Forrás: Kállay-Koloszár (2014:87) alapján
4.1.7 Cash-flow alapú jövedelemkategóriák
A cash-flow kimutatás a vállalat tényleges pénzbevételeit és pénzkiadásait mutatja be egy adott időszak alatt (Boda-Szlávik 2005:54-62), így a vállalat vezetése számszerűsítve láthatja korábbi döntései következményeit pénzeszközei állományára.
A pénz három tevékenység mentén áramlik:
- üzemi/üzleti (működési) tevékenysége: az a pénzmennyiség, melyet a vállalat a mindennapi tevékenysége során megtermelt. Ha ez nagyon eltér az üzemi/üzleti eredménytől, az azt is jelentheti, hogy a vállalat felpörgeti az eladásokat, de nem hatékony azok behajtásában és/vagy a beszállítói számlákat gyorsabban fizeti ki, mint ahogy a vevői pénzek beérkeznek.
- befektetési (beruházási) tevékenysége: az a pénzmennyiség, melyet a vállalat a befektetett eszközök megszerzésére fordított, valamint a befektetett eszközök el-adásából befolyt.
- pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége: ebben mutatja be a vállalat a pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozást.
Így a cash-flow kimutatás is ennek megfelelően épül fel:
± Adózás előtti eredmény + Értékcsökkenés
Bruttó cash-flow - Fizetett adó - Fizetett osztalék Nettó cash-flow
+ működéssel kapcsolatos pénzbevétel - működéssel kapcsolatos pénzkiadás I. Működési cash-flow
+ befektetéssel/beruházással kapcsolatos pénzbevétel - befektetéssel/beruházással kapcsolatos pénzkiadás II. Befektetési cash-flow
+ pénzügyi tevékenységgel/finanszírozással kapcsolatos pénzbevétel - pénzügyi tevékenységgel/finanszírozással kapcsolatos pénzkiadás III. Finanszírozási cash-flow
Pénzeszközök összes változása (±I±II±III)
A cash-flow tehát az a pénzösszeg, amely – a számviteli eredménnyel ellentétben – ténylegesen befolyik a vállalatba és a tulajdonosok rendelkezésre áll, akik ezt felhasz-nálhatják beruházásra, hiteltörlesztésre, vagy épp osztalék formájában kivehetik a vállalkozásból, személyes jövedelemmé téve.
A fent bemutatott cash-flow tartalmazza azokat a rendkívüli tételeket, melyek nem a vál-lalkozás alaptevékenységével vannak összefüggésben, nem rendszeresek, így a hosszú távú működést és stratégiát nem befolyásolják; sem a vezetői döntéshozatalt, sem a vállalat va-lós értékének meghatározását nem lehet rájuk építeni. A szabad cash-flow (FCF)
annyi-ban más/több a cash-flow-hoz képest, hogy a vállalat normál üzleti tevékenységének pénzáramát mutatja meg, megtisztítva azt a rendkívüli elemektől. Nagy előnye, hogy mivel a normál üzleti tevékenységből indul ki (EBIT), a vállalkozás alaptevékenységének a tőkeáttéteteltől független pénzteremtő képességét számszerűsíti (Boda-Szlávik 2005:65).
A cash-flow tehát ennek megfelelően (2005:62-65):
± Kamat és adófizetés előtti eredmény (EBIT) - Számított adófizetés
A. Forrásbiztosítók számára rendelkezésére álló szabad cash-flow (I ± II = FCFF)
± Hosszú lejáratú hitelek állományváltozása – „Adózott” kamatfizetés63
III. Finanszírozási cash-flow
B. Tulajdonosok rendelkezésére álló szabad cash-flow (I ± II ± III = FCFE) + Rendkívüli tevékenység eredménye
± Működéshez nem kapcsolódó eszközök és források állományváltozása IV. Rendkívüli cash-flow
– Osztalék
± Saját tőke állományváltozása
Pénzeszközök összes változása (I ± II ± III ± IV)
A forrásbiztosítók számára rendelkezésére álló szabad cash-flow (FCFF – Free Cash Flow to Firm) tehát egy olyan működésből származó nettó pénzáramlás, mely a vállalat veszé-lyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból (2005:63). A tulajdonosok rendelkezésére álló szabad cash-flow (FCFE –
62 Mely nem más, mint a forgóeszközök állományváltozása és a rövid lejáratú kötelezettségek állományválto-zása. Bár a cash-flow szakirodalmakban a működő tőke kifejezés az elterjedt, ez tulajdonképpen nem más, mint a nettó forgótőke (Adair 2006:25). A „forgótőke” – „working capital” és a „működő-tőke” – „capital employed” szóhasználati problémájáról lásd még: Illés (2013:8).
A működő tőkét értelmezik a működéshez kapcsolódó forgóeszközök (készletek, vevők, egyéb követelések, aktív időbeli elhatárolások) és a kamatfizetéssel nem járó rövid lejáratú források (szállítók, nem kamatköteles egyéb források, passzív időbeli elhatárolások) különbségeként is (Geday 2006:38). Ez esetben a működő tőke a saját tőkével, illetve a kamatfizetéssel járó forrásokkal finanszírozott forgótőkét jelenti, melyben nincsenek benne az ingyenes források, például a szállítók. Lásd még: Vernimmen et al. (2009:48-50)
63 A „számított adófizetés” és az „adózott kamatfizetés” együtt nem más, mint a tényleges adó.
NOPLAT
Free Cash Flow to Equity) pedig tulajdonképpen az osztalékként kivehető összeg maxi-mumát mutatja meg (Fernandez 2002:16). Ez a pénz marad a cégben az idegen tőkével kapcsolatos ki- és befizetések után.
A szakirodalom megnevez még egy cash-flow fajtát, az ún. Capital Cash Flow-t (CCF), mely a szabad cash-flow-hoz hasonló jövedelemkategória, azonban tartalmazza az idegen tőke adómegtakarító hatásából származó pénzáram-többletet (2013:3).
Befektetés arányos eredmény - Return On Invested Capital (ROIC)64
Számítása: *100
T NOPLAT
ROIC 65
Jelentése: A ROIC mutató a hagyományos ROI-hoz (össztőke-arányos EBIT ráta) hasonló, ám kiszámításához az adóval csökkentett EBIT-et (NOPLAT) kell elosztani a tőkével (Damodaran 2007:7-11), mely ennél a mutatónál a leggyakrabban a működő-tőkét jelenti.
Befektetett tőke készpénzes megtérülése - Cash Flow Return on Investment (CFROI)
Számítása: *100
Jelentése: A CFROI mutató esetében a vállalat által termelt jövőbeli cash-flow-t (működési cash-flow) osztjuk a tőkével (2007:17-18), mely ez esetben is általában a működő tőke.
Hatalmas előnye az eddigi tőke alapon értelmezett mutatókhoz képest, hogy a cash-flow-ból indul ki, így nem számviteli adatokból származtatható, tehát kezeli az infláció problémáját, ezért különböző időszakok teljesítménye is összevethető, számviteli rendszer függetlensége végett különböző országok vállalatai közötti összehasonlításra is alkalmas, nincs hatással rá a leírási kulcs megválasztása, valamint kezeli a goodwill és lízing prob-lémáját (Becker et al. 2005:87).
64 Amennyiben csak az új befektetéseket eredményét vizsgáljuk, a RONIC (Return On New Invested Capital) mutatója a mérvadó (Koller et al. 2010:216).
65 Egy kis átalakítással az EVA számítható a ROIC-ból (Spread módszer) is (Chan 2001:10):
WACC)
ami a klasszikus megközelítésben (lásd 10. ábra):
)
A vállalat cash-flow termelő képessége
Számítása: *100
TÉ' képessége BCF
termelő flow
-cash
A vállalat
Jelentése: A vállalat pénzáram termelő képessége azt mutatja meg, hogy a vállalat egység-nyi árbevétel elérésével mekkora pénzállomány-növekedést képes generálni a folyamatos működés eredményeképpen (Pálinkó-Szabó 2006:370).
4.1.8 A vállalati jövedelem mérési lehetőségeinek összefoglalása
A 13. ábrán az alfejezetben előforduló jövedelemkategóriák nagy részét gyűjtöttem cso-korba.