5. TELJESÍTMÉNY INDEXEK
5.3 Célirányos fejlesztési lehetőségek
5.3.2 Fejlesztési lehetőségek a teljesítmény dimenziókban
Táblázatban foglaltam össze külön-külön az egyes indexeket kimutathatóan befolyásoló KIR változókat. Az összesített eredmények mellett a befolyások dimenziónkénti sorrendjét a
„Segédtáblázat 2.” foglalja össze.
A kimutatás küszöbértéke70: 0,25 < eltérés volt. A befolyás mértéke alapján fentről lefelé csökkenő sorrendben - kiemelve a legerősebb változókat - adtam meg a célirányos fejlesztési lehetőségeket jelentő változókat. Zárójelben különítettem el indexenként a saját, index felépítésben részt vevő változókat. Az oszlopokban szereplő változók lefelé csökkenő sorrendje részletesen szemléltette a befolyások mentén az adott teljesítmény dimenziókban előirányozható fejlesztési lehetőségeket.
70 A felmérés exploratív jellegét szem előtt tartva a 0,25 értékű eltérést is szignifikáns különbségnek tekintettem.
186
5-14. táblázat: Segédtáblázat 2.: Indexenként azonosított befolyások a KIR változókat illetően (saját felépítés)
MOT KTM KHÉ KMR AGG
(Tulajdonosi elvárás) (Környezeti teljesítményértékelő
rendszer alkalmazása) Jogszabályi megfelelés a jelentős környezeti tényezők kiválasztásánál)
(Alkalmazottak elvárása) (Beszállítók minősítése) (Környezeti hatások felülvizsgálata)
(Környezeti folyamatok ismereti szintje) Adatok kiterjedése a szervezet
anyag- és energiamérlegében azon hatásokra, amelyekre a szervezet elvárható befolyással tud lenni
(KIR célirányossága) Szervezet környezeti
stratégiája a környezeti célok kitűzésekor
(KIR testreszabottsága) KIR jövőbeli alkalmazásának fontossága
Környezeti
teljesítményértékelő rendszer alkalmazása
Hatásregiszter használata (Környezeti célkitűzések illeszkedése a telephelyi jelentős
(Szervezet környezeti stratégiája
a környezeti célok kitűzésekor) Környezeti célkitűzések illeszkedése a telephelyi jelentős környezeti tényezőkhöz
(Környezeti hatásokból eredő veszélyek figyelembe vétele a környezeti célok kitűzésekor)
(Újrahasznosítás a szervezet
anyag és energia
elvonásokra/kibocsátásokra vonatkozó dokumentált eljárásaiban)
Adatok kiterjedése a szervezet anyag- és energiamérlegében azon hatásokra, amelyekre a szervezet elvárható befolyással tud lenni
KIR jövőbeli alkalmazásának fontossága
(Környezeti hatásokat azonosító és értékelő eljárás továbbfejlesztése, ill.
módosítása)
KIR jövőbeli alkalmazásának fontossága
Jogszabályi megfelelés a jelentős környezeti tényezők kiválasztásánál
Jogszabályi megfelelés a jelentős környezeti tényezők kiválasztásánál
KIR testreszabottsága (Szervezet pénzügyi helyzete a jelentős környezeti tényezők kiválasztásánál)
Szervezet környezeti stratégiája a környezeti célok kitűzésekor
187
megfontolások a jelentős
környezeti tényezők
kiválasztásánál)
Hatásregiszter használata Felső vezetés
környezettudatossága a környezeti célok kitűzésekor
(KIR jövőbeli alkalmazásának fontossága)
Környezetbarát
terméktervezés a szervezet
anyag és energia
elvonásokra/kibocsátásokra vonatkozó dokumentált eljárásaiban
KIR jövőbeli alkalmazásának fontossága
(Anyagok kiváltása a szervezet
anyag és energia
elvonásokra/kibocsátásokra vonatkozó dokumentált eljárásaiban)
Hatásregiszter használata
Újrahasznosítás a szervezet
anyag és energia
elvonásokra/kibocsátásokra vonatkozó dokumentált eljárásaiban
Adatok kiterjedése a szervezet anyag- és energiamérlegében azon hatásokra, amelyekre a szervezet elvárható befolyással tud lenni
KIR célirányossága (Erőforrások rendelkezésre állása)
KIR testreszabottsága
KIR célirányossága Környezetvédelmi célú megbízás
(Hatásregiszter használata) (Felelősségi körök tisztázottsága, jogosultságok)
Beszállítók minősítése Környezeti hatásokból eredő
veszélyek figyelembe vétele a környezeti célok kitűzésekor
Szervezet környezeti stratégiája a környezeti célok kitűzésekor
LCA alkalmazása (Adatok kiterjedése a szervezet anyag- és energiamérlegében azon hatásokra, amelyekre a szervezet elvárható befolyással tud lenni)
Tulajdonosi elvárás
Környezeti célkitűzések illeszkedése a telephelyi jelentős környezeti tényezőkhöz
Környezeti hatások
felülvizsgálata Adatok kiterjedése a szervezet anyag- és energiamérlegében azon hatásokra, amelyekre a szervezet elvárható befolyással tud lenni
(Technológiai és
folyamatleírások részletessége)
Megelőző szemlélet a szervezet
anyag és energia
elvonásokra/kibocsátásokra vonatkozó dokumentált eljárásaiban
Anyagok kiváltása a szervezet
anyag és energia
KIR testreszabottsága Környezeti célkitűzések illeszkedése a telephelyi jelentős környezeti tényezőkhöz
Újrahasznosítás a szervezet
anyag és energia
elvonásokra/kibocsátásokra vonatkozó dokumentált eljárásaiban
188
Vállalati központ Szervezeti szintek közti belső környezeti kommunikáció
KIR testreszabottsága Megelőző szemlélet a szervezet
anyag és energia
terméktervezés a szervezet
anyag és energia
Alkalmazottak elvárása KIR célirányossága Környezetbarát terméktervezés a szervezet anyag és energia elvonásokra/kibocsátásokra vonatkozó dokumentált eljárásaiban
Szervezeti szintek közti belső környezeti kommunikáció
Környezeti hatásokat azonosító és értékelő eljárás továbbfejlesztése, ill. módosítása
Környezettudományi
megfontolások a jelentős környezeti tényezők kiválasztásánál
- - (Környezetvédelmi kérdések
érvényre jutása integrált irányítási rendszerben)
Környezeti folyamatok ismereti szintje
189
A KIR változók befolyásának meghatározása alapján megállapítottam, hogy e változók mentén végzett célirányos fejlesztések a KIR teljesítményének és hatékonyságának számszerűsíthető növekedését eredményezték a „Tervezési (Plan)” fázisban. Általuk becsülhetővé váltak egy szervezet fejlődési dimenziói és a fejlődés jelentkezésének foka (elsődleges, másodlagos, … stb.)
Az egyes indexeket felépítő változók önmagukban történő fejlesztése természetszerűleg okozta a saját dimenzióban kimutatható fejlődést, de a feltárt korrelációk alapján a befolyás mértéke tovább erősödhet.
Az egyes változók együttesen vagy külön-külön történő fejlesztése kimutatható eredményekhez juttatta az alkalmazókat.
Összességében megállapítottam, hogy elemzésem a fenti módszerrel elérte a kitűzött kettős célt.
1. A kialakított indexértékeken keresztül relatív, számszerűsíthető módon megadható a vizsgált vállalati teljesítmény adott szintet jellemző és fejlesztések utáni értékelése a vállalati folyamatokba történő beavatkozás nélkül.
2. A szakmai alapon kiválasztott KIR változókat sorrendbe állítottam az egyes KIR teljesítmény indexek jelzésértékű befolyásolása alapján. A befolyások meghatározása lehetőséget teremtett a KIR „Tervezési (Plan)” fázis teljesítményének és hatékonyságának célirányos fejlesztésére e változók mentén. A fizikai környezeti teljesítmény közvetett fejlesztése megvalósul, mivel az előirányzott fejlesztési erőfeszítések azon tervezési paramétereket érintették, amelyek a környezeti tényezők és hatások kezelésére vonatkoztak.
A módszer biztosítja a különböző szervezetek egységes értékelését, mely nem igényli a változatos vállalati eljárások módosítását, továbbá összehasonlításra ad lehetőséget.
A vizsgálati módszerrel a statisztikai elemzés eredményeit a gyakorlati felhasználásra készítettem elő. A feltárt eredmények felhasználását (a háttér- és segédtáblázatok használatát) az önértékelésen alapuló KIR fejlesztési modell koncepcióban részleteztem.
190