5. TELJESÍTMÉNY INDEXEK
5.1 A teljesítmény indexek jellemzői
5.1.1 Indexek és a teljes minta értékei
A „Tervezési (Plan)” fázis folyamatának fontos pilléreként azonosítottam a környezetvédelmi motivációt. A korábbi elemzések eredményei alapján indokoltnak láttam a mutató felépítését az alábbiak szerint.
5-2. táblázat: A környezetvédelmi motivációs index (MOT) felépítése (MOT háttértáblázat) (saját felépítés)
Motivációs témakör Változó Értékelése
Környezetvédelmi tevékenység motivációja Külső motivációk
Szigorú szabályozási rendszer
Számszerűsíthető előny igen = 5 pont
nem = 1 pont
Motiváltság a KIR jövőbeli alkalmazására KIR jövőbeli alkalmazása elengedhetetlen = 5 pont közömbös =3 pont
Környezetvédelmi célú megbízás igen = 5 pont nem = 1 pont
Megj.: aláhúzással jelölt változó: korrelációanalízissel azonosított paraméter, félkövér kiemeléssel jelölt változó: faktoranalízis nagy főkomponens súlyú paramétere, nem jelölt változó: folyamat-centrikus megközelítéssel beépített változó
Az index az alábbi környezetvédelmi motivációkat reprezentálja: a környezetvédelmi külső-belső motiváció mértékét, a számszerűsíthető előnyök jelentkezését, KIR jövőbeli alkalmazásához való hozzáállást, felső vezetés környezettudatosságát, szervezet környezeti stratégiáját és a környezetvédelmi célú megbízásokat.
Az indexet alkotó változók száma: 15 db. Felépítéséből adódóan a többi indexhez képest
5-1. ábra: A környezetvédelmi motivációs index (MOT) alakulása a teljes mintára vonatkozóan (a szerző adatai alapján)
167 Környezeti teljesítmény index (KTM)
A felmérés tartalmazott néhány direkt kérdést a szervezetek környezeti teljesítményére. Ezek főként a környezeti hatások közvetett és közvetlen befolyásolására vonatkozó eljárásokat jelenítették meg, melyek alapján becsülhetők voltak a válaszadó szervezetek erőfeszítései és eredményességük. Az eredmények alapján indokolt volt a mutató felépítése az alábbiak szerint.
5-3. táblázat: A környezeti teljesítmény index (KTM) felépítése (KTM háttértáblázat) (saját felépítés)
Teljesítmény témakör Változó Értékelése
KIR célirányossága és a szervezeti
érdekek szolgálata KIR célirányossága 1-5 pont: alig = 1 pont, … teljes
mértékben = 5 pont Környezeti hatások idősoros adatainak
értékelése
Környezeti hatásokban bekövetkezett
változások értékelés környezeti teljesítményértékelő rendszert fenntartása és működtetése
= 5 pont
bizonyos hatásoknál dokumentált eljárásban meghatározott módon = 3 pont
igen, néha = 2 pont nem = 1 pont Életciklus szemléletben való
gondolkodás (LCA)
LCA alkalmazás elvégzett LCA = 5 pont
tervezett LCA = 3 pont
minden alvállalkozóra = 5 pont feladat-specifikusan = 3 pont nem = 1 pont
Környezeti célkitűzések megvalósulási
hatékonysága Célkitűzések megvalósulása az
előirányzatokhoz képest
Megj.: aláhúzással jelölt változó: korrelációanalízissel azonosított paraméter, félkövér kiemeléssel jelölt változó: faktoranalízis nagy főkomponens súlyú paramétere, nem jelölt változó: folyamat-centrikus megközelítéssel beépített változó
Az index reprezentálja a környezeti teljesítmény: a KIR célirányosságát, környezeti hatásokban bekövetkezett változások értékelését, életciklus szemléletben való gondolkodást, külső partnerek környezeti befolyásolását és a célkitűzések megvalósulási hatékonyságát.
Az indexet alkotó kérdések száma: 6 db. Felépítéséből adódó magasabb érzékenységét a többi indexhez képest figyelembe kell venni.
Szórás:
5-2. ábra: A környezeti teljesítmény index (KTM) alakulása a teljes mintára vonatkozóan (a szerző adatai alapján)
168
Megjegyzem, hogy az index értékek között a vállalati mintában e mutató esetén volt legmagasabb a kapott érték.
Környezeti hatásértékelés index (KHÉ)
Az eredmények alapján indokolt volt a mutató felépítése az alábbiak szerint.
5-4. táblázat: A környezeti hatásértékelés index (KHÉ) felépítése (KHÉ háttértáblázat) (saját felépítés)
Hatásértékelés témakör Változó Értékelése
Hatásregiszter tényező/hatás feltárási szintje
Hatásregiszter tényező/hatás
feltárási szintje még nem érte el = 5 pont
többszöri KIR tanúsítások után = 4 pont
első KIR tanúsításra = 3 pont kezdettől fogva = 2 pont nem használt = 1 pont Hatások felülvizsgálatának okai Hatások felülvizsgálatának okai
Belső audit során feltárt ok Technológia, termékjellemzők
Hatásértékelési módszertan szintje Hatásértékelési módszertan szintje szintetizáló módszer (pl. környezeti teljesítmény index, ökopont módszer, hatásokba való átszámítás) - 5 pont hierarchizáló módszer (pl. többlépcsős környezeti besorolás, környezeti minősítés) = 4 pont
anyag- és energiaforgalmi módszer (pl.
ökomérleg, környezeti költségszámítás
= 3 pont
Indikátor módszer (pl. ISO14031, öko-hatékonysági értékelés) = 2 pont megalapozó módszer (pl. grafikus,
kezdetektől állandó = 1 pont Jelentőségi kritérium Jelentőségi kritérium
Környezettudományi
figyelembe vétele a környezeti célok kitűzésében
Megj.: aláhúzással jelölt változó: korrelációanalízissel azonosított paraméter, félkövér kiemeléssel jelölt változó: faktoranalízis nagy főkomponens súlyú paramétere, nem jelölt változó: folyamat-centrikus megközelítéssel beépített változó
Az index reprezentálja a hatásértékelés során: hatások feltárását és kezelését, felülvizsgálati indokokat, környezeti hatásértékelő módszertan fejlettségét, a továbbfejlesztésre való igényt,
169
jelentőségi kritériumokat, a fő technológia környezeti hatásainak ismeretét, a célkitűzések megfelelőségét és a hatások veszélyességének figyelembe vételét.
Az indexet alkotó kérdések száma: 16 db. Felépítéséből adódóan a többi indexhez képest normál érzékenységű.
Szórás:
0,61 Átlag:
3,09 Válaszok:
114 db
5-3. ábra: A környezeti hatásértékelés index (KHÉ) alakulása a teljes mintára vonatkozóan (a szerző adatai alapján)
Környezeti menedzsment index (KMR)
A kialakított index tömöríti mindazon változókat, amelyek befolyásolják a bevezetést és működtetést, egyfajta irányítási teljesítményt jelenít meg a „Tervezés (Plan)” fázis folyamatában. Az eredmények alapján indokolt volt a mutató felépítése az alábbiak szerint.
170
5-5. táblázat: A környezeti menedzsment index (KMR) felépítése (KMR háttértáblázat) (saját felépítés)
Környezeti menedzsment témakör Változó Értékelése
KIR testreszabottsága a szervezeti
sajátosságokra KIR testreszabottsága 1-5 pont: alig = 1 pont, ... teljes mértékben = 5 pont
Környezeti adatok kiterjedése a befolyásolható környezeti tényezőkre a szervezet anyag- és energiamérlegben
Környezeti adatok kiterjedése 1-5 pont: alig = 1 pont, … teljes mértékben = 5 pont
Szervezet menedzsment tényezőinek figyelembe vétele a környezeti célok kitűzésében
KIR működését első három évben
befolyásoló tényezők KIR működését első három évben befolyásoló tényezők nem befolyásolta = 3 pont nehezített = 1 pont teljes mértékben = 5 pont
Integrált irányítási rendszerben
jelentkező környezetvédelmi konfliktus Integrált irányítási rendszerben jelentkező környezetvédelmi
Környezeti kérdések érvényre jutása az
integrált irányítási rendszerben Környezeti kérdések érvényre jutása az integrált irányítási rendszerben
1-5 pont: alig = 1 pont, … teljes mértékben = 5 pont
Megj.: aláhúzással jelölt változó: korrelációanalízissel azonosított paraméter, félkövér kiemeléssel jelölt változó: faktoranalízis nagy főkomponens súlyú paramétere, nem jelölt változó: folyamat-centrikus megközelítéssel beépített változó
Az index reprezentálja a környezeti menedzsment gyakorlatában: a KIR testreszabottságát, a környezeti adatok rendelkezésre állását, a célkitűzések és a pénzügyi helyzet viszonyát, a belső kommunikáció minőségét, a KIR működését befolyásoló paramétereket (szervezeti ellenállás, alkalmazottak tájékozottsága, környezeti folyamatok ismerete, hatásvizsgálati ismeretek, technológia és folyamatleírások, erőforrások rendelkezésre állása, felelősségi
171
körök), a dokumentált környezetvédelmi eljárások módszereit (ártalmatlanítás, csővégi megoldás, gondos bánásmód, újrahasznosítás, technológiafejlesztés, anyagok kiváltása, megelőzés), környezetvédelmi konfliktusokat, környezetvédelmi kérdések érvényre jutását.
Az indexet alkotó kérdések száma: 26 db. Felépítéséből adódóan a többi indexhez képest robosztusabb érzékenységű.
Szórás:
0,50 Átlag:
3,05 Válaszok:
114 db
5-4. ábra: A környezeti menedzsment index (KMR) alakulása a teljes mintára vonatkozóan (a szerző adatai alapján)
Aggregált index (AGG)
Az aggregált mutató (AGG) alkalmas a felmérés eredményének egyetlen, dimenzió nélküli számban való kifejezésére. Képzése a fenti KIR teljesítmény indexek értékeinek átlagolásával történt (mely ezzel az értékek kétszintű aggregálását jelenti), melyet az alábbi egyenlet mutat be.
AGG = (MOT + KTM + KHÉ + KMR) / 4
Minden indexet egyenrangúnak értékeltem. Az egyes indexeket alkotó változók alakulása, az indexek eltérő érzékenységén keresztül, az AGG értéket is befolyásolja. Ezt a befolyást a KTM index magasabb érzékenysége jobban érvényesíti, mivel az index változóinak száma közel fele a többi indexének. A KMR index robosztusabb érzékenysége viszont a változók alakulásának kisebb befolyását eredményezi az AGG értékben, mivel az index változóinak száma közel kétszerese a többi indexének. (A MOT és KHÉ indexek normál érzékenységűek.) Az AGG értékének elemzésekor azonban e tényt pozitívumként értékeltem, mert így a KIR környezeti teljesítményével kapcsolatos változók alakulása - a KTM index nagyobb érzékenységével - kiemelten, a KIR irányítási teljesítményével kapcsolatos változók alakulása - a KMR index kisebb érzékenységével - kevésbé befolyásolják az AGG végeredményét.
Az összevont mutató értéke a teljes mintán: 3,20 vagyis közepes (az elérhető maximális érték:
5,00; szórás: 0,20)