Forrás: saját szerkesztés
Középpont Szórás N 21
H% 54,53 8,72
A% 0,04 0,06 43 22
H% 34,4 5,02
A% 0,07 0,07 169 23
H% 16,8 6,07
A% 0,04 0,05 145 24
H% 21,68 8,21
A% 0,42 0,12 42 25
H% 29,45 11,29
A% 0,94 0,25 21
Középpont Szórás N 31
H% 59,08 9,96
A% 0,03 0,04 28 32
H% 33,87 5,88
A% 0,05 0,06 176 33
H% 15,72 6,18
A% 0,05 0,06 155 34
H% 23,93 8,41
A% 0,49 0,13 45 35
H% 27,66 12,14
A% 1,05 0,2 16
Az ábrákon jól látszik, hogy mindhárom időszakban a két stratégiai mutató (H%, A%) tekintetében öt-öt csoportot lehetett képezni. A Kruskal-Wallis teszt W próbafüggvény-hez tartozó p érték mindhárom vizsgált időszakban rendre H% esetében: p = 0,000, és A%
esetében: p = 0,000, tehát 95%-os szignifikanciaszint mellett megállapítható, hogy az öt klaszter rangszámai távol esnek egymástól, kutatásomban az egyes csoportokra számolt mutató értékek az egyes időszakokban összességében lényegesen különböznek. Ahhoz azonban, hogy kijelenthessem: stratégiai szempontból valamennyi azonos színnel jelölt csoport egymással megegyezik, míg a többitől eltér, mind a 15 csoport vállalatainak H% és A% értékeit egymással páronként össze kellett hasonlítani. Az M8 mellékletben található 37., 39., 41. és 43. táblázatokban és magyarázataikban részletesen levezetett Mann-Whitney próbával ezt tettem meg. A próba eredménye azt mutatja, hogy 99%-os szignifikanciaszint mellett az azonos színnel jelölt csoportok a két mutató vonatkozá-sában megegyeznek, míg a többitől függetlenek. Ebből következik, hogy a kutatás során definiált stratégiai térben, időszaktól függetlenül, azonos stratégiai magatartás jellemző rájuk.
A szürke színnel jelölt csoportban (1) lévő vállalatok kevéssé veszik ki részüket az iparági összjövedelem termeléséből (alacsony A% - 0,05%, 0,04%, 0,03% a három időszak klasz-terközepe), viszont azt rendkívül hatékonyan teszik (magas H% - 53,16%, 54,53%, 59,08%). Ezek, a főleg mikro- és kisvállalkozások (lásd 38., 40., 42. táblázat) a BCG-mátrix analógiájával élve tipikus kérdőjelek.
A 16. táblázat tanulságai szerint a válság következtében ebbe a kicsi, de sikeres vállalkozá-sokat tartalmazó csoportban a megtermelt jövedelem (üHOÉ) összetétele érdekesen ala-kult: a válság miatt a vállalkozások jelentősen csökkentették az élőmunka költségének (69,5%-ról 56,8%-ra) és az értékcsökkenésnek az arányát (15,3%-ról 12,8%-ra) annak érdekében, hogy a lehető legtöbb vállalati jövedelem (ÜE) képződhessen (15,2%-ról 30,4%-ra – hiszen volumenében jelentős jövedelemvesztés történt), viszonylag stabil ala-pot nyújtva a nehéz időszakban. A válság után, többé-kevésbé visszaállt a válság előtti jövedelem-összetétel, miközben a fejlesztések visszafogásával (ÉCS-arány tovább csök-kent 8,6%-ra) továbbra is óvatos, kiváró stratégiát követnek e vállalkozások. A 17.
táblázat tanulsága szerint az időszakok között a csoportot jelentős fluktuáció jellemezte.
Főleg a kettes csoport irányába és irányából történtek csoportváltások, melynek tehát a vállalatok jövedelemtermelési hatékonyságának csökkenése és növekedése volt a fő kiváltó oka.
16. táblázat A stratégiai mutatók (A%, H%) összetevői a három vizsgált időszakban (mFt, %)
1 11 12 13 14 15
üH 56 465 1 051 5 196 12 169 24 630 13 419
üHOÉ 12 493 100,0% 538 100,0% 1 671 100,0% 1 813 100,0% 5 189 100,0% 3 282 100,0%
ÜE 2 178 17,4% 82 15,2% 235 14,0% -45 -2,5% 1 149 22,1% 757 23,1%
TKélő 8 475 67,8% 374 69,5% 1 196 71,6% 1 545 85,2% 3 308 63,8% 2 051 62,5%
ÉCS 1 840 14,7% 82 15,3% 240 14,4% 312 17,2% 731 14,1% 474 14,4%
2 21 22 23 24 25
üH 48 132 624 6 179 7 789 18 687 14 852
üHOÉ 10 777 100,0% 336 100,0% 2 102 100,0% 1 172 100,0% 3 396 100,0% 3 770 100,0%
ÜE 1 479 13,7% 102 30,4% 225 10,7% -3 -0,2% 418 12,3% 737 19,5%
TKélő 7 617 70,7% 191 56,8% 1 562 74,3% 978 83,4% 2 394 70,5% 2 492 66,1%
ÉCS 1 681 15,6% 43 12,8% 315 15,0% 198 16,8% 584 17,2% 542 14,4%
3 31 32 33 34 35
üH 43 097 297 4 624 8 483 17 665 12 028
üHOÉ 9 370 100,0% 164 100,0% 1 514 100,0% 1 202 100,0% 3 667 100,0% 2 822 100,0%
ÜE 1 348 14,4% 35 21,5% 169 11,2% 39 3,2% 567 15,5% 537 19,0%
TKélő 6 520 69,6% 115 69,9% 1 124 74,2% 946 78,7% 2 467 67,3% 1 868 66,2%
ÉCS 1 502 16,0% 14 8,6% 221 14,6% 217 18,0% 633 17,3% 417 14,8%
Forrás: saját szerkesztés
A narancssárga színnel jelölt csoportban (2) helyet kapó vállalatok az előzőhöz hasonlóan kevéssé veszik ki részüket az iparági összjövedelem termeléséből (alacsony A% - 0,05%, 0,07%, 0,05%), melyet átlagosnál kissé magasabb jövedelem termelési hatékonysággal teszik (közepes H% - 32,58%, 34,40%, 33,87%). E mikro- és kisvállalkozások (lásd 38., 40., 42. táblázat) BCG-mátrix analógiával élve átmenetet jelentenek a kutyák és (jóval do-minánsabban) a kérdőjelek között, hiszen a kis, közepes hatékonysággal jövedelmet terme-lő vállalkozások a válságot és az azt követő konszolidációt szinte a jövedelem összeté-telének változtatása nélkül vitték véghez, mely önmagában is jelentős teljesítmény. A megtermelt jövedelem aránya ugyan enyhén csökkent (14,0%-ról 10,7%-ra), majd nőtt 11,2%-ra, de az élőmunka költsége 71,6%-ról 74,3%-ra nőtt, majd ez az arány elhanyagol-ható változás mellett 74,2%-ban állandósult. Ugyancsak alig vehető észre változtatás az értékcsökkenés vonatkozásában, mely aránya 14,4%-ról 15,0%-ra nőtt, majd 14,6-ra csök-kent. A klaszterek közötti vállalati vándorlás létszámában kevéssé érintette a csoportot, bár
a kifelé és a befelé történő mozgások zöme is tipikusan a harmadik klaszter irányá-ból/irányába történtek.
17. táblázat Vállalkozások számának változása az egyes klaszterekben az egyes stratégi-ai időszakok között (db)
A zöld színnel jelölt csoportban (3) található kisvállalatok (lásd 38., 40., 42. táblázat) szin-tén kevéssé veszik ki részüket az iparági összjövedelem termeléséből (alacsony A% - 0,06%, 0,04%, 0,05%), ráadásul ezt nagyon rossz hatékonysággal is teszik (alacsony H% - 17,18%, 16,80%, 15,72%). Ezek a vállalkozások a BCG-mátrix analógiájával élve tipikus kutyák.
A kicsi és a jövedelem termelés tekintetében alacsony hatékonysággal működő vállalkozá-sok összességében a válságot megelőző iparági szinten sikeres időszakot is negatív mér-leggel zárták – ÜE részaránya -2,5% és sokkal inkább a bérként kivehető jövedelem megtermelésében voltak érdekeltek (85,2%). Ez az arány jelentősen nem változott a válság időszakában sem, míg a konszolidáció éveiben már összességében pozitív egyen-leget (3,2%) értek el. Az értékcsökkenés aránya végig kiemelkedősen magas.
A piros színnel jelölt csoportban (4) lévő vállalatok az előzőekhez képest jóval komolyabb szintén veszik ki részüket az iparági összjövedelem termeléséből (közepes-magas A% - 0,48%, 0,42%, 0,49%), melyet alacsony-közepes hatékonysággal teszik (alacsony-közepes
H% - 24,98%, 21,68%, 23,93%). Ezek a vállalkozások a BCG-mátrix analógiájával élve billegnek a kutyák és (jóval dominánsabban) a fejős tehenek között.
A bútoripar gerincét adó közepes (lásd 38., 40., 42. táblázat), többnyire stabil vállalatokat tartalmazó csoport a válság előtti nagyon sikeres időszak nyerteseként jelentős, rész-arányát tekintve 22,1%-os üzemi eredménnyel büszkélkedhetett. A válság természete-sen a többiekhez hasonlóan érzékenyen érintette a csoportot (bár a csoportból főleg az ötö-dik klaszter felé történt kilépés), azonban az előzőekhez képest erre a kihívásra máshogy reagáltak. Az első csoporttal szemben ugyanis ezek a nagyobb vállalatok sokkal könnyeb-ben juthatnak külső forrásokhoz, így kevéssé volt szükséges számukra a megtermelt jövedelmet „rezerválni”, azt nyugodtan fordíthatták munkaerő és állóeszköz fejlesz-tésekre, felkészülve ezzel a válság utáni évek expanziójára. Ez látszik az értékcsökkenés arányának folyamatos növekedésén (14,1%, 17,2%, 17,3%) és az élőmunka költségének a válság időszakában történő emelkedésén (63,8%-ról 70,5%-ra), majd egy állandónak látszó szintre való (67,3%) beállásán.
A kék színnel jelölt csoportban (5) lévő vállalatok jelentős mértékben veszik ki részüket az iparági összjövedelem termeléséből (magas A% - 1,31 %, 0,94%, 1,05%), melyet ala-csony-közepes hatékonysággal teszik (alaala-csony-közepes H% - 27,81%, 29,45%, 27,66%).
Ezek a vállalkozások a BCG-mátrix analógiájával élve tipikus fejős tehenek.
Az iparági szinten legnagyobb jövedelmet realizáló vállalatok, a jövedelemtermelés szemszögéből elemezve, érthetően az előző csoporthoz nagyon hasonlóan kezelték a vizsgált időszakot. Eltérés csupán az üzemi eredmény arányának magasabb szintje miatt van (23,1%, 19,5%, 19,0%), az élő és holtmunka fejlesztések iránti elkötelezettség az előző csoporthoz hasonló mértékű és irányú.
T2 Feltételezem, hogy a magyar bútoriparban vannak stratégiai szempontból együtt ke-zelhető csoportok (stratégiai klaszterek), melyek a külső környezettől függetlenül, mindig léteznek.
A H1 hipotézis bizonyítása során definiált stratégiai mutatók (A%, H%) által megha-tározott stratégiai térben, mindhárom vizsgált időszakban elhelyeztem a bútoripar vállalatait. Az így kialakult csoportokon belül megvizsgáltam a megtermelt jövede-lem arányait, mely által világosan kirajzolódnak a csoportok közötti stratégiai kü-lönbségek. Emellett a két mutató alapján klaszterelemzéssel csoportokra osztottam ezeket, majd az összes így létrejött csoport stratégiai mutatóit az M8 mellékletben ta-lálható 37., 39., 41. és 43. táblázatokban és magyarázataikban részletesen levezetett
és értelmezett Kruskal-Wallis és Mann-Whitney próba segítségével összehasonlítot-tam. A vizsgálat igazolta, hogy nemcsak az egyes időszakokban sikerült a két straté-giai mutató vonatkozásában különböző csoportokat képezni, hanem időszaktól füg-getlenül is létezik a magyar bútoriparban a klaszterelemzés során kialakított 5 straté-giai csoport, hiszen az azonos színnel jelölt csoportok e vonatkozásokban megegyez-nek, míg a többitől eltérnek.
A modell, tehát még egy olyan nagy volumenű, szinte az iparág összezuhanását eredményező változást is „lekezelt”, mint az első és második időszakot elválasztó nagy gazdasági világválság. H2 hipotézis tehát igazolható.
Minden időszak minden klaszterére minden mutatószám (lásd 5.4.1.-es alfejezet) meghatá-rozásra került,89 majd ezeket a mutatókat mutatócsoportonként összegeztem és az összeha-sonlíthatóság, illetve ábrázolhatóság végett egy 1-től 5-ig terjedő skálán lepontoztam. Erre a lepontozásra részben
- az egyes mutatókra jellemző küszöbértékek, - a klaszterekre jellemző átlagos értékek, valamint
- személyes tapasztalaton nyugvó szubjektivitás segítségével került sor.
A 20. ábra a már ismertetett szín- és jelölésrendszert használva ezt tartalmazza, mégpedig úgy, hogy az időbeli összehasonlíthatóság végett valamennyi klaszter eredménye egy ábrán szerepel, miközben a klaszterek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése is követhető, va-lamint az ábra tetején valamennyi időszak összesített eredménye is megtekinthető és ele-mezhető.
Az ábrán jól követhető mind a klaszterek teljesítménye közötti különbség, mind az egyes időszakok közötti változások iránya és jellege. Az alábbiakban ezt mutatom be részletesen, s vonok le belőlük következtetéseket.
89 A részletes eredményeket az M9 melléklet 47-54. táblázatai tartalmazzák.