• Nem Talált Eredményt

sor: így voltak ezek a gátak megépítve, azaz a flamand és padovai gátak mintájára

Bibliográfia

10. sor: így voltak ezek a gátak megépítve, azaz a flamand és padovai gátak mintájára

12. sor: akárki is legyen a teremtője: isteni vagy démoni erő. (Vö. Inf. XXXI. 85-86.

sor)396

390 Vö. FALLANI, G., La Divina Commedia, a cura di FALLANI, G. e ZENNARO, S., Roma, Newton Compton editori, 1996. p. 117.

391 Lásd: BOSCO, U. - REGGIO, G., La Divina Commedia, Inferno, a cura di BOSCO, U. e REGGIO, G., Firenze, Le Monnier, 1976.

392 Lásd Leonardi magyarázatát: CHIAVACCI LEONARDI, A. M., Dante Alighieri: Commedia, Zanichelli, Bologna, 2001.

393 PIETROBONO, L., La Divina Commedia commentata da Pietrobono, L., III. ,Torino, 1923-1926.

394 Lásd Anonimo Selmiano kommentárját. ANONIMO SELMIANO, Chiose anonime alla prima Cantica della Divina Commedia di un contemporaneo del Poeta, pubblicate da SELMI, F., Torino, Stamperia Reale, 1865.

395 Ezt a magyarázatot lásd DELLA LANA, J., Comedia di Dante degli Allaghieri col Commento di Jacopo della Lana bolognese, a cura di SCARABELLI, L., Bologna, Tipografia Regia, 1866-1867.; illetve MARAMAURO, G., Expositione sopra l’ „Inferno” di Dante Alighieri, a cura di PISONI, G. e BELLOMO, S., Padua Antenore, 1998.

396 Az összehasonlítás alapja: ALIGHIERI, J., Chiose alla Cantica dell'Inferno di Dante Alighieri scritte da Jacopo Alighieri, pubblicate per la prima volta in corretta lezione con riscontrie facsimili di codici, e precedute da una indagine critica per cura di JARRO, G. P., Firenze, R. Bemporad e figlio, 1915.

187

13-15. sor: már akkor sem láttam volna, ha megfordulok és hátranézek. Költőink már jócskán eltávolodtak a sűrű, sötét erdőtől, de a homályos lég és a folyóról felszálló füst miatt annyira nem láttak, hogy a megtett út hosszabbnak tűnt, mint a valóságban.397 Ez valójában egy másfajta, kevésbé komor, baljós és kilátástalan hangvételű környezet bevezetése: egy majd felbukkanó személy köré várakozásteli és bensőséges légkört teremt.

18-19. sor: a pillantás meghatározó elemmé válik, akárcsak a Trecento festészetében. A lelkek csapata nem állhat meg, büntetésük az, hogy kénytelenek folyamatosan a homokon futni, a tűztől ostorozva. Mindegyikük meglepődik azonban a váratlan eseményen, s kíváncsian fürkészik a két vándort, akik a gát árnyékában áthaladnak. A mint újhold estéjén kifejezés arra utalhat, hogy a kevés fény miatt nem lehet élesen látni,398 ez vergiliusi sorokkal mutat hasonlóságot (Aen., VI, 268, 425). Egy helyzetképet fest elénk:

a bűnösök úgy hunyorognak a félhomályban, mint az az ember, akinek újhold estéjén a kis fény miatt meg kell erőltetnie szemeit, hogy lásson valamit, ez a „látáscsökkenés”, bizonytalanság pedig félénkké teszi az embert.

20-21. sor: azért, hogy be tudja fűzni a tűt, a szabónak meg kell erőltetnie a szemét, és az idő múlásával, ahogy öregszik, ez még csak egyre fokozódik. Ez az egyszerű metafora, mindennapi életből vett párhuzam még inkább felerősíti a várakozásteli légkört, a bensőséges-családias hangvételt, így még természetesebben fog illeszkedni az új beszélgetéshez, egy emlékhez a költő saját életéből.399

22. sor: csapat, raj, sereg400 (lásd még: Inf. XXX. 88. sor), összefoglalja tehát egy sorban, amit eddig mondott.

23-24. sor: egy spontán mozdulattal, vágytól hajtva, hogy megérintse a költőt, az egyikük megragadja a ruhája szélét. Felismerte őt, és nem tudja visszafojtani a meglepetését.

Felkiált csodálkozásában, hogy élve látja őt ebben a körben.

25. sor: lassú hátrafordulás, ez a mozdulat tulajdonképpeni látható „kommentárja”.401

397 Lásd: LANDINO, C., Commento di Christophoro Landino fiorentino sopra la Comedia di D. Alighieri, Venezia, 1536.

398 A kevés fény és a füst miatt nem látnak, írja: DELLA LANA, J., Comedia di Dante degli Allaghieri col Commento di Jacopo della Lana bolognese, a cura di SCARABELLI, L., Bologna, Tipografia Regia, 1866-1867.

399 Lásd: SAPEGNO, N., DANTE, La Divina Commedia, Inferno, a cura di SAPEGNO, N., Firenze, La Nuova Italia, 1985.

400 A kifejezés használatáról lásd: ANDREOLI, R., La Divina Commedia di Dante Alighieri col Commento di Raffaello Andreoli, Firenze, G. Barbèra, 1887.

401 V.ö. FALLANI, G., La Divina Commedia, a cura di FALLANI, G. e ZENNARO, S., Roma, Newton Compton editori, 1996.

188

26. sor: nagyon intenzíven néz (bámul), ezzel mutatja a véghezvitt erőlködést. A cotto aspetto a tűz által összeégetett arcot jelöli.402

27. sor: non difese (a francia défendre ’megtiltani’ igéből),403 azaz nem tiltja meg az elmémnek, hogy felismerje.

29. sor: Latini mozdulatára felel Dante nagyon természetes mozdulata: érzelme jeléül kezét mestere arca felé nyújtja. Más kommentárok a helyzethez jobban illőnek tartják, ezért úgy olvassák, „la mia faccia”, azaz ’arcomat az övé felé fordítva/hajtva’.404

30. sor: a csodálkozás kölcsönös, és nagyon mélyen felkavarodik a két lélek. Brunetto elcsodálkozik, hogy találkozik tanítványával, és átjárja a fájdalom, hogy az a bűnösök között látja viszont. Dantét hirtelen megrohanják firenzei emlékei és ifjúságának képei, és megdöbben a nem várt felfedezésen, hogy itt, a szodomiták között leli meg mesterét.

31-33. sor: Nincs bátorsága ahhoz, hogy kérdezzen, mielőtt kérne.405 Gyengéden fordul Dantéhoz, mint fiához, és megérti annak ellenérzését, idegenkedését, amelyet az vált ki belőle, hogy ilyen társaságban látja. Latini önmagát teljes nevén nevezi meg, mintegy felemlegetve földi életét és szerzőségét. Meghívja a költőt, hogy tartson vele egy kicsit, ezért elhagyja a többi bűnös sorát, akik pont az ellenkező irányba haladnak.

34. sor: pontosan ugyanazt váltja ki a találkozás Dantéban is: megrohanják az érzelmek, a személyes emlékek. Meg akar bizonyosodni arról, hogy valóban létrejön ez a beszélgetés, ezért is akar egyhelyben maradni. Ragaszkodik hozzá, hogy ott maradjon, azt gondolván, hogy ha Vergilius is beleegyezik, leül vele a gát partján.406 Parodi szerint Dante mindent elkövet (például: tiszteletteljes magatartás), hogy kompenzálja azt a tényt, hogy ő maga helyezte egykori mesterét a Pokolba.407

37-39. sor: greggia (Inf. XIV. 19. sor): csapat, raj. A szónak nincs pejoratív jelentése.408

402 A szómagyarázatot lásd: PASQUINI, E. – QUAGLIO, A., Commedia di Dante Alighieri, a cura di PASQUINI, E. e QUAGLIO, A., Milano, Garzanti, 1982.

403 Így fordítja ANDREOLI, R., La Divina Commedia di Dante Alighieri col Commento di Raffaello Andreoli, Firenze, G. Barbèra, 1887.

404 Lásd például Sapegno kommentárjában: SAPEGNO, N., Dante, La Divina Commedia, Inferno, a cura di SAPEGNO, N., Firenze, La Nuova Italia, 1985.

405 Állapítja meg Torraca. TORRACA, F., La Divina Commedia commentata da Torraca, F., Milano, 1946.

406 Lásd: BOSCO, U. – REGGIO, G., DANTE, La Divina Commedia, Inferno, a cura di BOSCO, U. e REGGIO, G., Firenze, Le Monnier, 1976.

407 Lásd fent, a III.2.3. részben, illetve bővebben: Parodi, Il canto di Brunetto Latini, pp. 163-200.

408 Szinte az összes kommentár egyetért ebben a kérdésben, lásd például: FALLANI, G., La Divina Commedia, a cura di FALLANI, G. e ZENNARO, S., Roma, Newton Compton editori, 1996. és TOMMASEO, N., La Divina Commedia con le note di Tommaseo, N. e introduzione di Cosmo, U., Torino, UTET, 1927.

Ezzel szemben negatív felhangot hordoz Maramauronál és Butinál (az állatok vonulnak nyájban, mint ahogyan bestiális a bűn is, amelyet a szodomiták elkövettek). MARAMAURO, G., Expositione sopra l’Inferno di Dante Alighieri, a cura di PISONI, G. e BELLOMO, S., Padua Antenore, 1998.; BUTI, da

189

Ebben a gyűrűben nem lehetséges megállni, aki csak egy pillanatra is megáll a csapatból, azután száz évig lesz kénytelen feküdni a homokban, anélkül, hogy meg tudná védeni magát a folyamatos lángesőtől.

sanz’arrostarsi: nem tudja magát megvédeni, nem tud valamit megakadályozni (a ’rosta’

szóról lásd még: Inf. XIII. 117. sor). Fallani ebben a sorban egy népi mondásra ismer: Chi non s’arresta, non s’arrosta.409

il feggia a ’fedire’ igéből, azaz itt: ’megsebzi’410

41.sor: a latin mansio szóból, jelentése ’ház, akik a ház szolgálatában állnak’. Itt ’csoport, csapat, raj’ jelentésben szerepel (lásd még: famiglia, greggia – Inf. XV. 22., 37. sor).411 42. sor: ez az örök büntetésük. Ebben áll az epizód drámaisága: bár a pár pillanatnyi intellektuális beszélgetés és az emberi szavak megszakítják, mind a költő, mind a bűnös tudatába visszatér a jelenlévő valóság, egy végnélküli idő, egy büntetés, amelyben nincs remény.

43-45. sor: csak a töltés széle van védve a lángoktól és Danténak nincs mersze leereszkedni a homokba, de lehajtja a fejét mestere iránti tiszteletből.412

46-47. sor: a két feltételezést a levegőben hagyja: a költő utazása egy felsőbb akarat miatt történik, vagy a sors, a véletlen hozta így.413 Akármelyik is legyen az ok, tudni akarja, hogyan történik mindez a halál előtt (Vö. Aen. VI. 531-534. sor).

49. sor: a földi élet békésnek, derűsnek tűnik éles ellentétben pokolbéli büntetésével (lásd még: Inf. VI. 51. sor).

51. sor: mielőtt elérte volna a harmincötödik évét (Vö. „punto sommo di questo arco” - Conv. IV. XXIII. 6, 9.). A vízió éve 1300, a morális eltévelyedés Beatrice halála után történt (lásd: Purg. XXXI. 34. sor).

Francesco, Commento di Francesco da Buti sopra La Divina Commedia di Dante Allighieri, ed.

GIANNINI, C., Pisa, Fratelli Nistri, 1858-1862.

409 FALLANI, G., La Divina Commedia, a cura di FALLANI, G. e ZENNARO, S., Roma, Newton Compton editori, 1996.

410 Így fordítja kommentárjában Bosco. BOSCO, U. – REGGIO, G., DANTE, La Divina Commedia, Inferno, a cura di BOSCO, U. e REGGIO, G., Firenze, Le Monnier, 1976.

411 Lásd: TORRACA, F., La Divina Commedia commentata da Torraca, F., Milano, 1946.

412 Így magyarázza: ANONIMO FIORENTINO, Commento alla Divina Commedia d’Anonimo Fiorentino del secolo XIV, ora per la prima volta stampato a cura di FANFANI, P., Bologna, G. Romagnoli, 1866-1874.

413 Eltérő a szakirodalom álláspontja abban a kérdésben, hogy melyik fogalom (fortuna–destino) melyik aspektust (isteni akarat–véletlen) jelöli. Erről lásd: CHIAVACCI LEONARDI, A. M., Dante Alighieri:

Commedia, Bologna, Zanichelli, 2001. és PASQUINI, E. – QUAGLIO, A., Commedia di Dante Alighieri, a cura di PASQUINI, E. e QUAGLIO, A., Milano, Garzanti, 1982.

190

53. sor: elhallgatja Vergilius nevét, csak arra utal, hogy meghalt és így válaszol arra a kérdésre: „chi è questi?”; ugyanakkor az ’apparve’ (feltűnik) ige még jobban kifejezi egy természetfeletti segítségét.414

54. sor: hazavezet, azaz vissza az egyenes útra,415 a völgyben való eltévedés után.

55-56. sor: Brunetto, aki ismerője és szakértője az asztrológiának, megállapítja, hogy Dante útjának tovább kell haladnia, nem bukhat el, és hogy el fogja érni a hírnév dicső kapuját. Olyan égi befolyás alatt született (Ikrek csillagjegy), amely eleve predesztinálta sorsát416 (lásd még: Par. XXII. 112-117. sor). A mester felismeri különleges sorsát, amelynek ez a túlvilági utazás is ékes bizonyítéka. A kivételes jelenből következik férfiúi és költői felemelkedése.417 Bosco szerint egy egyszerű metaforáról van szó (hajózás, kikötő, csillagok418), amely viszont szorosan kapcsolódik a következő tercinához („látván, hogy az ég olyan kegyes irányodban, / bíztattalak volna az alkotásra” – Inf. XV.

59-60. sor).419

57. sor: ha jól ítél, a lélek és az ész adományaival.420

58. sor: 1293-ban Brunetto már elmúlhatott 70 éves, Dante pedig 28 éves volt. Túl korán, azaz túl korán a költő fiatal életkorához képest.421

59. sor: a bolygók, mint a mindent mozgató Értelem részei, befolyásolják, hatással vannak az emberi cselekedetekre (Vö. Par. VIII. 97-105. sor). Látható, hogy mindketten ugyanazt a tant követték a kor kultúrájához hasonlóan, azonban nem tűnik helyesnek arról vitatkozni, hogy Dante műve itt mint a „ruote magne” vagy a „larghezze delle grazie divine” gyümölcse jelenik-e meg (Purg. XXXI. 109. sor).422

414 Az ige magyarázatáról bővebben lásd: TOMMASEO, N., La Divina Commedia con le note di Tommaseo, N. e introduzione di Cosmo, U., Torino, UTET, 1927.

415 Véli az Ottimo-kommentár. L’OTTIMO COMMENTO (3), L’ultima forma dell’Ottimo commento.

Chiose sopra la Comedia di Dante Allegieri fiorentino tracte da diversi ghiosatori, edizione critica a cura di DI FONZO, C., Inferno, Ravenna, Longo, 2008.

416 Lásd: ANONIMO SELMIANO, Chiose anonime alla prima Cantica della Divina Commedia di un contemporaneo del Poeta, pubblicate da SELMI, F., Torino, Stamperia Reale, 1865.

417 FALLANI, G., La Divina Commedia, a cura di FALLANI, G. e ZENNARO, S., Roma, Newton Compton editori, 1996.

418 Ezekkel a toposzokkal kapcsolatban vö. PÁL, J., „Silány időből az örökkévalóba”: az Isteni Szìnjáték nyelvi és tipológiai szimbolizmusa, Szeged, JATEPress, 1997.

419 BOSCO, U. – REGGIO, G., DANTE, La Divina Commedia, Inferno, a cura di BOSCO, U. e REGGIO, G., Firenze, Le Monnier, 1976.

420 FALLANI, G., La Divina Commedia, a cura di FALLANI, G. e ZENNARO, S., Roma, Newton Compton editori, 1996.

421 Magyarázza Tommaseo. TOMMASEO, N., La Divina Commedia con le note di Tommaseo, N. e introduzione di Cosmo, U., Torino, UTET, 1927.

422 Több kommentátor elsiklik a kérdés felett, Pietrobono szerint pedig felesleges további magyyarázatokat keresni, ennél a sornál nem ez a lényeges mondanivaló. Lásd bővebben: PIETROBONO, L., La Divina Commedia commentata da Pietrobono, L., Torino, 1923-1926. vol.3.

191

il cielo … così benigno: a Gondviselés működése, megnyilvánulása, amelyet felsőbb akaratból a csillagok hajtanak végre.

60. sor: vezette és támaszt nyújtott neki mind az irodalmi-, mind a politikai tevékenységében. A tanítói kötelességei soha nem értek véget.