A kutatás lépései

A disszertációt szerkezetileg három fő részre tagoltam. Az első részben áttekintettem a környezetirányítási rendszerek kialakulásának alapjait és követelményeit, különös tekintettel a vizsgált témakörre. Második részben a megalapozó vizsgálatok eredményeit ismertettem, meghatároztam a „Tervezési (Plan)” fázist jellemző főbb változókat és teljesítmény dimenziókat.

Harmadik részben a témakör fejlesztésére vállalkoztam, ahol teljesítmény mutatókat képeztem és meghatároztam azt a modellt, amely útmutatóul szolgált a kutatási eredmények módszeres felhasználásához a vállalati gyakorlatban.

A kutatás célkitűzései során ismertetett kérdéseim megválaszolására a következő kutatási lépéseken keresztül jutottam el.

A szakirodalmi vizsgálatok során és a szabványkövetelmények tanulmányozásával feltártam a

„Tervezési (Plan)” fázis szerepét és folyamatát befolyásoló főbb minőségi paramétereket⁵. Elővizsgálataim során feltártam a KIR működtetésével kapcsolatos vállalati erőfeszítések vizsgálatával és a hatásértékelésre vonatkozó környezetirányítási eljárási utasítások (17 db dokumentált vállalati eljárás) dokumentumelemzésével a környezetmenedzsment minőségi színvonalát. Az értékeléshez létrehoztam a szabványkövetelményeket tartalmazó kötelező és nem kötelező kritériumokon alapuló ellenőrző listát. Rávilágítottam a szabványos KIR alkalmazás kritikus pontjaira, melyek közül kiemelkedett a „Tervezési (Plan)” fázis, megadtam a követelmények beépítésének szintjét.

Részletes vizsgálatot végeztem a környezeti tényezők és hatások azonosítására, valamint értékelésére vonatkozó vállalati gyakorlat megismerésére. Feltételeztem, hogy a vállalatok gazdasági érdekei befolyásolhatják az alkalmazást. Kérdőíves módszerrel felmérést végeztem célzottan a magyarországi ISO 14001 szabvány alapján kialakított KIR alkalmazók körében (114 vállalat). A folyamat lépéseit befolyásoló minőségi paraméterek elemzésével és összekapcsolásával adtam árnyaltabb képet a hazai vállalatok eljárásairól. Létrehoztam a környezettudatos vállalatirányítás vizsgált nézőpontjának adatbázisát is. A vizsgálat igazolta feltevésemet, mely szerint a vállalatok a hatásokat változó következetességgel, és jellemzően vállalat specifikus szempontok alkalmazásával vonták be az eljárásaikba.

5 A paramétereket az MSZ EN ISO14001:2005 szabvány és a kapcsolódó szakirodalom alapján azonosítottam.

19

Kontrollként a vállalatok gazdasági tevékenységétől független KIR tanúsító szervezetek (10 cég) véleményét vettem alapul, mivel feltételeztem, hogy számukra természetes érdek a szabvány szabályozásának követése.

A kérdésekre adott válaszok megoszlását statisztikai kiértékeléssel határoztam meg, megadtam a hazai gyakorlat jellemzőit. Az egyes válaszok alakulását más válaszok függvényében is tanulmányoztam, mellyel bizonyos jellemzők egyértelmű alkalmazást befolyásoló szerepét mutattam ki.

Az elemzés során a folyamatot befolyásoló rendszerjellemzők, mint a KIR „Tervezési (Plan)”

fázis változóinak azonosítása is megvalósult, melyek a második kutatási lépést alapozták meg.

Ezután olyan vállalati környezeti teljesítményt befolyásoló dimenziók feltárását céloztam meg, amelyek a környezeti tényező-hatás párokra vonatkozó információt tömörítik. Ehhez második lépésben az adatbázis többváltozós statisztikai elemzésével (korrelációelemzés, faktoranalízis és klaszteranalízis) rávilágítottam a környezetirányítási rendszerek „Tervezési (Plan)”

fázisának működését és hatékonyságát meghatározó releváns KIR változókra és dimenziókra.

Ki tudtam szűrni azokat a paramétereket, amelyek releváns módon befolyásolták a vizsgált folyamatot.

A megalapozó vizsgálatok eredményeit felhasználva harmadik lépésben olyan mutatók létrehozását tűztem ki célul, amelyek nem csupán jelzik a környezeti teljesítmény kívánt tartalmú, adott időben jellemző szintjét, de megadják azokat a paramétereket és intézkedéseket is, amelyekkel a KT javítható.

A KIR hatékonyságát meghatározó változókon és teljesítmény dimenziókon nyugvó KIR teljesítmény indexeket (4+1 db, környezetvédelmi motivációs, környezeti teljesítmény, környezeti hatásértékelés, környezeti menedzsment és aggregált index) alakítottam ki. A kidogozott mutatók felépítését útmutató háttértáblázatokban ismertettem. A kidolgozott módszerem biztosítja a különböző szervezetek egységes értékelését, mely nem igényli a vállalati eljárások módosítását, továbbá összehasonlításra ad lehetőséget.

Az indexek tesztelését a válaszadó vállalatok gyakorlatának hazai összesített és regionális értékelésével végeztem el.

A fejlesztési lehetőségek feltárása céljából az indexeken érzékenységvizsgálatot végeztem. Az adatbázis információit felhasználva az egyes KIR változók, mint potenciális célirányos fejlesztési lehetőségek (36 db), index értékekre gyakorolt befolyását tudtam azonosítani. A befolyásokat (teljes/parciális/specifikus) segédtáblázatokban foglaltam össze, amelyek megmutatják, hogy az adott intézkedések mely indexek és milyen mértékű javítására alkalmasak.

Negyedik lépésben az eredmények rendszerszemléletű gyakorlati hasznosítására kialakítottam a vállalati önértékelésen alapuló KIR fejlesztési modell koncepciót. A modell kulcseleme a kidolgozott mutatók és fejlesztési lehetőségek módszeres alkalmazása. A módszer nem igényli a vállalatoktól az általuk alkalmazott eljárások módosítását, ám biztosítja a különböző szervezetek összehasonlíthatóságát és értékelhetőségét. A kifejlesztett modellem segítséget nyújtott ahhoz, hogy a vállalatok különböző megközelítésű mutatószámai egységesen értelmezhetők legyenek.

A kutatási eredményeim az olyan lehetséges további vizsgálatok és fejlesztések kivitelezését alapozták meg (döntéstámogatás), amelyekkel a szabványosított KIR alkalmazók vállalatuknál a környezeti elemek állapotának mind pozitívabb befolyásolását érhetik el a fizikai környezeti teljesítményt érintő eljárásaik mentén.

20

A kutatás lépéseinek áttekintését az alábbiakban mutatom be.

1-1. táblázat: A vizsgálat lépései és eredményei MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

Szakirodalmi vizsgálatok és

Elővizsgálat: Környezetelemzésre vonatkozó vállalati környezetirányítási eljárási utasítások (17 db) dokumentumelemzése kritériumokon alapuló ellenőrző lista módszerével.

Részeredmény: KIR „Tervezési (Plan)” fázisának minőségi paraméterei I. Empirikus kutatás: Kérdőíves felmérések, adatgyűjtés

Részeredmény: A felmért vállalati (114 vállalat) gyakorlat és tanúsítói tapasztalatok (10 tanúsító szervezet) adatbázisai

Adatelemzés

A. Kvalitatív empirikus kutatás B. Kvantitatív empirikus kutatás 1. A KIR működtetésével kapcsolatos

vállalati erőfeszítések feltárása a. KIR alkalmazás erőfeszítései

b. Szabvány követelményekre vonatkozó változtatási igények felmérése

1. Megalapozó vizsgálatok

a. Exploratív vállalati helyzetértékelés és tanúsítói kontroll

b. Szakmai alapon kiválasztott paraméterek együttes alakulásának elemzése

c. KIR változók alakulásának azonosítása

2. Redukált adatbázis létrehozása a. Az adatbázis adatredukciója a

statisztikai elemzés céljából

b. Változók értékkészletének skálázása Részeredmény: KIR „Tervezési (Plan)” fázisának azonosított optimalizálási változói

II. A minta többváltozós statisztikai kiértékelése 1. Korreláció elemzés

2. Vállalati környezeti teljesítményt befolyásoló faktorok kialakítása főkomponens analízis (PCA) segítségével

3. Klaszteranalízis

Részeredmény: KIR „Tervezési (Plan)” fázisának azonosított releváns változói és racionalizált teljesítmény dimenziói (környezetvédelmi motivációs, környezeti teljesítmény, környezeti

hatásértékelési és környezeti menedzsment dimenzió) FEJLESZTÉSEK

III. KIR teljesítmény indexek

1. KIR teljesítmény indexek kialakítása és tesztelése, összesített és regionális állapotértékelés 2. KIR fejlesztési lehetőségek azonosítása az indexek érzékenységvizsgálatával, befolyások

azonosítása

Eredmény: KIR teljesítmény indexek (4+1 db) kialakítása (háttértáblázatok), a minta összesített és regionális állapotértékelése és a vállalati környezeti teljesítményt befolyásoló KIR fejlesztési

lehetőségek (36 db) azonosítása és hatásuk (teljes/parciális/specifikus) elemzése (segédtáblázatok)

IV. Fejlesztési modell koncepció 1. Célirányos fejlesztési lehetőségek feltárása

2. Önértékelésen alapuló KIR fejlesztési modell koncepció kialakítása 3. A kifejlesztett eljárás tesztelése vállalati önértékelési példákon keresztül

Eredmény: Önértékelésen alapuló KIR fejlesztési modell koncepció kialakítása

21