A jelentős tényezővé válás feltételei

Nincs egyetlen helyes módszer a jelentős környezeti tényezők meghatározására. Az alkalmazott módszernek következetes eredményeket kell szolgáltatnia és ki kell térnie a kiértékelési kritériumok kitűzésének és alkalmazásának módjára (MSZ EN ISO 14001:2005) Felmerül a kérdés, hogy milyen módszerrel és mely főbb szempontokból származtatták a szerveztek jelentőségi kritériumaikat?

A döntő jelentőségi kritériumok meghatározzák azon hatások szelektálását, amelyekre az adekvát célrendszert kitűzik, amelyek megvalósításával foglalkozik a KIR. Azon hatások,

123

amelyek befolyásolására nem hoznak ilyen intézkedéseket, kikerülnek a KIR hatálya alól. A jelentőségi kritériumok pontos meghatározása tehát kulcskérdés(KOCZOR 2002).

A környezeti hatótényezők jelentőssé minősítésének módszere

Felmértem az alkalmazható lehetőségeket és alakulásukat a válaszadó szervezetek között. A megalapozó szintű módszertanok közötti differenciálást kívántam segíteni a vizsgálattal. A jelentőssé minősítés módszere jellemző a hatásértékelési eljárásra.

Válasz-adás:

97%

4-10. ábra: A jelentőssé minősítés módszerei (a szerző adatai alapján)

A vizsgált szervezetek módszertanai elsősorban a kibocsátásokra (36%) és technológiai ismereteikre (29%) alapozták a jelentőssé minősítést. Szerepet játszott a szakértői becslés (17%). Elvétve fordult elő a közegben bekövetkező várható károsodás (8%), egyszerű megérzés (5%). A jelentőssé minősítés módszereként a fizikai mennyiségekhez pénzérték hozzárendelése (2%), vagy a fizikai mennyiségek célértékhez való viszonyítása (3%) alig volt használatos.

Tanúsító szervezetek kontroll tapasztalatai

A tanúsítók tapasztalatai alapján a vizsgált szervezetek elsősorban a szakértői relatív súlyozással (50%) és technológiai ismereteikből (30%) származtatták a jelentőségi kritériumokat. Szerepet játszott a döntésben a fizikai mennyiségek pénzértékkel való ellátása és a kulcsfontosságú tényezőkre való ráérzés (10%). A fizikai mennyiségek célértékhez való viszonyítását (0%) nem alkalmazták.

A vállalati és kontroll minta eredményei kis eltéréssel, de hasonló arányokat mutattak.

A megalapozó szintű módszer esetében nem volt meglepő, hogy a jelentőssé minősítés módszere főként a kézenfekvő kibocsátásokra és a technológiai ismeretekre hagyatkozott. A hatások bonyolultabb relatívvá tételét kevesen alkalmazták.

124 Jelentőségi kritériumok

Megvizsgáltam, hogy a jelentőssé minősítés módszerein belül az egyes jelentőségi kritériumok milyen gyakorisággal fordultak elő. A megalapozó módszertanok további jellegzetességeit kívántam felmérni.

Válasz-adás:

88%

4-11. ábra: A jelentős környezeti tényezők kiválasztásának alapelvei (a szerző adatai alapján)

Egyértelmű jelentőségi kritérium volt a környezeti tényezőkre vonatkozó jogszabályi megfelelés (95%), a környezettudományi megfontolások (75%). Az etikai, ideológiai elvek, a szerveztek felénél (55%) szerepeltek jelentőségi kritériumként.

A szervezetek pénzügyi helyzete (24%) és a politikai elvek (13%) alig indokolták a jelentőssé minősítést. (Ám e paraméterek esetén ellentmondás mutatkozott a tanúsítók meglátásával szemben.)

Tanúsító szervezetek kontroll tapasztalatai

Válasz-adás:

94%

4-12. ábra: A környezeti tényezők jelentőssé minősítésének elvei (a szerző adatai alapján)

Egyértelmű és a vállalati minta alakulását tükröző jelentőségi kritérium volt a környezeti tényezőkre vonatkozó jogszabályi megfelelés (100%), a környezettudományi megfontolások (60%). A politikai elvek (11%) alig indokolják a jelentőssé minősítést.

125

A szervezetek pénzügyi helyzete (78%) erős indok volt a jelentőssé minősítésben, mely azt mutatja, hogy a vállalat gazdasági háttere akár kedvezőtlenül is befolyásolhatja a döntési folyamatot. Az etikai, ideológiai elvek, csak a szerveztek harmadánál (33%) szerepeltek jelentőségi kritériumként.

Alapul véve a vállalati és kontroll minta eredményeit, a gazdasági kritérium megítélésében ellentmondás tapasztalható.⁵⁵

További elemzést igényelt e gazdasági kritérium KIR optimalizálásában betöltött szerepének vizsgálata, torzító hatásának elemzése.

A környezeti megfontolások és a jogszabályi megfelelés erős szempontokként viszont előnyösen hatottak a KIR fizikai teljesítményére vonatkozóan, mivel ezek a jelentőségi kritériumok közvetlenül a környezeti hatásokkal kapcsolatosak. E megállapítást a kontroll tanúsítói vélemények is kimutatták.

Az alkalmazott fő technológia ismereti szintje a környezeti tényezőkre vonatkozóan

Az eddigi eredmények alapján látható volt, hogy a jelentőssé minősítés módszerét illetően a technológiából származó ismeretek és szempontok meghatározóak. A technológia ismerete összefügg a belőle származó környezeti hatások mind pontosabb értékelésével. Sok esetben azonban a részfolyamatokról nem volt teljes képűk a vállalatoknak (pl. a teljes vízfogyasztás ismert, de a különböző gyártósorok eltérő vízfogyasztása nem). Felmértem, hogy a fő technológiák ismerete milyen szinten terjed ki a környezeti tényezőkre.

A vizsgált szervezeteknél megfelelőnek (átlagérték: 4,49) mondhatók a technológiai ismeretek.

Az eredmény igazolta, hogy a technológiai ismeretekből származtatott adatok erős információként jelentkeztek a hatótényezők feltárására és értékelésére vonatkozóan a vállalati gyakorlatban, mely a jogszabályi és környezettudományi jelentőségi kritériumokat is erős szempontokká teszik a döntési folyamatban.

Az anyag- és energiamérlegekben szereplő adatok kiterjedése a szervezet által befolyásolható hatások körére

Az bemeneti és kimeneti (I/O) anyag- és energiaadatok ismerete és elemzése önmagában mennyiségi és minőségi információt ad a technológiák és részfolyamatok környezeti tényezőiről és a továbblépés alapját jelentik a komolyabb szintű elemzések felé (pl. környezeti teljesítményértékelés, életciklus-elemzés, ökomérleg).

Megvizsgáltam a szervezetek vélekedését anyag- és energiamérlegük lefedettségéről a bennük található környezeti adatokra vonatkozóan.

Megállapíthattam, hogy a vizsgált szervezeteknél jónak (átlagérték: 3,96) mondható a lefedettség mértéke.

Azoknál a szervezeteknél, ahol az „anyag- és energiamérlegben szereplő adatok jó és teljes mértékben (pontszám: 4-5) kiterjedtek a környezeti hatásokra”, amelyekre a szervezet elvárható befolyással tudott lenni, nagyobb arányban tartottak fenn és működtettek

„környezeti teljesítményértékelő rendszert”. (8.12 MELLÉKLET)

55 Az ellentmondás részletezésére a későbbiekben térek ki, mivel néhány további szempont tárgyalását éreztem szükségesnek a mélyebb elemzés elvégzése előtt.

126

A rendelkezésre álló környezeti hatásokat lefedő "bemeneti és kimeneti (I/O) anyag- és energiaadatokból kiindulva javasolt, hogy a KIR alkalmazása után, a következő környezettudatos vállalatirányítási eszközként a környezeti teljesítményértékelő rendszer alkalmazásának lehetőségéhez nyúljanak a vállalatok.

A környezeti tényezők mennyiségi és minőségi adatainak ismerete alapfeltétel azok értékelésekor. A tevékenységi területeket, részfolyamatok lefedettsége a környezeti adatokkal kulcskérdés.

A környezeti hatások kezelésének minősítése a tanúsító szervezetek kontroll tapasztalatai alapján

A vállalati válaszokból leszűrhető következtetések értékelésében nyújtott segítséget a tanúsító szervezetek átfogó véleménye a környezeti hatások kezeléséről.

A tanúsítók tapasztalatai alapján a szervezetek összességében közepesen (átlagérték: 3,00) kezelték környezeti hatásaikat. A tényezők azonosítására és értékelésre nagyobb figyelmet érdemes fordítani. Ezt erősítő tény, hogy a tanúsítók tapasztalatai alapján a helytelen KIR környezeti hatásértékelésre visszavezethető testre szabási hibák (nemmegfelelőségek) közepes mértékben fordultak elő (átlagérték: 3,00).

A közepes átlagértékek valószínűsítették, hogy a jelentős hatások kiválasztásának is hasonló a tanúsítói megítélése. Összességében a tanúsítói tapasztalatok azt mutatták, hogy a szervezetek csak elégségesen (átlagérték: 2,20) választották ki jelentős környezeti hatásaikat.

A KIR esetlegesen formálissá válási folyamatának kritikus pontja tehát e KIR tervezési lépésben kereshető (a jelentőssé minősítés folyamatában egyfajta „torzítás” feltételezhető).

A feltárt gyakoriságok mutatják a környezeti tényezők kezelésében és a jelentős hatások megállapításában, valamint az ezekhez igazodó környezeti célrendszer megállapításában rejlő fejlesztési lehetőségeket.

Összességében megállapítottam, hogy a megalapozó szintű hatásértékelési eljárások a környezeti hatások jelentőssé minősítésekor a kibocsátásokra és technológiai ismeretekre alapozva, környezettudományi és jogszabályi megfontolások szerint mérlegeltek. Ehhez többnyire rendelkezésre álltak a technológia környezeti hatásokra vonatkozó adatai, melyek az anyag- és energiamérlegekben jól lefedetten találhatok. Az adatokra alapozottan potenciális lehetőség nyílik az ISO 14031 szerinti környezeti teljesítményértékelés szélesebb körben történő alkalmazására.

A gazdasági jelentőségi kritériumnál tapasztalt ellentmondást megerősíti a tanúsító szervezetek elégséges szintű vélekedése a jelentős hatások kiválasztásáról.