3. ANYAG ÉS MÓDSZER
3.1 Vizsgálati anyag és módszer
3.1.1 A „Tervezési (Plan)” fázis optimalizálási paraméterei
Végeredményben a környezetállapot javításában közvetlenül vagy közvetve a szervezetek környezeti teljesítményének fizikai, környezeti vonatkozásai meghatározók. A környezeti vonatkozások érvényesítése meghatározóan tehát a PDCA-ciklus „Tervezési (Plan)” fázis optimalizálásával alapozható meg, azon belül is a KIR hatásértékelési eljárás bír kiemelt jelentőséggel.
72
A „Tervezési (Plan)” fázis és a KIR hatásértékelési eljárás „legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatának”38 meghatározására a folyamat minőségét befolyásoló jellemzők, mint optimalizálási paraméterek feltárására van szükség.
Az alábbiakban az egyes tervezési lépéseket és az eredményt befolyásoló minőségi paramétereket mutatom be alapul véve az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány követelményeit és a szakirodalmi elemzés tapasztalatait.
Az elemzés keretének meghatározása
A környezeti menedzsment rendszer a vállalat, mint nyereségorientált gazdálkodó szervezet, általános menedzsment részeként kerül kiépítésre (RÉDEY 2008).
Komplexitásából, szerteágazóságából és stratégiai jellegéből kifolyólag egy környezetmenedzsment rendszer bevezetése csak adott szervezet felső vezetésének javaslatára indukálódhat. Ezért a rendszer bevezetésekor az első és legfontosabb lépés a felső vezetés meggyőzése, sőt ezen túl elkötelezettségének biztosítása(NAGY –TORMA –VAGDALT 2006).
Részlet az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szövegéből:
„A rendszer sikere attól függ, hogy a szervezet minden szintjén és minden funkciójának betöltése során milyen a dolgozók elkötelezettsége, különösen a felső vezetőségé.”
A felső vezetőség intézkedésekben jelentkező elkötelezettsége mögött „élő” környezetvédelmi motivációk meglétét feltételeztem, mely minőségi jellemzőnek tekinthető a KIR-rel kapcsolatos vezetői attitűdben.
A KIR alkalmazásával kapcsolatos motivációs tényezők felmérése segítheti a felső vezetők cselekvésre ösztönző szándékai hátterének megértését, mely a rendszerépítés megalapozásában nyújt segítséget.
A szervezeteket motiválhatják olyan vállalaton kívüli tényezők, mint a szigorú szabályozási rendszer, a bankok/biztosítók elvárása, üzleti partnerek követelményei, versenytársak elvárása, piaci, fogyasztói igények, helyi lakosság és a civil szervezetek befolyása stb.. A belső tényezők között fontosak lehetnek a tulajdonosi, részvényesi elvárások, az alkalmazottak elvárása, vagyis a környezettudatosság, a termék/tevékenység/szolgáltatás jellege stb..
A nyereségorientált vállalatok környezetvédelmi érdekeltségére és motivációira nagy befolyását azonosítottam a profitmotívumnak, ezzel összefüggésben a KIR számszerűsíthető előnyeinek, melyek jelentkezése ösztönző tényező a felső vezetőség elkötelezettségének elnyerésében.
A pénzügyi előnyök jelentkezése megteremti a KIR alkalmazásának gazdasági létjogosultságát, mely a KIR alkalmazások jövőjére van hatással, mely az elemzés módszeres és rendszerszemléletű kereteinek biztosításában játszik szerepet.
Részlet az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szövegéből:
„A környezetközpontú irányítás számos kérdést felölel, köztük olyanokat, amelyek befolyásolják a stratégiát és a versenyképességet.”
„A környezetközpontú irányítás tárgyú nemzetközi szabványoknak a célja az, hogy a szervezeteket hozzájuttassák egy eredményes környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) elemeihez úgy, hogy ezeket össze lehessen kapcsolni a vezetés egyéb követelményeivel, és hozzá lehessen segíteni a szervezeteket a kitűzött környezeti és gazdasági céljaik eléréséhez.”
38 A szervezetek által az érintett ágazatban a környezetvédelmi vezetési rendszer leghatékonyabb végrehajtási módja, amely az adott gazdasági és technikai körülmények mellett a legjobb környezeti teljesítményt eredményezi (EMAS Global - 1221/2009/EK rendelet).
73
A számszerűsíthető és nem számszerűsíthető előnyök jelentkezéséből adódó értékítéletet a KIR célirányosságának felmérése adja meg, vagyis, hogy mennyire szolgálja a KIR a vállalat céljait és érdekeit. Ha egy szervezet előnyeit élvezi a KIR működtetésének, akkor motivációi is jól felfogott vállalati érdekekben testesülnek meg.
Részlet az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szövegéből:
„Több környezetközpontú irányítási módszer rendszeres alkalmazása és bevezetése hozzájárulhat ahhoz, hogy az érdekelt felek számára az eredmény optimális legyen…
… Ahhoz, hogy a környezeti célok elérhetők legyenek, a környezetközpontú irányítási rendszer arra ösztönözheti a szervezeteket, hogy megfontolják az adott esetben elérhető legjobb technika alkalmazását, ha ez gazdaságilag lehetséges, és teljes mértékben számításba vegyék ezeknek a technikáknak a költséghatékonyságát.”
Átfogó jellemző szükséges a szabványkövetelmények vállalati sajátosságokhoz igazításának kimutatására, mely a KIR testreszabottságát határozza meg, egyben a jól megválasztott keretekről adnak tájékoztatást. A felső vezetés megfelelő hozzáállásának meghatározásához a környezeti funkció szerepkörének és a környezetmenedzsment által követendő stratégiák helyzetértékelése szükséges, a környezeti kockázatok és piaci lehetőségek függvényében (KEREKES –KINDLER 1997). A KIR keretrendszerének tartalommal való feltöltéséhez javasolt további környezettudatos vállalatirányítási eszközök alkalmazása, mely módszerek bevonása szintén a felső vezetés motivációitól függ.
Az elemzés kereteit befolyásoló feltárt minőségi paramétereket, valamint azok logikai kapcsolatait az alábbi táblázatban mutatom be.
3-1. táblázat: Az elemzés kereteit befolyásoló paraméterek és logikai kapcsolataik (saját szerkesztés)
Az elemzés keretei
Optimalizálási paraméterek Felső vezetés
elkötelezettsége Vállalatok környezetvédelmi motivációi (külső és belső tényezők)
KIR számszerűsíthető előnyei
A vállalati KIR alkalmazások jövője
A szervezet
érdekeinek szolgálata a KIR által
A KIR testreszabottsága
A környezeti tényezők/hatások azonosítása
A környezeti tényezők azonosítása szorosan kapcsolódik az előzetes környezeti állapotfelméréshez és felhasználja eredményeit.
A környezeti tényezők analízise során a döntéshozók pontos képet kapnak a vállalat – környezet érintkezésének jellegéről, jellemző pontjairól és folyamatairól. Ez a gyakorlatban egyet jelent a vállalat összes folyamatának környezetvédelmi jellegű áttekintésével (NAGY – TORMA –VAGDALT 2006).
A helyzetfeltáró folyamatot egyrészt befolyásolja az, hogy a szabványi követelmények milyen mélységű elemzést kívánnak meg (esetünkben a jelentős tényezők meghatározása).
Részlet az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szövegéből:
„…a szervezet képes legyen olyan politikát és célokat kialakítani és bevezetni, amelyek figyelembe veszik a jogszabályi és a szervezet által vállalt egyéb követelményeket, valamint a jelentős környezeti tényezőkre vonatkozó információkat. Ez azokra a környezeti tényezőkre vonatkozik, amelyeket a szervezet olyanoknak
74
minősít, hogy az ellenőrzési körébe be tudja vonni és befolyásolni tudja. A szabvány maga nem fogalmaz meg a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos konkrét kritériumokat.”
A szabvány alkalmazásával a szervezetek önként vállalják a követelmények teljes körű bevezetését és a megfelelő működést. Minőségi paraméterként jelentkezik a szervezetek előírások szigorúságára vonatkozó értékelése, melyből a környezeti tényezők kezelésére tett erőfeszítésekre következtethetünk. A környezeti tényezőkre vonatkozó szabványkövetelmények értékelésére az alábbi kategóriákat alakítottam ki: könnyen teljesíthető – megfelelő – szigorú.
A követelmények mentén végzett tényező/hatás feltáró eljárás eredményének minőségét a munkát végző személyek szakmai kompetenciája is befolyásolja. A szakszerűséget és a szervezeti sajátosságok ismeretét alapvetően feltételezve a legjobb gyakorlat azonosítása céljából a tényező feltárás menetének és módjának jellemzésére az alábbi besorolást alakítottam ki: vállalati szakember vagy team végzi – külső szakértők vagy tanácsadók alkalmazása – csoportmunkában szervezeti egységenként végzett.
A környezeti hatótényezők feltárása során a szabvány kereteket ad meg, továbbá KIR hatásértékelő eljárási utasítás létrehozását követeli meg.
Részlet az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szövegéből:
„Környezeti tényezők (4.3.1.)
A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn olyan eljárás(oka)t,
a) amely(ek) kimutatja(ák) a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területéhez tartozó tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak azokat a környezeti tényezőit, amelyeket a szervezet be tud vonni ellenőrzési körébe, és amelyeket befolyásolni tud, figyelem be véve a tervezett vagy az új fejlesztéseket és az új vagy módosított tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat, továbbá
b) amelyekkel meg tudja határozni, hogy mely tényezőknek van vagy lehet jelentős hatásuk a környezetre (azaz a jelentős környezeti tényezőket).
A szervezetnek dokumentálnia kell és naprakész állapotban kell tartania ezt az információt.”
A megannyi technika alkalmazása között minőségi különbséget tehetünk az alkalmazott vállalati módszertanok eredete szempontjából. A szélesebb körben kipróbált, legjobb környezetirányítási gyakorlatoktól, azok kiforrottsága miatt, megalapozottabb hatásfeltárási szint várható. A minőségi növekedést így az egyedi alkalmazásoktól indulva az iparági, nemzetközi útmutatók felé feltételeztem. Felmérésére a következő kategorizálást alakítottam ki: saját módszertan – anyaszervezet ajánlása – iparági útmutató – nemzetközi szervezetek ajánlása – bankok, biztosítótársaságok útmutatói.
A hatásfeltáró folyamat eredménye kulcskérdés, pillanatkép a szervezet környezeti teljesítményéről. A hatások regisztrálása folyamatos, szakadatlan feladat. A környezeti hatásregiszter alkalmazása - szervezési eszköz - a KIR kiépítésére és működtetésére jellemző technika, ám alkalmazása önkéntes, mégis széles körben elterjedt.
A hatásregiszter elkészítése során megvalósul a környezeti hatások múltbeli/jelenlegi/jövőbeli számba vétele, értékelése technológiai lépésenként és üzemmenetenként. Tartalmazza mindazokat a környezeti hatásokat, amelyek a vállalat valamennyi résztevékenységét jellemzik, beleértve a normál/rendellenes/vészhelyzeti/karbantartás/indítás/leállítás üzemállapota esetén bekövetkező hatásokat(JUHÁSZ –KOCZOR 2002).
A hatásregiszter mögött alkalmazott módszertan és munka minősítése a tényező azonosítás és értékelés eredményének értékelésével képzelhető el. A környezeti tényező feltárás módszerét és hatékonyságát a szükséges környezeti információ meghatározására a következő besorolás alapján minősítettem: kezdeti felmérés óta – első KIR tanúsításra – többszöri KIR tanúsításra – folyamatban a feltárás.
75
Egy vállalat környezetvédelmi jellemzői folyamatos, dinamikus változásban vannak. Ezért jó gyakorlatként szükség van a környezeti tényezők/hatások felülvizsgálatára. A felülvizsgálatok aktualizálják és bővíthetik a kezdeti állapotfelmérést ezért minőségi paraméterként jelentkezik. A felülvizsgálat jelentkezésének kategorizálása: igen – nem.
A felülvizsgálati okok is értékes optimalizálási paraméterekként elemezhetők a jó gyakorlatok azonosításakor, ezért kategorizálásukat a következő gyakorlati okok alapján alakítottam ki:
belső audit során feltárt ok – technológia, termékjellemző módosulása - új technológia, termék bevezetése – szabályozók, jogszabályi és szabványi követelmények változása.
A környezeti tényezők/hatások azonosítását befolyásoló feltárt minőségi paramétereket, valamint azok logikai kapcsolatait az alábbi táblázatban mutatom be.
3-2. táblázat: A környezeti tényezők/hatások azonosítását befolyásoló paraméterek és logikai kapcsolataik (saját szerkesztés)
A környezeti tényezők/hatások azonosítása
Optimalizálási paraméterek ISO 14001 szabvány környezeti
tényezőkre vonatkozó követelményei
Könnyen teljesíthető Megfelelő
Szigorú
Környezeti hatásértékelés menete Vállalati szakember vagy team végzi Külső szakértők vagy tanácsadók alkalmazása
Csoportmunkában szervezeti egységenként végzett
A környezeti hatótényezők azonosítására
és értékelés módszere eredet szerint Saját módszertan Anyaszervezet ajánlása A környezeti hatások felülvizsgálatának okai
Belső audit során feltárt ok
Technológia, termékjellemző módosulása Új technológia, termék bevezetése Szabályozók, jogszabályi és szabványi követelmények változása
A környezeti tényezők/hatások számszerűsítése
A környezeti tényezők jelentőségének értékelésére szolgáló vállalati módszertant az ISO 14001 szabvány követelményei alapján dokumentált módon, környezetirányítási eljárási utasításban (röviden KEU) kell rögzíteni. A hatásértékelési módszerek fejlettsége eltérő mélységű környezeti információhoz juttatja az alkalmazókat, ezért e tényezőt minőségi paraméternek azonosítottam. A szakirodalmi vizsgálatok alapján a következő kategóriákat állítottam fel: megalapozó módszer – indikátor módszer – anyag- és energiaforgalmi módszer – hierarchizáló módszer – szintetizáló módszer.
A dolgozat szakirodalmi elemzése során több ponton igazoltam a megalapozó szintről a mélyebb elemzést lehetővé tevő módszerek felé való továbblépés előnyét. Az állandó módszertannal végzett környezeti tényező feltárás és értékelés – még a hatások felülvizsgálata esetén is – rögzítheti a környezeti információk mennyiségét és minőségét. A módszerek
76
továbbfejlesztése tehát optimalizáló paraméter, melynek lehetséges besorolását az alábbiak szerint alakítottam ki: állandó módszer – egyszeri módosítás – többszöri módosítás.
A környezeti tényezők/hatások számszerűsítését befolyásoló feltárt minőségi paramétereket valamint, azok logikai kapcsolatait az alábbi táblázatban mutatom be.
3-3. táblázat: A környezeti tényezők/hatások számszerűsítését befolyásoló paraméterek és logikai kapcsolataik (saját szerkesztés)
A környezeti tényezők/hatások
számszerűsítése
Optimalizálási paraméterek A környezeti információ
rendelkezésre állása A környezeti hatótényezők azonosító és
A jelentős tényezővé/hatássá válás feltételei
A hatásfolyamatok ismerete alapján alakíthatók ki a jelentőségi kritériumok, egyben minőségi paraméterekként is azonosíthatók. Az alkalmazók preferenciái TORMA (2007) nyomán az alábbiak szerint tudtam kategorizálni a jelentőségi kritériumokat: néhány kulcsfontosságú tényező kiemelése, „megérzése” – technológiából adódó ismeretek – fizikai mennyiségekhez pénzérték hozzárendelése39 – fizikai mennyiségek célértékhez viszonyítása alapján40 – kibocsátások, terhelés alapján (midpoint) – közegben bekövetkező várható károsodás alapján (endpoint) – szakértői relatív súlyozás.
Részlet az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szövegéből:
„… meg tudja határozni, hogy mely tényezőknek van vagy lehet jelentős hatásuk a környezetre (azaz a jelentős környezeti tényezőket).
A szervezetnek dokumentálnia kell és naprakész állapotban kell tartania ezt az információt.
A szervezetnek biztosítania kell, hogy a jelentős környezeti tényezőket a környezetközpontú irányítási rendszerének kialakításakor, bevezetésekor és fenntartásakor figyelembe vegyék.”
A jelentőssé minősítés kritériumait az MSZ EN ISO 14001:2005 követelményei alapján másfajta besorolás szerint is elvégeztem: környezettudományi megfontolások – etikai, ideológiai elvek – politikai elvek – jogszabályi megfelelés – szervezet pénzügyi helyzete.
A KIR tervezési folyamatában alkalmazott termelési folyamat öko-mérlegének elkészítését az alkalmazott fő technológia környezeti információinak ismerete nagyban segíti és a jelentőssé minősítést is befolyásolja.
Az értékelési folyamatot hasonlóképp segíti az anyag- és energiamérlegekben szereplő adatok kiterjedése a szervezet által befolyásolható hatások körére. A jó lefedettséggel bíró öko-mérlegek magasabb szintű teljesítményértékelési módszertanok felé való továbblépés alapját is jelenthetik a szervezet számára (pl. környezeti teljesítményértékelés, életciklus-elemzés).
39 Monetarizálás (fizetési hajlandóság).
40 Céltól való távolság figyelembe vétele (Distance to target – DTT).
77
A jelentő tényezővé/hatássá válás feltételeit befolyásoló feltárt minőségi paramétereket, valamint azok logikai kapcsolatait az alábbi táblázatban mutatom be.
3-4. táblázat: A jelentős tényezővé/hatássá válás feltételeit befolyásoló paraméterek és logikai kapcsolataik (saját szerkesztés)
A jelentős tényezővé/hatássá válás feltételei
Optimalizálási paraméterek A környezeti hatótényezők
jelentőssé minősítésének módszere Néhány kulcsfontosságú tényező kiemelése, „megérzése” – technológiából adódó ismeretek Technológiából adódó ismeretek Fizikai mennyiségekhez pénzérték hozzárendelése
Fizikai mennyiségek célértékhez viszonyítása alapján
Kibocsátások, terhelés alapján (midpoint)
Közegben bekövetkező várható károsodás alapján (endpoint) Szakértői relatív súlyozás Jelentőségi kritériumok Környezettudományi
megfontolások Etikai, ideológiai elvek Politikai elvek
Jogszabályi megfelelés Szervezet pénzügyi helyzete Az alkalmazott fő technológia ismereti szintje a környezeti tényezőkre vonatkozóan
Az anyag- és energiamérlegekben szereplő adatok kiterjedése a szervezet által befolyásolható hatások körére
A jelentős tényezők értékelése
A szabvány előírja a környezeti teljesítmény figyelemmel kísérését.
Részlet az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szövegéből:
„A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn eljárás(oka)t mindazon műveletei fő jellemzőinek rendszeres figyelemmel kísérésére és mérésére, amelyeknek jelentős hatásuk lehet a környezetre. Az eljárások tartalmazzák, a teljesítmény figyelemmel kísérésére, az érintett műveletek szabályozottságára és a szervezet környezeti céljainak és előirányzatainak megfelelőségére vonatkozó információk dokumentálását.”
E követelményt illetően minőségi paraméterként a környezeti teljesítmény értékelését tekintettem. A környezeti teljesítmény értékelésével foglalkozik: igen – nem besorolás után további információkkal szolgálnak az alábbi kategóriák: esetleges értékelés - csak bizonyos hatásokra vonatkozóan dokumentáltan – kiépített indikátorokon alapuló teljesítményértékelő rendszer (ISO 14031) alkalmazása.
A teljesítmény tágabb nézőpontból való értékelésének minősítésére az életciklus szemléletben való gondolkodást tekintettem optimalizáló paraméterként. Kategorizálása a következőképp alakult: LCA nem tervezett – tervezett LCA – elvégzett LCA.
A környezeti tényezők közvetett hatásainak kezelése szintén gondos alkalmazói környezettudatosságra utal. A beszállítók környezeti értékelése minőségi paraméter, egyben a közvetett hatások befolyásolására utal, kategorizálását az alábbiak szerint végeztem: nem minősítenek – feladat specifikusan – minden alvállalkozóra.
78
A jelentős tényezők értékelését befolyásoló feltárt minőségi paramétereket, valamint azok logikai kapcsolatait az alábbi táblázatban mutatom be.
3-5. táblázat: A jelentős tényezők értékelését befolyásoló paraméterek és logikai kapcsolataik (saját szerkesztés)
A jelentős tényezők értékelése
Optimalizálási paraméterek A környezeti hatásokban
bekövetkezett változások értékelése
Igen Esetleges értékelés
Csak bizonyos hatásokra vonatkozóan
dokumentáltan
Kiépített indikátorokon alapuló
teljesítményértékelő rendszer (ISO 14031) alkalmazása
Nem
Életciklus szemlélet LCA nem tervezett Tervezett LCA Elvégzett LCA Beszállítók minősítése Nem minősítenek
Feladat specifikusan Minden alvállalkozóra
A környezeti célok kialakítása
A jelentős hatásokra alapozottan a szabvány megköveteli a környezeti célkitűzések kialakítását.
Részlet az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szövegéből:
„A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn dokumentált környezeti célokat és előirányzatokat a szervezet érintett funkcióihoz és szintjeihez.”
Minőségi szempontokként különböztettem meg a célkitűzések kialakítását, melyet a következőképp kategorizáltam: vállalati központi fő célok és ebből eredő telephelyi alcélok – telephelyi fő célok és alcélok.
A kialakítás különböző lehetőségeket jelent a telephelyi jelentős hatások és a vállalati környezeti stratégia figyelembe vételére.
Az adekvát célrendszer megfogalmazása szintén minőségi paraméter.
Részlet az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szövegéből:
„Ez a nemzetközi szabvány egy olyan környezet-központú irányítási rendszer követelményeit írja elő, amely képessé teszi a szervezetet a jogszabályi követelményeket és a jelentős környezeti tényezőkre vonatkozó információkat figyelembe vevő politika és célok meghatározására és bevezetésére.”
A környezeti célok illesztése a telephelyi jelentős környezeti tényezőkhöz nagyban befolyásolja a további erőfeszítéseket és a KIR működtetését.
Részlet az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szövegéből:
„A szervezet a célok és az előirányzatok kitűzésekor és felülvizsgálatakor vegye figyelembe a jogszabályi és a szervezet által vállalt egyéb követelményeket, valamint a jelentős környezeti tényezőit. Továbbá vegye figyelembe a lehetséges műszaki változatokat, a pénzügyi, a működési és az üzleti követelményeket, valamint az érdekelt felek véleményét.”
79
A célok kitűzését az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány követelményei alapján is kategorizáltam a befolyásoló tényezők szerint: szervezet pénzügyi helyzete – felső vezetés környezettudatossága – szervezet környezeti stratégiája – szervezeti szintek közötti belső kommunikáció minősége – környezeti hatásokból eredő veszélyek.
A környezeti célok kialakítását befolyásoló feltárt minőségi paramétereket, valamint azok logikai kapcsolatait az alábbi táblázatban mutatom be.
3-6. táblázat: A környezeti célok kialakítását befolyásoló paraméterek és logikai kapcsolataik (saját szerkesztés)
A környezeti célok kialakítása
Optimalizálási paraméterek
Környezeti célkitűzések kialakítása Vállalati központi fő célok és ebből eredő telephelyi alcélok
Telephelyi fő célok és alcélok Környezeti célkitűzések illeszkedése a telephelyen feltárt jelentős környezeti tényezőkhöz
A környezeti célok kitűzését
befolyásoló paraméterek Szervezet pénzügyi helyzete Felső vezetés környezettudatossága Szervezet környezeti stratégiája Szervezeti szintek közötti belső kommunikáció minősége
Környezeti hatásokból eredő veszélyek
A környezeti célkitűzések megvalósítása
A lépés átvezet a „Tervezési (Plan)” fázisból a „Megvalósítás (Do)” fázisába azzal, hogy számszerűsített, elérendő mérföldköveket (előirányzatokat) határoz meg.
Részlet az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szövegéből:
„A szervezet hozzon létre, vezessen be és tartson fenn programo(ka)t céljainak és előirányzatainak eléréséhez. A program(ok) tartalmazza(ák)
a) a célok és az előirányzatok eléréséhez a felelősségek meghatározását a szervezet érintett funkcióihoz és szintjein,
b) azokat az eszközöket és időbeli kereteket, amelyekkel ezeket el kell érni.”
A környezeti célkitűzések megvalósulási hatékonysága az előirányzatokhoz képest a KIR során tett erőfeszítéseket jellemzi.
A „Megvalósítás (Do)” fázisa során a KIR működtetését könnyítő/nehezítő tényezők befolyásolják az előirányzatok elérését. A szakirodalom tanulmányozása és a személyes tapasztalatok alapján a következő kategóriákat említem, mint optimalizáló paramétereket:
szervezeti ellenállás szintje – alkalmazottak tájékozottsági szintje – környezeti folyamatok ismereti szintje - értékelő szakemberek hatásvizsgálati ismeretének szintje - technológiai és folyamatleírások részletessége – erőforrások rendelkezésre állása – felelősségi körök tisztázottsága, jogosultságok.
A környezeti célkitűzések megvalósítását befolyásoló feltárt minőségi paramétereket, valamint azok logikai kapcsolatait az alábbi táblázatban mutatom be.