4. EREDMÉNYEK
4.3 A kérdőíves vizsgálat eredményei
4.3.6 A környezeti célok kialakítása
A jelentős hatások kiválasztása után a KIR optimalizálás újabb minőségi tényezőjeként játszik szerepet a környezeti célkitűzések illesztése e jelentős környezeti hatásokhoz.
További vizsgálatokat végeztem a környezeti célok kitűzését befolyásoló paraméterek között, különös tekintettel a környezeti hatásokból eredő veszélyekre és a szervezetek pénzügyi helyzetére.
Az elemzés során választ kaptam a kérdésre: milyen főbb szempontok (pl. környezeti, gazdasági, irányítási) által befolyásolt jelleg áll a vállalatok környezetvédelmi célrendszerei mögött?
Környezeti célkitűzések kialakítása
A kötelező szabványelem megvalósítási módjait tártam fel. Több lehetőség kínálkozott a környezeti célrendszer kialakítására: felülről irányított (központi fő célok és telephelyi alcélok), alulról irányított (telephelyi fő célok és alcélok), kombinált irányítású.
A vállalati mintában a szervezetek kétharmadánál (66%) vállalati központi fő célok és ebből származtatott telephelyi alcélok voltak jellemzőek. Egyharmaduknál (34%) telephelyi fő célok és alcélok jelentkeztek. Kombinált irányítású célrendszer kialakítás szinte sehol nem volt jellemző.
A megkülönböztetést azért tartottam szükségesnek, mert álláspontom szerint a telephelyi szintű adekvát célrendszer jobban illeszkedhet a helyi adottságokhoz (akár az EMAS felé való továbblépéshez is alapot jelenthet). A központosított célok kitűzése viszont nagyobb teret ad a
129
tágabb stratégiai elképzeléseknek, e célok sok esetben a közös fő technológiából is adódnak.
A telepített technológia esetén kész eljárásrendszer is rendelkezésre állhat.
Környezeti célkitűzések illeszkedése a telephelyen feltárt jelentős környezeti tényezőkhöz
Feltételezésem szerint a „KIR célirányossága”, végső soron minősége ellenőrizhető volt a
„környezeti célkitűzések jelentős hatásokhoz való illeszkedésének” vizsgálatával. Felmértem a válaszadók vélekedését saját teljesítményüket illetően.56
A szervezetek a célkitűzések jelentős tényezőkhöz igazodását csaknem 90%-osnak ítélték meg.
Megvizsgáltam a „célkitűzések illeszkedésének” alakulását más paraméterekkel kapcsolatban is.
Szignifikánsan kimutatható volt, hogy legalább 80-100%-os szinten „illeszkedtek a környezeti célkitűzések” a telephelyen feltárt jelentős környezeti hatásokhoz azon szervezeteknél, ahol:
„felülvizsgálták a környezeti hatásokat”
a „környezeti hatásokból eredő veszélyek befolyásolták a környezeti célok kitűzését”
A fenti csoportokba tartozó szervezetek feltételezésem szerint a KIR célirányosságában is jól teljesítettek. Feltételezésemet elemzéseim igazolták.
A korábban feltárt vállalati és kontroll minta ellentmondásából kiindulva (jelentőségi kritérium: szervezetek pénzügyi helyzete) a környezeti célkitűzések illeszkedése szempontjából is elemeztem a pénzügyi paraméter szerepét.
Szignifikánsan kimutatható volt, hogy 80-100%-os szinten „illeszkedtek a környezeti célkitűzések” a telephelyen feltárt jelentős környezeti hatásokhoz azon szervezeteknél, ahol a
„szervezetek pénzügyi helyzete” nem befolyásolta a „jelentős tényezővé/hatássá minősítést”.
Azon néhány szervezetnél, ahol viszont bevallottan mérlegelési tényező volt jelentőség esetén a vizsgált gazdasági paraméter, ott jelzésértékű különbség jelentkezett a „környezeti célkitűzések illeszkedésében”. E csoport tagjai rosszabbul teljesítettek.
Az e csoportba tartozó szervezetek feltételezésem szerint a „KIR célirányosságában”
rosszabbul teljesítettek. A „KIR célirányosságában” megfigyelhető volt a szignifikáns különbség a két csoport között!
A biztos pénzügyi háttér tehát előnyös e tervezési lépések hatékonyságát illetően.
Ebből következett, hogy megállapítottam a KIR „Tervezési (Plan)” fázis folyamatának torzítását a gazdasági jelentőségi paraméter esetén, a vállalati válaszok ellentétes eredménye ellenére!
Végül megvizsgáltam a „környezeti célkitűzések illeszkedését” a „célok kitűzését befolyásoló” pénzügyi paraméter szerint is.
A gazdasági jelentőségi kritériumnál (szervezetek pénzügyi helyzete) tapasztalt illeszkedési különbség miatt következetesen elvárható lett volna, hogy hasonló különbség mutatkozzon a célok kitűzését befolyásoló pénzügyi paraméter esetén is a vállalati csoportokban. De ez nem
56 Megjegyzés: A jelentőségi kritériumoknál adott vállalati válaszok alapján a szervezet pénzügyi helyzetétől nem függ a jelentőssé minősítés, bár a kontroll minta eredményeivel ez ellentmondásban van. Az ellentmondás óvatosságra int a vállalatok eredményeinek értékelését illetően e témakörökben is. A környezeti célkitűzések jelentős hatásokhoz való illeszkedése ezért torzulást szenvedhet a gazdasági kritérium miatt a KIR optimalizálásában, a valós jelentős hatások által megkívánt helyzethez képest.
130
jelentkezett!57 Így újra feltételeztem a pénzügyi paraméter befolyását a háttérben, mely a célok megalkotásakor játszik torzító szerepet.
A fenti csoportokba tartozó szervezetek feltételezésem szerint a „KIR célirányosságában”
szintén eltérő módón teljesítettek. A „KIR célirányosságában” viszont már megfigyelhető volt a szignifikáns különbség a két csoport között!
Ebből következett, hogy megállapítottam a KIR optimalizálásának további torzítását a gazdasági paraméter alakulása miatt!
Megállapításom helyt adott a vállalati és kontroll minta ellentmondása alapján tett feltételezésemnek. A kontroll eredményei szerint a KIR „Tervezési (Plan)” fázis folyamatában torzító tényezőként jelentkezett - a vállalati válaszok ellenére - a „szervezetek pénzügyi helyzetének mérlegelése”, mely torzítás a „jelentőssé minősítés” esetén, és a konkrét
„célrendszer megalkotásakor” újra jelentkezett! Így a torzítás kedvezőtlen gazdasági helyzetben kétszeresen is jelentkezhet!
(8.15 MELLÉKLET)
Tanúsító szervezetek kontroll tapasztalatai
A tanúsítói tapasztalatok alapján a szervezetek a célkitűzések jelentős tényezőkhöz igazodását elégségesnek (átlagérték: 2,20) ítélték meg. Ellentmondás érezhető a vállalati minta 80-100%-os illeszkedési eredményéhez képest.
A vállalati és tanúsítói kontroll mintánál tapasztalható újabb különbség az eredményekben megerősítették a KIR „Tervezési (Plan)” fázis folyamatát torzító paraméterek megjelenésére vonatkozó feltevésemet. A jelentős hatások kiválasztásánál, valamint a célok kitűzésénél mérlegelt pénzügyi paraméterek döntést befolyásoló szerepének igazolására végzett elemzéseim is kimutatták a torzítás jelentkezését, mely a tisztán környezeti megfontolások figyelembe vételét befolyásolja.
A környezeti célok kitűzése
Megvizsgáltam a környezeti célok kitűzését befolyásoló paramétereket. A jelentőségi kritériumok ellenmondásából adódóan a szervezetek pénzügyi helyzetének alakulására, mint paraméterre ebben az esetben is különös figyelemmel voltam.
Válasz-adás:
98%
4-13. ábra: Környezeti célok kitűzését befolyásoló paraméterek (a szerző adatai alapján)
57 Szignifikánsan kimutatható volt, hogy legalább 80-100%-os szinten illeszkedtek a környezeti célkitűzések a telephelyen feltárt jelentős környezeti hatásokhoz azon szervezeteknél, ahol a szervezetek pénzügyi helyzete vagy befolyásolta, vagy nem befolyásolta a környezeti célok kitűzését. Egyes válaszadók tehát valahol nem voltak következetesek, válaszaikban ellentmondás jelentkezett. Elvárható lett volna az illeszkedések szétválása a gazdasági paraméter mentén.
131
A környezeti célok kitűzését döntően befolyásolta a felső vezetés környezettudatossága (90%), a szervezet környezeti stratégiája (89%), ami a környezeti hatásokból eredő és felismert veszélyekből ered (86%). A szervezet pénzügyi helyzete is befolyásoló tényező (68%) volt. A szervezeti szintek közötti belső kommunikáció (52%) a jelentős környezeti hatásokról a szervezetek felénél jelentkezett.
(8.16 MELLÉKLET)
Az igazolt KIR „Tervezési (Plan)” fázis folyamatát torzító pénzügyi tényező szerepét figyelembe véve, feltételeztem, hogy a vállalatok kompromisszumos megoldásra kényszerültek
„célkitűzéseik meghozatala” esetén a „pénzügyi korlátok” és a „környezeti hatásokból eredő veszélyek” mérlegelését tekintve. A „környezeti célok kitűzését” befolyásoló paraméterek esetén a „környezeti hatásokból eredő veszélyek” mellett szignifikánsan megjelent a
„szervezet pénzügyi helyzetének” mérlegelése is.
A kitűzött környezeti célrendszereket befolyásoló tényezők elemzése alapján megállapítottam a célrendszerek jellegét. A szervezetek a környezeti hatásokból eredő veszélyeket nagyobb arányban figyelembe véve, de a végrehajthatóság pénzügyi korlátai szempontjából a teljesíthetőséget szem előtt tartva határozták meg környezeti céljaikat.