékes Testület (amely kapcsolatban áll a hatóságokkal) visszavonja a tanúsítványt. Az auditálás legfeljebb 3 évenként zajlik. Az EMAS jellegzetessége a fokozott nyilvánosság, az EU szintű egységes embléma és hivatalos nyilvántartás a hitelesítőkről és hitelesítettekről. A tanúsító akkreditálása csak bizonyos iparágakra (NACE kód) érvényes. A rendszer alkalmazásával az országhatárok feltételekkel átjárhatók. Az ISO szabványokkal ellentétben az EMAS jogilag szabályozott, intézményrendszer áll alkalmazása mögött, az akkreditáló szerv mellett az Illetékes Testület áll, ami a tanúsítottak és tanúsítók ellenőrzéséért is felelős (http://www.standard-team.hu/prg/cikk.php?id=75).

ISO 14000

Az ISO 1993-ban kezdett a 14000-es szabványsorozat kidolgozásához, a rendszer sikereit mutatja, hogy 1996-ban elfogadták a szabványt és 1997 elején már Magyarországon is volt két tanúsított vállalat.

Az ISO 14000 szabványrendszer nem diktál valamiféle környezetvédelmi követelményt. Ez azt jelenti, hogy az a vállalat, amelyik az ISO 14001 szabvány szerinti tanúsítvánnyal rendelkezik, nem feltétlenül környezetbarát sőt a környezetvédelmi teljesítménye sem feltétlenül elismerésre méltó. A tanúsítás csupán azt jelenti, hogy a vállalat megfelelő környezeti menedzsment rendszert működtet, környezeti teljesítményét ellenőrzi, értékeli és vállalja a folyamatos javítást. Az ISO 14001 esetében tehát nem annyira a tanúsítvány megszerzése a probléma, hanem a megtartása a nehezebb feladat (KEREKES -KINDLER 1997).

A szabványsorozat modelljét és az elemek kapcsolatait - HERCZEG (2005) nyomán – mutatom be.

2-15. ábra: Az ISO 14000-es szabványsorozat modellje (Herczeg 2005)

49 ISO 14001

Az ISO 14001 (KIR) szabvány általános követelményeket fogalmaz meg a KIR-ek bevezetéséhez és működtetéséhez. Mindezeket tárgyalja a vállalati környezeti politika kialakítására, a környezeti célok és tervek meghatározására, a környezet hatások azonosítására és felmérésére, a működés szabályozására, a környezeti kommunikációra, a szállítók elemzésére és valamennyi, a környezeti teljesítményt közvetlenül vagy közvetve befolyásoló szervezeti tényezőre.

A szabvány elvárja, hogy a szervezet azonosítsa az általa a környezetre gyakorolt hatások közül a jelentős hatások körét, melyek a környezetvédelmi intézkedések alapjául kell, hogy szolgáljanak (http://emas.kvvm.hu/pdf/Kornyezetvedelmi_strategiak.pdf).

MSZ EN ISO 14001:1997 követelmények

Az MSZ EN ISO 14001:1997 szabvány meghatározta a fő követelményeket, melyek szerint a szervezetnek létre kell hoznia kötelező környezeti politikáját, melyben elkötelezettséget kell vállalni a folyamatos fejlődésre a KIR-rel kapcsolatban. A rendszer alkalmazása esetén csak a környezeti tényezőket azonosító eljárás megléte kötelező, a tényező lista ajánlott. Az elkötelezettség rögzített a követelmények betartására, megszegése esetén a tanúsító elméletileg visszavonhatja a tanúsítványt. Az audit 1-3 évenként végzendő, a tanúsító akkreditálása tapasztalaton és végzettségen múlik. Nemzetközi szabvány jellegéből adódóan a országhatárok könnyen átjárhatók alkalmazásával. A KIR dokumentációjából csak a politika nyilvános. A tanúsított rendszerek esetén az embléma tanúsítónként más, a tanúsított cégeknek nincs kötelező központi nyilvántartása. Követelményei szabványi szinten szabályozottak. Az intézmények szabványok kiadásával és tanúsítók akkreditálásával foglalkoznak (http://www.standard-team.hu/prg/cikk.php?id=75).

A Magyar Szabványügyi Testület honosításával, az új szabvány MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek (ISO 14001:2004) megnevezéssel - 2005. február 28-i jóváhagyással és 2005. április 1-jei meghirdetéssel - hatályos.

Az MSZ EN ISO 14001:2005 új követelményei

A szabvány módosítása alapján a vállalat aktív felelőssége szélesebb lett, az olyan személyekre is kiterjed, akik nem közvetlen alkalmazottak, de a vállalat megbízásából dolgoznak. Szigorúbbak lettek a képzések dokumentálására, a képzések során vezetendő feljegyzésekre vonatkozó előírások. A felső vezetés által biztosítandó erőforrások közé most már bekerült a megfelelő szervezeti felépítésre vonatkozó követelmény is. Az auditálás nem csak rendszeraudit formájában lehetséges, de előírták az objektív auditeljárás módját.

Meghatározták a vezetőségi átvizsgálás bemenetével és kimenetével kapcsolatos követelményeket. Külön szabványpontként jelenik meg az ellenőrzés, szigorodtak az ellenőrzéssel, és annak dokumentálásával kapcsolatos előírások (http://www.standard-team.hu/prg/cikk.php?id=75).

Az ISO 14001 és az EMAS összehasonlítása

Az 1995 áprilisa óta alkalmazott jogszabály, az EMAS, lehetővé teszi iparvállalatok önkéntes részvételét az EU öko-irányítási és auditálási rendszerében, valamint az ennek nyomán elkészülő nyilvános környezeti jelentések külső fél általi hitelesítését. Ha azonban egy vállalat

50

elkötelezi magát az EMAS mellett, akkor pontosan be kell tartania a rendelet által szabott feltételeket. A tapasztalatok alapján és az ISO 14001:1996-tal való nemkívánatos verseny elkerülésére megszületett az EMAS 2001-es rendelete (EMAS (II.)). A jogszabály nem csak áttekinthetőbb, de „teljesen ISO 14001 kompatibilis” is: a KIR követelményrendszerét leíró első melléklete szó szerint veszi át az ISO 14001:1996 szövegét. Emellett további követelményeket támaszt (pl. nyilvántartásba vétel és környezeti nyilatkozat).

Magyarországon, az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 761/2001/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS (II.)) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről, EU tagságunkkal automatikusan érvényessé vált (http://www.standard-team.hu/prg/cikk.php?id=75).

Az EMAS és az ISO 14001 által meghatározott KIR-ek célja tehát, az azokat alkalmazó szervezetek környezeti teljesítményének a javítása. Megvizsgáltam a szabványi és jogszabályi alapokon kiépített KIR követelményei közti eltéréseket. Az EMAS (III.) rendelet követelményei az alábbi pontokban térnek el az MSZ EN ISO 14001:1997 követelményeitől:

Előzetes átvilágítás: az EMAS megköveteli a hitelesítés előtt álló szervezet előzetes környezeti átvilágítását, míg a nemzetközi szabvány nem.

Nyilvánosság: az EMAS megköveteli, hogy a vállalati környezeti politika, a környezeti program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és a környezeti teljesítményre vonatkozó számszerűsített adatok nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek a környezeti nyilatkozat részeként. Az MSZ EN ISO14001:1997 ezzel szemben csak a környezeti politika nyilvánosságát követeli meg.

Ellenőrzés: Az EMAS rendelet előírja a környezeti nyilatkozat érvényesítésének időintervallumait, az ISO 14001:1996 nem.

Szerződő partnerek és beszállítók: az EMAS rendelet előírja a közvetett környezeti hatások, így a beszállítók tevékenységének számbavételét is. A szervezetnek törekednie kell arra, hogy a szerződéses partnerei is feleljenek meg környezeti politikájának. Az MSZ EN ISO14001:1997 megköveteli, hogy a releváns eljárásnál kommunikáljanak a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal.

Elkötelezettségek és követelmények: Lényegi különbség a két rendszer között, hogy az EMAS megköveteli a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést, míg a nemzetközi szabvány megelégszik az arra való törekvés szándékának a kinyilatkoztatásával.

A 2001. évi EMAS rendelet megkönnyíti az EMAS bevezetését az MSZ EN ISO 14001 szerint tanúsított szervezetek számára. A szervezeteknek néhány kisebb változtatáson kívül azonban bizonyos többletkövetelményeket is teljesíteniük kell az EMAS szerinti hitelesítés megszerzéséhez (http://emas.kvvm.hu/aloldal.php?t=2_2_1).

Míg az ISO 14001-es szabvány szerint tanúsított vállalatok száma a legtöbb fejlett országban gyorsan növekszik, addig az EMAS rendszerek száma az Európai Unió tagállamain belül is csak néhány országban jelentős (Németországban és Ausztriában). Ennek oka, hogy az EMAS szerinti tanúsítás sokkal szigorúbb követelményeket támaszt a vállalatokkal szemben.²²

22 Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Magyarországon elsőként regisztrálta az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-t az Európai Unió környezetmenedzsment előírásainak (EMAS) eleget tevő vállalatok listáján. A 2005. februárban regisztrált Audi Hungaria a HU-000001-es sorszámot kapta. A győri vállalat 1999-ben vezette be az európai uniós előírásokon alapuló környezetirányítási rendszerét, ezt követően megkapta az EMAS tanúsítványt (http://www.gyor-online.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=8738).

51

In document DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS (Pldal 45-51)