Spencer pozitivizmusa mint filozófiai pozitivizmus

Spencer elsősorban legalábbis filozófusnak tartotta magát, ezért adódik a kérdés, hogy pozitivista filozófusnak tekintendő-e. Ha Comte a pozi-tivizmus etalonja, akkor ennek a kérdésnek a megválaszolásához a döntő Spencernek Comte-hoz való viszonya lesz. Ezt Pál Eszter alaposan tárgyal-ta⁴⁰. Mi itt csak arra térünk ki, ami jelen tanulmány témájára tekintettel 38 „A rendszerező gondolatokat feltüntető, kisebb terjedelmű s a részletes kidolgozástól ment, bevezető áttekintés csakis megkönnyíti az egésznek megértését. A kivonat, amelyet Collins úr öt év alatt készített, megfelel e célnak. (…) A tömör állítások ép oly szabatosak, mint világosak.” Collins XIV. old. Ehhez tegyük hozzá, hogy Collins összefoglalásának újabb és újabb kiadásait hozzáigazította Spencer kiegészítéseihez és módosításaihoz. A magyar kiadás az 1901-es 5. kiadás után készült, így az a Szintetikus filozófia végső változata autentikus összefoglalásának tekinthető.

39 F. Howard Collins Spencer Herbert szintetikus filozófiájának kivonata. Az 5. angol kiadásból Grill Károly 1907. Bpest

40 Pál i. m. 152-154. Ott írja, amire a főszövegben utalok: „Spencer határozott

elkerülhetetlen. Pozitivista volt-e Spencer annak ellenére, hogy ő maga tiltakozott ezen besorolás ellen?

Saját filozófiai álláspontja közvetlenül a First Princeplesben és a Principles of Psychology egyes fejezeteiben fejtette ki (ott szokásától eltérően több filozófust idéz) továbbá számos filozófiai vonatkozású megállapításai, megjegyzései találhatóak szétszórtan műveiben.

A kérdés az, hogy a filozófiai pozitivizmus korábban tárgyalt tág fo-galmának megfelel-e Spencer filozófiája. Az empirizmus tekintetében erre igennel kell válaszolnunk.⁴¹ „Melyik az a tény, vagy inkább, melyek azok a tények, amelyek nélkül a filozófia el nem lehet? Az, hogy megegyezések léteznek és általunk felismerhetőek.”⁴² Ez idáig tökéletes empirizmus és pozitivizmus: az észlelhető tényekből való kiindulás.⁴³ Munkáiban számtalan alkalommal hivatkozik a tényekre és indul ki a tényekből.⁴⁴ Az empirizmus hagyományától azonban eltávolítja, hogy ezek a tények sokszor „induktív okoskodással” megállapított tények. Okoskodása azonban valójában nem induktív, hanem elvont tételek példákkal történő magyarázatáról és /vagy igazolásáról van szó. Pozitivizmusa „axiomatizált pozitivizmus”.

Spencer több ponton nem ért egyet Comte-tal, ⁴⁵ így a tudományos alapú társadalomszervezés vagy társadalomirányítás gondolatával, és köztudott, hogy elutasította a három stádium elméletét. Ezek mögött Spencer liberalizmusa és individualizmusa húzódik meg. Liberalizmusa tiltakozása ellenére számos értelmezés pozitivistaként tartja számon elméletét.

Azzal a kérdéssel, hogy ez mennyire megalapozott, itt most nem foglalkozom.”

A számos értelmezés egyike: „Az angol pozitivizmus legkiemelkedőbb képviselője Spencer volt. Fő műve a pozitivizmus legelterjedtebb és legtipikusabb összefoglalása lett.” (Filozófiatörténet i. m. 221.) Ugyanígy Störig i. m. 382-386., Szczepanski: „Műve a pozitív tudomány Comte által fölvázolt programjának telje kidolgozása.” i.m. 137.

41 Szintetikus filozófiája első kötetében a filozófiai pozitivizmust Comte-hoz hasonló módon értelmezi. Störig, Hans Joachim A filozófia világtörténete Helikon 2005 386-387.

42 Collins i.m. 17-18.

43 Hasonlóképpen a pozitivizmushoz kapcsolják filozófiájának agnoszticizmusra utaló jelei. Erre itt nem térünk ki. Erről Horváth i.m. 244.

44 Vö. Collins i.m. 24-26., 66-71/b pontok; 44. 152. pont 45 A további eltérésekről Pál i.m. 152-154.

szabadgondolkodó és szabadságpárti, individualizmusa ontológiai és módszertani. („A módszertani individualizmus a liberálisok királyi útja.”)⁴⁶

Általános filozófiája tételei közül a legfontosabbak: az anyag meg-semmisíthetetlensége és az erő megmaradása; a mozgás folytonossága, iránya, ritmusa; az egyszerű és összetett fejlődés, a fejlődés törvénye és magyarázata; a hatások sokszorosodása; az elkülönülés azaz a differen-ciálódás; az egyensúly. Ebből jól látható, hogy megalapozottak azok az értékelések, amelyek szerint filozófiájának (minimum egyik) központi eleme az evolúció.⁴⁷

Ha - most leegyszerűsítve - a filozófia a „legáltalánosabb tudomány”, akkor annak választ kell adnia az univerzum szerkezetére. Spencernél kiforrott ontológiát nem találunk, de ekként értelmezhető megállapításai vannak. Eszerint az univerzumnak, a valóságnak három alapvető létrétege van: szervetlen természet,⁴⁸ szerves természet és a szuperorganikus lét.⁴⁹ A pszichológia kérdéseit ugyan külön könyvekben tárgyalja, azokat a szerves lét körbe sorolja.

Az érzelmek képezik azt a mozzanatot, amelyik az organikus létből átvezet a szuperorganikus létbe: az érzelmeket a lélektan alapelveinek a végén, a különös pszichológiában tárgyalja, majd a szociológia alap-elveinek első fejezetében a szociológia tényei között sorolja fel azokat – immáron részletező elemzés nélkül.

46 Ludassy Mária 1688-1789: Az angol morálfilozófia száz éve In Brit moralisták a XVIII. században Gondolat kiadó, Budapest 1977 776-851. 831.

47 Horváth i.m. B, Verdross Alfred Abendländische Rechtsphilosophie Wien Springer Verlag, 1958, Kon, Igor Szemjonovics A szociológiai pozitivizmus.

Kossuth Könyvkiadó 1967 Budapest, 31., Pál i.m. 159-162.

48 A biológia alapelveinek kifejtése előtt szerepel a következő megjegyzés:

„Logikai sorrendben ezen alapelvek alkalmazásának a szervetlen természetre kellene itt következni. De ezen nagy területet mellőzni szándékozunk: rész-ben azért, mert nélküle is a munka terve túlságosan terjedelmes; részrész-ben pedig azért,mert a szerves természetnek értelmezése nagyobb közvetlen jelentőséggel bír.” (Collins i. m. 59.)

49 A szociológia alapelveinek első mondata: A fejlődés három élesen megkü-lönböztetett faja közül, melyeket a végső alapelvekben körvonalaztunk – a szervetlen, szerves és szuper-organikus – most a harmadikhoz érünk. (Collins 328.old., 1. pont.)

A szuperorganikus lét körébe tartoznak szerinte bizonyos állati együttesek is, részletesen azonban csak az emberi társadalom jelenségeit tárgyalja⁵⁰, méghozzá részben a szociológia, részben az etika alapelvei körében.

Spencer filozófiája materialista – realista.⁵¹

4.2. Spencer pozitivizmusa mint szociológiai pozitivizmus