4. EREDMÉNYEK
4.5 Korrelációk és teljesítmény dimenziók
4.5.1 Korrelációk
Több változó együttes vizsgálata esetén a változók egymásközti korrelációját a korrelációs mátrix alapján tanulmányoztam63. A korreláció jelzi két tetszőleges érték közötti lineáris kapcsolat nagyságát és irányát, avagy ezek egymáshoz való viszonyát. Ugyanakkor figyelemmel kellett lennem arra, hogy csak a lineáris kapcsolatot jelzi. A korrelációs együttható (r) a két változó közötti kapcsolat erősségét mutatja. A determinációs együttható (r2) pedig azt, hogy hány százalékban határozza meg az egyik tényező a másikat, milyen erős és milyen irányú a kapcsolat a két változó között (HORVÁTH-SZOVÁTI 2004).
Először hipotézisek felállítására volt szükség. A korrelációs mátrix értelmezése után a vizsgálat értékelése következett, majd a hipotézisek igazolása illetve elvetése.
Végeredményként a releváns KIR változók közötti kapcsolatok mutatkoztak meg.
A vizsgálatokhoz a következő feltételezéseimet fogalmaztam meg (összes kimenet).
F1: Szoros és gyakori összefüggést vártam az egy témakörbe tartozó KIR változók között.
F2: Számítottam néhány olyan összefüggés „kiugrására”, melyek nem az azonos témakörbe tartozó KIR változók között jelentkeznek.
F3: Egyes változók szignifikánsan nem vagy csak igen kis mértékben korrelálnak - feltételezésem szerint - más változókkal.
F4: Egyes változók szignifikánsan erős mértékben korrelálnak - feltételezésem szerint - több más változóval.
A mátrix alsó részében (10. MELLÉKLET) az egyes változók közötti kapcsolat szignifikancia-szintjei találhatók. Ha ezek valamelyike nem éri el a 0,05 értéket, akkor a két változó között nincs kimutatható kapcsolat. A kimutatható kapcsolattal és 0,3 értéknél nagyobb korrelációs együtthatóval (r) rendelkező változópárokat vettem alapul.
63 A főátlóban mindig 1 állt, hiszen egy változónak önmagával való korrelációja maximális. A korreláció az egyik legfontosabb mérőszám két valószínűségi változó közötti összefüggésre.
148 Az alábbi skálázást követtem:
r < 0,25: nincs kapcsolat 0,25 <= r < 0,5: gyenge 0,5 <= r < 0,75: közepes 0,75 <= r: erős
Az elemzés alapján „kiugrottak” azok a kapcsolatok, melyek az egyes releváns KIR változók közötti összefüggésekre hívták fel a figyelmet.
Az adatokat vizsgálva egyértelműen megállapítottam, hogy az általában gyenge erősségű korrelációk mentén - a kutatás helyzetfeltáró jellegét figyelembe véve - a legszorosabb összefüggések (0,350<=r<0,596) több változópár között is megfigyelhetők voltak (a 0,350 értéknél alacsonyabb korrelációs együtthatóval rendelkező változópárokat már nem vettem figyelembe). (11. MELLÉKLET)
A korrelációanalízis eredményeit az alábbiakban mutatom be.
F1: Szoros és gyakori összefüggést vártam az egy témakörbe tartozó KIR változók között.
Az azonos témakörökben található változók közötti értékelhető kapcsolatok információval szolgáltak a releváns KIR változók köréről és vizsgálati témakörökről. A korrelációs mátrixban a változókhoz tartozó szignifikáns értékek valóban megerősítettek ebben, ez a feltevésem helyesnek bizonyult. Erre jó példák a témakörönként összefüggést mutató
„környezeti hatások felülvizsgálati okának”, „a KIR alkalmazás holisztikus mutatóinak”, „a KIR alkalmazó vállalatok környezetvédelmi motivációinak”, „a környezeti célok jellemzőinek” és a „környezetvédelmi eljárásoknak” változói.
4-13. táblázat: Azonos témakörbe tartozó KIR változók szoros összefüggései (a szerző adatai alapján)
Változópárok r
II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása II.5.4 Új technológia, termék bevezetése 0,595
I.7 KIR jövőbeli alkalmazása I.10 Testreszabottság 0,541
II.5.2 Belső audit során feltárt ok
II.5.5 Szabályozók, jogszabályi és szabványi
követelmények változása 0,496
II.5.4 Új technológia, termék bevezetése
II.5.5 Szabályozók, jogszabályi és szabványi
követelmények változása 0,475
I.6 Célirányosság I.7 KIR jövőbeli alkalmazása 0,461
III.5.5 Technológiai és folyamatleírások részletessége
III.5.7 Felelősségi körök tisztázottsága,
jogosultságok 0,436
I.1.4 Bankok és biztosítók elvárása I.1.9 Helyi lakosság erős befolyása 0,435 II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása
II.5.5 Szabályozók, jogszabályi és szabványi
követelmények változása 0,423
III.4.2 Felső vezetés környezettudatossága III.4.3 Szervezet környezeti stratégiája 0,418 III.7.6 Anyagok kiváltása III.7.8 Környezetbarát terméktervezés 0,400 I.1.1 Szigorú szabályozási rendszer I.1.2 Tulajdonosi elvárás 0,391
III.7.6 Anyagok kiváltása III.7.7 Megelőzés 0,390
III.7.4 Újrahasznosítás III.7.7 Megelőzés 0,381
I.1.2 Tulajdonosi elvárás I.1.6 Üzleti partnerek követelménye 0,364
III.7.3 Gondos bánásmód III.7.6 Anyagok kiváltása 0,362
III.2 Környezeti célkitűzések illeszkedése a
jelentős környezeti tényezőkhöz III.4.5 Környezeti hatásokból eredő veszélyek 0,362 III.7.4 Újrahasznosítás III.7.8 Környezetbarát terméktervezés 0,350
149
Megállapítottam, hogy a fenti változók egymással erősebben, de a többi változóval szignifikánsan nem vagy csak kis mértékben korrelálnak.
A legszorosabb kapcsolatot a környezeti hatások felülvizsgálatának okai témakörbe tartozó változók között figyeltem meg, nevezetesen a „II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása” és a „II.5.4. Új technológia, termék bevezetése” változók között (0,595). A közös háttérváltozó meglétét a későbbiekben elemzem. Szoros kapcsolatot fedeztem fel a
„II.5.2 Belső audit során feltárt ok” és a „II.5.5 Szabályozók, jogszabályi és szabványi követelmények változása” között (0,496). Utóbbi változó kevésbé szorosan, de kapcsolatban volt az „II.5.4 Új technológia, termék bevezetése” (0,475) és a „II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása” (0,423) változókkal. A „II.5.5 Szabályozók, jogszabályi és szabványi követelmények változása” felülvizsgálati változó kiemelt jelentősége ezzel beigazolódott.
A KIR alkalmazás holisztikus változói szintén együtt „mozogtak”. Legszorosabb kapcsolatot a
„I.10 Testreszabottság” és a „I.7 KIR jövőbeli alkalmazása” között találtam (0,541) Utóbbi a
„I.6 Célirányosság” (0,461) változóval is összefüggést mutatott.
A KIR működtetését befolyásoló változók közül a „III.5.5 Technológiai és folyamatleírások részletessége” és a „III.5.7 Felelősségi körök tisztázottsága, jogosultságok” mutattak összefüggést (0,436).
A KIR alkalmazó vállalatok környezetvédelmi motivációinak változói esetén a „I.1.4 Bankok és biztosítók elvárása” a „I.1.9 Helyi lakosság erős befolyása” változóval volt kapcsolatban (0,435). A „I.1.2 Tulajdonosi elvárás” változó alakulása pedig meghatározta a „I.1.1 Szigorú szabályozási rendszer” (0,391) és az „I.1.6 Üzleti partnerek követelménye” (0,364) változókat.
A környezeti célok jellemző változói esetén a „III.4.2 Felső vezetés környezettudatossága” és a
„III.4.3 Szervezet környezeti stratégiája” (0,418) változópár kapcsolata, valamint a „III.2 Környezeti célkitűzések illeszkedése a jelentős környezeti tényezőkhöz” és a „III.4.5 Környezeti hatásokból eredő veszélyek” változópár (0,362) kapcsolata volt felismerhető.
A környezetvédelmi eljárások között az „III.7.6 Anyagok kiváltása” korrelált a „III.7.8 Környezetbarát terméktervezés” (0,400), „III.7.3 Gondos bánásmód” (0,362) és „III.7.7 Megelőzés” (0,390) változókkal. Utóbbi összefüggést mutatott még a „III.7.4 Újrahasznosítás” változóval (0,362), mely a „III.7.8 Környezetbarát terméktervezés” (0,350) változóval korrelált.
Első feltételezésem igazolást nyert, mivel a szorosabb összefüggések között nagyobb arányban fordultak elő az azonos témakörök változópárjai.
F2: Számítottam néhány összefüggés „kiugrására”, melyek nem az azonos témakörbe tartozó KIR változók között jelentkeznek.
Második hipotézisemet igazolták a következő változópárok között tapasztalt összefüggések.
4-14. táblázat: Eltérő témakörbe tartozó KIR változók szoros összefüggései (a szerző adatai alapján)
Változópárok r
I.6 Célirányosság III.7.7 Megelőzés 0,462
III.3.2 Célkitűzések megvalósulási hatékonysága a többszöri KIR tanúsítások
esetén III.7.3 Gondos bánásmód 0,417
III.5.3 Környezeti folyamatok ismereti szintje III.7.7 Megelőzés 0,417 II.5.4 Új technológia, termék bevezetése II.12 Környezeti teljesítményértékelés 0,369 III.4.2 Felső vezetés környezettudatossága III.7.3 Gondos bánásmód 0,355 II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása II.12 Környezeti teljesítményértékelés 0,350
150
A környezetvédelmi eljárások változói közül a „III.7.7 Megelőzés” a „I.6 Célirányosság”
változóval (0,462), mint a KIR alkalmazás holisztikus változójával és a „III.5.3 Környezeti folyamatok ismereti szintje” változóval (0,417), mint a KIR működtetése változójával állt kapcsolatban.
A környezetvédelmi eljárások változói közül a „III.7.3 Gondos bánásmód” összefüggést mutatott a „III.3.2 Célkitűzések megvalósulási hatékonysága a többszöri KIR tanúsítások esetén” (0,417) változóval és a „III.4.2 Felső vezetés környezettudatossága” (0,355) változóval, mint a KIR célok jellemzőinek változóival.
A környezeti adatok elemzése változói közül a „II.12 Környezeti teljesítményértékelés”
változó esetén két környezeti hatások felülvizsgálatának okai témakörbe tartozó változóval azonosítottam kapcsolatot. Az „II.5.4 Új technológia, termék bevezetése” (0,369) változóval és a „II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása” változóval mutatott összefüggést. E két változó között mutatkozott a legszorosabb korreláció, mely két változó közös háttérváltozóját ezzel igazoltam.
Második feltételezésem ezzel beigazolódott.
F3: Egyes változók szignifikánsan nem vagy csak igen kis mértékben korrelálnak - feltételezésem szerint - más változókkal.
Az elemzés során egy változó esetén nem tapasztaltam értékelhető összefüggést. A környezeti adatok elemzése változói közül az „II.11. Anyag és energiamérleg környezeti adatai” mutatott gyenge korrelációt a „I.6. Célirányosság változóval” (0,312), mint a KIR alkalmazás holisztikus mutatójával.
Ezzel a harmadik hipotézisem is beigazolódott, de csak részben, mivel egyetlen változó esetén tapasztaltam kis mértékű korrelációt.
F4: Egyes változók szignifikánsan szorosan korrelálnak - feltételezésem szerint - több más változóval (háttérváltozók feltárhatók).
Negyedik feltételezésem szerint vannak olyan változók, amelyek szignifikánsan erős mértékben korrelálnak más változókkal. Feltételezésemet igazolták azok a változók, melyek 3-4 szorosabb kapcsolattal rendelkeztek, emellett további gyengébb korrelációkat is mutattak.
A változók között kialakítottam egyfajta sorrendet az erősebb kapcsolatotok száma alapján.
Egyenlő esetben a további gyengébb kapcsolatok száma szerint tettem különbséget.
Az alábbi táblázat mutatja be a fenti változópárokat és korrelációs együtthatóikat. A táblázatban szereplő releváns kapcsolatokat elemeztem.
A felállított sorrend alapján a változók közül kiemelhetők a KIR teljesítménye szempontjából értékelhető három, vagy annál több kapcsolattal rendelkező főbb KIR fejlesztési változók:
III.7.7 Megelőzés (környezetvédelmi eljárások), II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása (környezeti hatások felülvizsgálata), III.7.3 Gondos bánásmód (környezetvédelmi eljárások), III.7.6 Anyagok kiváltása (környezetvédelmi eljárások), II.5.4 Új technológia, termék bevezetése (környezeti hatások felülvizsgálata), II.5.5 Szabályozók, jogszabályi és szabványi követelmények változása (környezeti hatások felülvizsgálata).
A gyengébb kapcsolatok alapján számottevő KIR fejlesztési változók még: I.6 Célirányosság (KIR alkalmazás holisztikus változója), I.1.6 Üzleti partnerek követelménye (vállalatok környezetvédelmi motivációi), III.3.2 Célkitűzések megvalósulási hatékonysága a többszöri KIR tanúsítások esetén (környezeti célok jellemzői).
A korreláció elemzés során sikerült feltárnom a KIR teljesítményt befolyásoló főbb összefüggéseket és KIR változókat(12. MELLÉKLET).
151
4-15. táblázat: KIR változók szorosabb összefüggései más változókkal (a szerző adatai alapján)
Kapcsolatok száma Változópárok r
4 + 3 = 7 III.7.7 Megelőzés
III.5.3 Környezeti folyamatok ismereti szintje 0,417
III.7.6 Anyagok kiváltása 0,390
III.7.4 Újrahasznosítás 0,381
III.3.2 Célkitűzések megvalósulási hatékonysága a többszöri KIR tanúsítások esetén 0,317
III.7.3 Gondos bánásmód 0,313
I.7 KIR jövőbeli alkalmazása 0,308
3 + 1 = 4 II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása
II.5.4 Új technológia, termék bevezetése 0,595
II.5.5 Szabályozók, jogszabályi és szabványi követelmények változása 0,423
II.12 Környezeti teljesítményértékelés 0,350
II.5.2 Belső audit során feltárt ok 0,309
3 + 1 = 4 III.7.3 Gondos bánásmód
III.3.2 Célkitűzések megvalósulási hatékonysága a többszöri KIR tanúsítások esetén 0,417
III.7.6 Anyagok kiváltása 0,362
III.4.2 Felső vezetés környezettudatossága 0,355
III.7.7 Megelőzés 0,313
3 + 1 = 4 III.7.6 Anyagok kiváltása
III.7.8 Környezetbarát terméktervezés 0,400
III.7.7 Megelőzés 0,390
III.7.3 Gondos bánásmód 0,362
III.3.2 Célkitűzések megvalósulási hatékonysága a többszöri KIR tanúsítások esetén 0,306 3 II.5.4 Új technológia, termék bevezetése
II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása 0,595
II.5.5 Szabályozók, jogszabályi és szabványi követelmények változása 0,475
II.12 Környezeti teljesítményértékelés 0,369
3 II.5.5 Szabályozók, jogszabályi és szabványi követelmények változása
II.5.2 Belső audit során feltárt ok 0,496
II.5.4 Új technológia, termék bevezetése 0,475
II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása 0,423
2 + 5 = 7 I.6 Célirányosság
I.7 KIR jövőbeli alkalmazása 0,461
I.10 Testreszabottság 0,349
III.5.3 Környezeti folyamatok ismereti szintje 0,337
III.3.2 Célkitűzések megvalósulási hatékonysága a többszöri KIR tanúsítások esetén 0,329
II.11 Anyag és energiamérleg környezeti adatai 0,312
I.1.1 Szigorú szabályozási rendszer 0,309
152
Kapcsolatok száma Változópárok r
2 + 4 = 6 I.1.6 Üzleti partnerek követelménye
I.1.2 Tulajdonosi elvárás 0,364
I.10 Testreszabottság 0,349
III.5.3 Környezeti folyamatok ismereti szintje 0,337
III.3.2 Célkitűzések megvalósulási hatékonysága a többszöri KIR tanúsítások esetén 0,329
II.11 Anyag és energiamérleg környezeti adatai 0,312
2 + 1 = 3 I.1.2 Tulajdonosi elvárás
I.1.1 Szigorú szabályozási rendszer 0,391
I.1.6 Üzleti partnerek követelménye 0,364
III.4.2 Felső vezetés környezettudatossága 0,304
2 + 1 = 3 I.7 KIR jövőbeli alkalmazása
2 + 1 = 3 III.4.2 Felső vezetés környezettudatossága
III.4.3 Szervezet környezeti stratégiája 0,418
III.7.3 Gondos bánásmód 0,355
I.1.2 Tulajdonosi elvárás 0,304
2 + 1 = 3 II.12 Környezeti teljesítményértékelés
II.5.4 Új technológia, termék bevezetése 0,369
II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása 0,350
I.1.4 Bankok és biztosítók elvárása 0,342
2 + 1 = 3 III.7.4 Újrahasznosítás
III.7.7 Megelőzés 0,381
III.7.8 Környezetbarát terméktervezés 0,350
I.1.1 Szigorú szabályozási rendszer 0,323
2 III.4.5 Környezeti hatásokból eredő veszélyek
III.7.7 Megelőzés 0,417
III.2 Környezeti célkitűzések illeszkedése a jelentős környezeti tényezőkhöz 0,362 2 III.7.8 Környezetbarát terméktervezés
III.7.6 Anyagok kiváltása 0,400
III.7.4 Újrahasznosítás 0,350
1 + 4 = 5 III.3.2 Célkitűzések megvalósulási hatékonysága a többszöri KIR tanúsítások esetén
III.7.3 Gondos bánásmód 0,417
I.10 Testreszabottság 0,349
I.6 Célirányosság 0,329
III.7.7 Megelőzés 0,317
III.7.6 Anyagok kiváltása 0,306
1 + 2 = 3 I.1.1 Szigorú szabályozási rendszer
I.1.2 Tulajdonosi elvárás 0,391
III.7.4 Újrahasznosítás 0,323
I.6 Célirányosság 0,309
153
Kapcsolatok száma Változópárok r
1 + 2 = 3 I.10 Testreszabottság
I.7 KIR jövőbeli alkalmazása 0,541
III.3.2 Célkitűzések megvalósulási hatékonysága a többszöri KIR tanúsítások esetén 0,349
I.6 Célirányosság 0,349
1 + 2 = 3 III.4.3 Szervezet környezeti stratégiája
III.4.2 Felső vezetés környezettudatossága 0,418
III.4.5 Környezeti hatásokból eredő veszélyek 0,341
III.2 Környezeti célkitűzések illeszkedése a jelentős környezeti tényezőkhöz 0,307 1 + 1 = 2 II.5.2 Belső audit során feltárt ok
II.5.5 Szabályozók, jogszabályi és szabványi követelmények változása 0,496
II.5.3 Technológia, termékjellemző módosulása 0,309
1 + 1 = 2 III.5.7 Felelősségi körök tisztázottsága, jogosultságok
III.5.5 Technológiai és folyamatleírások részletessége 0,436
III.5.3 Környezeti folyamatok ismereti szintje 0,323
1 + 1 = 2 I.1.4 Bankok és biztosítók elvárása
I.1.9 Helyi lakosság erős befolyása 0,435
II.12 Környezeti teljesítményértékelés 0,342
1 + 1 = 2 III.2 Környezeti célkitűzések illeszkedése a jelentős környezeti tényezőkhöz
III.4.5 Környezeti hatásokból eredő veszélyek 0,362
III.4.3 Szervezet környezeti stratégiája 0,307
1 III.5.5 Technológiai és folyamatleírások részletessége III.5.7 Felelősségi körök tisztázottsága, jogosultságok 0,436
1 I.1.9 Helyi lakosság erős befolyása I.1.4 Bankok és biztosítók elvárása 0,435
1 II.11 Anyag és energiamérleg környezeti adatai I.6 Célirányosság 0,312
3 III.5.3 Környezeti folyamatok ismereti szintje
III.4.3 Szervezet környezeti stratégiája 0,341
I.6 Célirányosság 0,337
III.5.7 Felelősségi körök tisztázottsága, jogosultságok 0,323
154