3. ANYAG ÉS MÓDSZER
3.3 A vizsgált minták
3.3.1 A környezetirányítási rendszerrel rendelkező szervezetek
A KIR-lista alapján kerestem fel az egyes szervezeteket. A visszaérkező válaszok alapján épült fel a felmérés adatbázisa. Összesen 114 db értékelhető kérdőív kitöltés érkezett, amely 9,89%-os mintavételi arányt jelentett. Az alábbi táblázatban mutatom be a vállalati minta főbb jellemzőit. Az egyes vállalatok on-line módon tölthették ki a kérdőívet.
90
3-13. táblázat: A vizsgált vállalati minta jellemzői (a szerző adatai alapján) Vizsgált szervezetek Összesen 114 db megkérdezett szervezet, melyből:
o 105 db ISO 14001 szerint tanúsított hazai szervezet o 1 db EMAS szerint hitelesített hazai szervezet
o 1 db ISO 14001 szerint kiépített KIR megújítás alatti szervezet
o 1 db ISO 14001 szerint kiépített, de jelenleg tanúsítás nélkül üzemeltetett KIR szervezet
o 6 szervezetnél erre nincs adat (ám a KIR tanúsítottak alaplistájában szerepeltek).
Vállalati központok 91 db hazai vállalati központ
23 db külföldi vállalati központ: Spanyolország, Svédország, Franciaország, Németország, Japán, USA, Mexikó
6600 db telephely
Adatgyűjtés 2009. december-2010. július, on-line kérdőíves felmérés (MachForm) Válaszadók környezetirányítási vezetők, környezetvédelmi megbízottak, műszaki
vezetők
Feldolgozás Excel 2007 (2010. augusztustól); SPSS for Windows Átlagos válaszadási
hajlandóság
89,48%
Mintavételi arány 9,89%
Vállalati válaszok
adatbázisa Válaszadók száma: 114 db
Rekordok száma: 102 db/válaszadó Összes elemszám: 11628 db
A vállalati sokaság elemzése után tisztázom a vállalati minta reprezentativitásával kapcsolatos kérdéseket, melyek meghatározták az eredmények értelmezhetőségét (3.
MELLÉKLET).
Dolgozói összlétszám alapján a válaszadók legtöbbje a 21-500 fő között helyezkedett el.
Vállalati nagyságcsoport szerint a minta megoszlása az alábbi:
3-14. táblázat: A vállalati minta nagyságcsoport szerinti megoszlása (a szerző adatai alapján) Vállalat Alkalmazottak száma (fő) Minta megoszlása (db)
Mikrovállalat <20 9
Kisvállalat 21-50 15
Középvállalat 51-500 63
Nagyvállalat 501< 21
NA NA 6
Összesen: 114
A mintában szereplő vállalatok nagyrészt középvállalatok (55%) voltak, de kisebb részben előfordultak a kis- (13%) és nagyvállalatok (18%) képviselői is, valamint mikrovállalatok (8%). A középvállalatok nagyobb aránya jól mutatta a KIR alkalmazók közötti jelentős súlyukat, ezért véleményük is jobban megjelent az elemzésben.
A vállalati sokaság nagyságcsoport szerinti megoszlását az erre vonatkozó információk hiányában nem tudtam párhuzamosan bemutatni.
A TEÁOR ’08 nemzetgazdasági ágak szempontjából vett reprezentativitást az alábbiakban mutatom be. A vállalati sokaság és a vizsgált minta viszonyát táblázatos formában tekintettem át. Az egyes nemzetgazdasági ágak részarányai a sokaságban és a mintában nagyrészt megegyeztek. A minta jól reprezentálta az egyes ágakat (3. MELLÉKLET).
91
3-15. táblázat: A vállalati sokaság és minta nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása és részaránya (a szerző adatai alapján)
Feldolgozóipar - D. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás - E. Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés - F. Építőipar - G. Kereskedelem, gépjárműjavítás - H. Szállítás, raktározás - I. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás - J. Információ, kommunikáció - K. Pénzügyi, biztosítási tevékenység - L. Ingatlanügyletek - M. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység - N. Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység - O. Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás - P. Oktatás - Q.
Humán-egészségügyi, szociális ellátás - R. Művészet, szórakoztatás, szabad idő - S. Egyéb szolgáltatás - T. Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra - U. Területen kívüli szervezet
A mintában felülreprezentáltak: D - Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, I - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, Q - Humán-egészségügyi, szociális ellátás.
Alulreprezentáltak az alábbi ágak: F – Építőipar, N - Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, O - Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás.
A válaszadók által megadott iparági besorolások alapján a fémipar, autóipar, bányászat, egészségügy, bútoripar, csomagolóipar, távközlés, élelmiszeripar, energiaipar, erdőgazdálkodás, feldolgozóipar, szolgáltatás és kereskedelem, gépipar, kereskedelem, vegyipar, hulladékgazdálkodás, víz- és csatornamű, környezetvédelem, kutatás-fejlesztés, mezőgazdaság, műanyagipar, nyomdaipar, nehézipar, építőipar, közlekedés, szállítás, üvegipar találhatók meg. A vállalati mintában a válaszadó szervezetek száma az érintett iparágat tekintve kiegyensúlyozottnak tekinthető. Az energiaipar, építőipar területén működő szerveztek nagyobb, a hulladékgazdálkodásban és vegyiparban tevékenykedő szervezetek mérsékeltebb arányban szerepeltek.
92
A regionális reprezentativitást (3. MELLÉKLET)az alábbiakban mutatom be.
Elhelyezkedésüket tekintve – Budapest kétszeres súlyát leszámítva – a szervezetek régiónként kiegyensúlyozott arányban voltak megtalálhatók a mintában. A közép-magyarországi régió értéke Budapest (27 db) és Pest megye (12 db) adataiból állt össze. Nagyobb számú válaszadó szervezet volt megtalálható Budapesten, Nyugat- és Közép-Dunántúlon. A vizsgált vállalatok központjainak földrajzi régiónkénti megoszlása a következő volt, melyet az alábbi ábra foglal össze.
3-2. ábra: A vállalati minta regionális megoszlása (a szerző adatai alapján)
Az alábbi táblázat a vizsgált minta regionális viszonyát mutatja be a vállalati sokasághoz képest.
3-16. táblázat: A vállalati sokaság és minta földrajzi megoszlása és részaránya (a szerző adatai alapján) Régió Vállalati
sokaság (db)
Részarány (sokaság)
(%)
Vállalati minta
(db)
Részarány (minta)
(%)
Minta arány (%)
Külföld 3 0,26 9 7,89 300,00
Budapest 315 27,32 27 23,68 8,57
Közép-Magyarország 113 9,80 12 10,53 10,62
Nyugat-Dunántúl 123 10,67 15 13,16 12,20
Közép-Dunántúl 143 12,40 15 13,16 10,49
Dél-Dunántúl 135 11,71 7 6,14 5,19
Észak-Magyarország 90 7,81 8 7,02 8,89
Észak-Alföld 137 11,88 7 6,14 5,11
Dél-Alföld 94 8,15 6 5,26 6,38
NA 0 0,00 8 7,02 0,00
Összesen: 1153 100,00 114 100,00 9,89
Az iparági és földrajzi reprezentativitás kérdéseit összekapcsoltan is feltártam. A nemzetgazdasági ágak régiónkénti megoszlását (db) és arányát (%) is megadtam a vállalati sokaságban (VS) és a mintában (VM) a 3. MELLÉKLETBEN.
93
A mintaadatbázis elemszáma miatt regionális szinten belüli és iparágankénti mélyebb elemzésekre nem adott lehetőséget.
A KIR működtetés „korának” alakulását (3. MELLÉKLET)az alábbiakban mutatom be.
A mintában többnyire a rendszerváltás előtt és a KIR szabvány hazai elterjedése (1997-2000) időszakában alapították a szervezeteket, mind az anyavállalatok, mind a telephelyek tekintetében.
A KIR rendszerek viszonylagos korának és egyben relatív „kiforrottságának”43 megállapítására megvizsgáltam a rendszer bevezetések időpontját. A szabvány első hazai alkalmazásától (honosítás ideje: 1997) eltelt idő óta a mintában a legtöbb szervezet 1998-2006 között tanúsíttatta anyacégénél először KIR rendszerét. Ugyanezt tapasztalhattam a hazai telephelyek esetén is. Megállapítottam, hogy a vizsgált mintában kb. 50%-ot tettek ki azok a szervezetek, akik 10 éve vagy annál hosszabb ideje („idősek”) működtetik rendszereiket.
Ezeknél a szervezeteknél három vagy annál több KIR tanúsító audit történhetett meg. Kb.
25%-ot tettek ki a KIR-t 5-9 éve működtetők („középkorúak”), és kb. 25%-ban szerepeltek a KIR-t néhány éve bevezetők („fiatalok”). A „középkorúaknál” kettő-három , a „fiataloknál”
egy-kettő KIR tanúsító audit történhetett meg.
A telephelyi bevezetések követték az anyacégeknél történő bevezetések időpontját. Az anyacégek befolyása látható volt a telephelyekre, ill. leányvállalatokra a KIR alkalmazását tekintve. Ez különösen fontos a multinacionális cégek irányítási kultúrájának (pl. KIR bevezetése) hazai elterjedésében.
A vizsgált vállalatok legtöbbje 1-5 számú telephellyel rendelkező szervezet (86 vállalat), de megtalálhatók voltak az ennél is nagyobb számmal bírók (10-20 db telephely: 15 vállalat, 50-100 db telephely: 4 vállalat, 50-1000 telephely: 3 vállalat).
A válaszadó szervezetek legtöbbje 1-5 db termelési egységgel rendelkezett (60 db vállalat) telephelyenként.
A tanúsított ISO 14001 környezetirányítási rendszerrel rendelkező, válaszadó szervezetek telephelyei 1 km-es körzetet tekintve főként nagyvárosias, kisvárosias, iparterület és falusias környezetben helyezkedtek el. Kisszámú vállalatnál jellemzőek voltak még az alábbi jellegek:
kertvárosi, településközpont, kereskedelmi és szolgáltató terület, erdő, természet közeli, gyógy turizmus hely.
A körzetekben uralkodó környezet jellege a telephelyi környezeti tényezők és hatások értékelésénél játszik jelentős szerepet: pl. egy erősen iparosodott zónában egy kis környezeti jelentőségű tevékenység is számottevően megváltoztathatja a teljes iparterületre vett összhatást.
A KIR alkalmazását nagymértékben motiválhatja az egyes partnerek, versenytársak vagy a fő fogyasztók ezirányú igényei. A megkérdezett vállalatok főként magyar vállalatok beszállítói vagy magyar egyéni fogyasztók igényeit elégítették ki. Közel egyharmaduk termelt külföldi vállalatok számára.
A vállalatok versenytársaik között általában 5-10 más szervezetet tartottak számon.
43 A KIR bevezetésének és működtetésének ideje alapján becsülhető annak kiforrottsága. Ám csupán az eltelt idő alapján nem jelenthető ki egyértelműen a KIR minőségi színvonalának egyértelmű növekedése, mely álláspontom szerint meglehetősen relatív fogalom.
94