Vay családok) indultak.
Sajókazinc, Barcika és a Herbolyai-völgy az oldalvölgyekkel
A nagyobb szabású bányászat az 1894-es évben indult a Radvánszky báró által birto-kolt területen, ahol 1896-ban megalakult a Barcikai Kőszénbánya Rt. (Szalkai és Tsa), majd egy évvel később a Kazinci Kőszénbánya Rt. A bányászkodás a Herbolya-völgyben folyt, amely a jelenlegi Kazincbarcika várostól Tardona község felé terjed. Ennek oldalvölgyeiben voltak a bányák, Lökös-, Liszkó-, Ádám-, Kakucsai-, Sáros-, Géza-, Balázs-, Lófar - völgyek.
Ezek Sajókazinctól, illetve Barcikától mind távol estek, megközelítésük földutakon volt lehet-séges. Ezért kellett viszonylag időjárástól függetlenül jól járható, gazdaságosan üzemeltethető vasutat építeni a szén elszállítására.
1894-ben az Anna és Emil tárókat készítették el, majd egy év múlva a Zsófia is elké-szült. A Lökös völgyben 1895-ben helyezték üzembe az Ilona tárót, amely a II. telepet fejtet-te. 1896-ban nyílt a Sándor táró, 1897-ben pedig a Géza táró. 1898-ban újranyíltak a Szekrényessi Árpád féle Árpád tárókat, amelyeket már 1890-ban elkészítettek, de aztán abba-hagyták a művelését.
1896-ban alakult a Barcika Kőszénbánya Vállalat (Szalkai és Társai). Ebből egy évvel később kivált a MÁK (Magyar Állami Kőszénbánya Rt) érdekeltségű Kazinci Kőszénbánya Rt, amely majd 1910-ben beolvad a szintén MÁK érdekeltségű Borsodi Szénbányák Rt-be.
Újabb bányák már nem nyíltak és csak az 1920-as években létesült bánya az Új táró és a Kis lejtősakna. 1923-ban indult a Radvánszky táró kihajtása, amelyből majd egyszer Tervtá-ró lesz, jelentős szénbányászattal.
Az említett bányák közül a Sándor táró 1926-ra kimerült, de a többiek közül magasan a legtöbb szenet ez termelte. 1896-1909 között: 533 000 tonna, 1909-1918: 1 450 000 tonna, 1919-1926: 760 000 tonna volt a termelés. Ezt a Zsófia és Géza bánya követte, de termelés-ben sokkal szerényebtermelés-ben, a többiek pedig nem ebtermelés-ben a nagyságrendtermelés-ben voltak.
1926-ban a tulajdonos a MÁK a legtöbb bányát leállította.
Kisebb bányákkal még kísérleteztek ezekben az időkben is. Kakulyai Károly miniszte-ri tanácsos, 1925-ben építette a Jolán tárót azon a területen, ahová a MÁK szénjoga nem ter-jedt ki. Ez később a Kakucsai táróként emlegetett bánya – a Kakucsai völgyben – amelyből vasúttal csatlakoztak a Barcika – Herbolya közötti külszíni bányavasútra.
A Herbolyai-völgyből kiágazó délkeleti irányú oldalvölgyek, ahol bányászkodás folyt
Mindössze három évig működött és csak néhány száz tonna szenet termelt. Majd 1945-ben, a szénínségben, újranyitják és ekkor hozzávetőlegesen 1000 tonna szenet termelnek ki.
Az Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft sokkal nagyobb szerepet játszott a sajókazinci szén-bányászatban, mint az előzőek. 1929-től próbálkoztak bányászattal a László II. és Lili bánya-telkeken. Ezek mellett volt az István bányatelek is. A bányatelkeken a Cserbabós, Kelemen és György tárókat hajtották ki. Ezek a bányák 1938-ig hozzávetőleg 100 000 tonna, 1939-1945 között pedig 210 000 tonna szenet termeltek.
A Herbolyai-völgyből kiágazó délkeleti irányú oldalvölgyek, ahol bányászkodás folyt
A Kakucsai és Sáros völgy környezete
1935-ben Hegedűs András a Lófar völgyben épített bányát, négy tárót hajtottak, de a termelésről adatok nem maradtak fenn.
A Radvánszky táró újranyitásakor, 1923-ban épült ki a Barcika állomást Herbolyával összekötő külszíni bányavasút, amely normál nyomtávú volt. A vasút a Tardo-na patak mellett épített töltésen haladt. A MÁV vasútállomáson szénrakodón át nagyvasúti va-gonba történt a szén tovább szállítása. Ugyanitt az állomás melletti részen később felépült egy hőerőmű („Kiserőmű‖), amely a daraszenet égette el és villamos energiát állított elő. Erről később majd kicsit részletesebben is írunk.
Ezt a normál nyomtávú vasutat 1930-ban átépí-tették 760 mm nyomtávra, az eredeti nyomvo-nalon. Ennek bizonyára gazdaságossági okai voltak. Ez a vasút később Tardonáig
hosszab-bodott, munkásszállítási okok miatt.
A Liszkó völgy elhelyezkedése
A Kazinci Kőszénbánya Rt bányászatáról fennmaradt mennyiségi adatok.
Felhasználó 1909 (t)
1910 (t) Diósgyőri Vasgyár 63 386 48 969 Magánfelek 30 565 41 017
MÁV 14 379 11 279
Nadrági Vasgyár 7 979 1 493
Év Munkás
439808 293251 306515 328737 388632 460748 358993 253966 219869 Gazdasági
A barcikai bányászkodás a területileg elkülönült a Sajókazinctól, e miatt egy külön fe-jezet. Itt 1894-ben a MÁK kötötte le a szénterületeket, száz évre, 25 forint/hold kikötött vétel-áron. Ezen kívül minden évben köteles volt a község iskolájának, egyházának kétszáz mázsa szenet juttatni. Kialkudták, hogy a község lakosai önköltségi áron vásárolhattak szenet, és azt is, hogy csak helybelieket alkalmaznak bányamunkára! A barcikai temető mellett nyitották a György tárót 1896-ban, melyet két évig tartottak fenn, majd lezárták. Többé itt a MÁK nem is
kísérletezett bányászattal. 1940. április 1-én alakult a Barcikai Kőszénbánya Vállalat. Ők a korábbi György táró mellett nyitottak bányát, amely még 1945-ben is működött! Öt év alatt 150 000 tonna szenet termeltek ki.
Barcikai erőmű
A gazdasági válság 1929-33 között a környék szénbányászatát is alaposan visszavetette. A válság után is csak vontatottan fejlesztet-tek. A nagyobb arányú dolgok 1938 után következtek be.
A területen a Trianon utáni szénínség feloldására az 1920-as években újra intenzíven kezdtek szenet keresni és bányászni. 1923-ban nyitották a Radvánszky-tárót - ez majd 1945 után, az első 3 éves terv során - Tervtáró nevet kapja és 1984-ig folyt bányászata.
A MÁK 1921-ben határozta el, hogy a termelt daraszén égetését egy Barcikán felépí-tendő hőerőműben oldja meg és a villamos energiát távvezetéken át értékesíti.
Barcika – Tardona bányavasút151
151 www.kisvasut.hu térképe alapján
vázszerkezete jelenleg is áll, egy részében az „Akropolisz disco‖ üzemel! Az erőművet termé-szetesen érintette a Herbolya – Barcika külszíni bányavasút.
1924-ben kezdte meg az erőmű az áramtermelést. Három Burghardt rendszerű, Plutó-Stoker tüzelésű, 390 Co hőmérsékletű, 13 bar nyomású, 11 tonna/óra rostélyos kazánnal. Két 1,6 MW-os Láng-Zoelly és egy 3,5 MW-os BBC turbinát hajtottak meg. Az erőmű ilyen módon, éves szinten 96 360 tonna daraszenet tüzelt el.
A termelt áram 10 kV-os rendszerre került, kettős gyűjtősín rendszerben, a szükséges kapcso-lókkal és már 1925-ben 70 km távvezeték tartozott hozzá. Ez a környék ipari, lakossági igé-nyeit is elbírta.
Az 1930-as években az áramtermelés növelése vált szükségessé. Ezért a kazánoknak 12 ton-na/órára való növelésével, egy újabb Láng-Ganz turbinával, amely 5,7 MW-os volt. Ezzel érték el az erőmű végleges teljesítő képességét. Ekkor már Egert és 18 egyéb dél-borsodi
tele-pülést is elláttak árammal. 105 120 tonna sze-net égettek el itt helyben, éves szinten
Az erőmű 1944 decemberében 11 napig állt a harcok miatt, de utána újra üzembe állították.
1948-ban államosították. A neve Barcikai Erőmű Vállalat lett, amelyhez tartozott még a hasonló kurityáni bányászati hőerőmű (ez látta el villamos energiával többek között a rudabá-nyai ércbányák villamosított bányavasútjait is), a diósgyőri nyugati erőmű, az egercsehi bánya-erőmű, valamint a Hernádon levő három vízi erőmű, a felsődobszai, a kesznyéteni, és a gibárti is. A barcikai kiserőmű 1957-ig folyamato-san üzemelt, bár egyre rosszabb mutatókkal, de már nem korszerűsítették, hiszen Berentén megépült a Borsodi Hőerőmű 200 MW teljesítménnyel. Később szakaszosan járatták, mint csúcserőművet, egészen 1962-ig. Még egy évig, mint tartalék volt szolgálatban, aztán teljesen leállt. 40 évig üzemelt!
A külszíni bányavasút tehát a herbolyai bányáknak a szenét szállította be a MÁV ál-lomáson épített rakodóba. 1945 után ez már csak a Tervtáró által termelt szén volt. A vasúton személyszállítás is folyt, a munkába járás érdekében. 1953-ban a vasút Tardona községig ki-hosszabbodott. Az 1980-as években épült csak meg a Kazincbarcikát Tardonával összekötő műút, addig jórészt a kisvasút kötötte össze ezt a két települést, utazási lehetőség szempontjá-ból, Kazincbarcikához.
A vasút hozzávetőleges összes hossza
Vonal Hossz
16,2
A vasút jelentőségét a Tervtárót a berentei központi szénosztályozóval összekötő füg-gőkötélpályának az 1966-ban történő üzembe állítása erősen lerontotta, de még évekig üze-melt ez után is. Tardonáról a munkába járást csak ezzel lehetett megoldani. A Tardonán levő légvédelmi rakéta támaszpont miatt a Kazincbarcika – Tardona műutat nem építették meg, hogy az átmenő forgalom minél kisebb legyen! Az út csak az 1980-as évek után épült meg.
A vasutat az 1970-es évek elején számolták fel, a vágányzatot felszedték, a földművek egy része még ma is fellelhető. Az előbb említett műút megépültéig a Tardonaiak a Tardona - Dé-destapolcsány - Bánhorváti - Nagybarca – Vadna – Sajóivánka – Kazincbarcika kerülőt voltak kénytelenek éveken át megtenni!
A Sajókazinc, Barcika, később Kazincbarcika, és a Tardona völgy bányászati esemé-nyeit mutatjuk be a kezdetektől a befejezéséig. A Barcika – Tardona bányászati kisvasút e tevékenységeknek köszönhette a létét, amelyet üzeme alatt kifogástalanul kiszolgált.
Év152 Hely Téma, történés
1820 Sajókazinc - Herbolya Szénbányászat megindulása
1852 Sajókazinc Czékus, Vay, Kemény családok bányái, melyek saját használatra termel-nek szenet.
1881 Barcika – Ormos puszta Elkészült az 1000 mm-es nyomtávú vasút 10,1 km hosszban, amely a bányászatra nagy hatással bírt, kimondottan ezért épült!
1894 Sajókazinc Lichtschein testvérek bányái.
1894 Sajókazinc Kazinci Kőszénbánya Rt (Szalkai Emil, Szalkai Sándor, dr. Hollander Gusztáv), Anna, Emil, Zsófia tárók a Herbolya völgyben, Ilona táró (Lökös völgy) nyitása.
1894 Barcika A MÁK szénbányászati jogokat szerzett, kutatóakna a régi temető mellett.
1896 Sajókazinc Az Anna és Emil tárók feladása a terület zavartsága folytán.
1896 Sajókazinc Lichtschein testvérek bányáit eladják a Barcikai Kőszénbánya Vállalatnak (Szalkai és Társai)
1896 Sajókazinc Kazinci Kőszénbánya Rt, Sándor táró nyitása.
1896 Barcika A MÁK szénbányászati jogokat szerzett, kutatóakna a régi temető mellett, további termelés nincs, bezárták.
1897 Sajókazinc Kazinci Kőszénbánya Rt, Géza táró nyitása.
1898 Sajókazinc Kazinci Kőszénbánya Rt, újranyitják az Árpád tárót.
1910 Sajókazinc A MÁK legyűrte a sokkal tőkeszegényebb Kazinci Kőszénbánya Rt-t és beolvasztotta a Borsodi Szénbányák Rt-be, amelyben a MÁK 76 %, a volt Kazinci Kőszénbánya 24 % részesedéssel bírt.
1912 Barcika - Rudabánya A korábbi 1000 mm-es nyomtávú vasút átépül normál nyomtávra.
1917 Sajókazinc A Géza táró már csak a bányászkolónia számára termel szenet, 1921-ig.
1920 Sajókazinc Kazinci Kőszénbánya Rt, ekkor már Borsodi Szénbányák Rt, Új táró és Kis lejtősakna nyitása.
1921 Sajókazinc A Gazdasági Kőszénbánya Vállalat és a Stratum Bányaipari és Kereske-delmi Rt megalakulása.
1921 Sajókazinc A Géza tárót ismét üzembe helyezik, magasabb termelésre.
152 Az évszám néhány helyen csak hozzávetőleges értékű, mivel nem igazán lehet a pontos dátumot megállapíta-ni. Ezt adott esetben kérdőjellel jelöltük. (RZ)
1923 Sajókazinc Borsodi Szénbányák Rt, Radvánszky táró nyitása. 1945 után ebből lett a Tervtáró.
1923 Barcika
A MÁK és a Borsodi Szénbányák Rt Barcikán a Bánréve-Miskolc vasút mentén egy hőerőművet épített fel a daraszén helybeli felhasználására. 2 db. 1,6 MW-os Láng-Zoelly turbina és 1 db 3,5 MW-os BBC turbina termeli az áramot. A három kazán Burghardt rendszerű, Pluto-Stokker tüzeléssel, 390 Co/13 bar/11 tonna/óra.
10 kV-os távvezetékkel, és 70 km villamos hálózattal.
1924 Sajókazinc A Sándor táró bezárása.
1924 Sajókazinc A Géza táró termelése minimumra csökkentve.
1925 Sajókazinc Kakulyai Károly, Jolán táró, később Kakucsai táró nyitása.
1926 Sajókazinc Sándor táró bezárt.
1926 Sajókazinc A sajókazinci bányászatot ideiglenesen beszüntették.
1928 Sajókazinc Kakulyai Károly, Jolán táró, később Kakucsai táró bezárása.
1930 Barcika
A Borsodi Szénbányák Rt a barcikai erőművét fejleszti az igények miatt.
A kazánok 12 tonna/óra elégetett szén teljesítményre fokozásával, egy 5,7 MW-os Láng - Ganz turbógenerátor (BBC) beépítésével, már nemcsak a környék, hanem Eger és még 18 dél-borsodi település áramellátását is innen biztosítják.
1930 Sajókazinc A Radvánszky tárót a barcikai vasútállomással összekötő normál nyomtá-vú vasutat, keskeny nyomtávra építették át.. A vasút a Tardona patak mel-lett haladt, a korábbi nyomvonalon.
1935 Sajókazinc Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft, László II, Lili, István bányatelkek művelé-se. Cserbabós, Kelemen, György tárók.
1935 Sajókazinc Hegedűs András, Lófar tanya melletti bánya nyitása, 4 táróval.
1938 Sajókazinc Bérkövetelési sztrájk, eredménytelenül.
1940 Barcika Barcikai Kőszénbánya Vállalat bányanyitása a György táró mellett.
1945 Sajókazinc Kakucsai táró újranyitása.
1946 Berente - Sajókazinc A Gazdasági Kőszénbánya Vállalat, és a Berentei Kőszénbánya Vállalat minden működő bányájával állami kezelésbe kerül
1946 Barcika Barcikai Kőszénbánya Vállalat György táró melletti bányáját bezárja.
1947 Kazincbarcika Sajókazinc bányásztelepülés és Barcika – amelyben a kiserőmű volt az 1920-as évektől – Kazincbarcika néven összevonásra került.
1948 Kazincbarcika Államosításra került az erőmű.
1949 Kazincbarcika Billa, György és Ivánka tárók kimerültek.
1950 Tardona völgy A Radvánszky táró újranyitása Tervtáró néven. Egyúttal a 600 mm-es kisvasút korszerűsítésre került.
1950 Sajókazinc A Sajómelléki Szénbányák Nemzeti Vállalat két részre oszlott. Bükkaljai Szénbányák Nemzeti Vállalat megalakulása.
1950 Sajókazinc Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft, László II, Lili, István bányatelkek művelé-se. Cserbabós, Kelemen, György tárók bezárása?
1950 Tardona völgy Tervtáró indulása 1950 Kazincbarcika
Az államosított erőmű a Barcika Erőmű Vállalat nevet kapta. Hozzá tar-toztak a kurityáni, és egercsehi bányaerőművek, a diósgyőri nyugati erő-mű, valamint a Hernádon levő felsődobszai, gibárti, kesznyéteni vízierő-művek is.
1951 Tardona völgy Ádám völgyi lejtősakna üzembe áll.
1952 Tardona völgy
Fogadó és szénosztályozó Kazincbarcika állomáson, ahová a kisvasút szállította a szenet. Az osztályozó a Brennbergbányaáról és Pilisszentiványról leszereltekből épült fel.
1952 Tardona völgy Billa táró bezárt.
1953 Tardona völgy A kisvasút Tardonáig kihosszabbításra került a munkába járás érdekében.
1954 Tardona völgy
Szilvi akna nyitása, Tervtáró mellett a IV. telep lefejtésére. . Nevét az akkor itt dolgozó Pethő Szilveszter bányamérnökről kapta! Ő később az NME egyetemi tanára lett.
1954 Kazincbarcika A település város lett, tovább építése és bányászati központként való keze-lése elkezdődött.
1957 Kondó - Kazincbarcika A Kossuth tárói bánya, mint tanbánya megszűnt. A tanbánya a Kakucsa
1959 Sajókazinc Herbolya külfejtés megnyitása. Költségeit a kisvasút, a Tardona patak és a műút áthelyezése erősen lerontotta!
1960 Kazincbarcika Külfejtés bezárása.
1962 Tardona völgy Szilvi akna bezárása.
1962 Tardona völgy Pálszigeti légakna megnyitása.
1962 Kazincbarcika Egyesült a Barcikai és a Bükkaljai Bányaüzem.
1962 Kazincbarcika Központi Bányamentő Állomás Sajószentpéterről a Központi Szénosztá-lyozóba települt át.
1962 Kazincbarcika A „kiserőmű‖, mint csúcserőmű befejezte az üzemét. Még egy évig a Borsodi Hőerőmű tartalékaként szerepelt.
1963 Kurityán - Kazincbarcika A Sajóvölgyi Bányaüzem két részre oszlik, Szeles I, II Sajókaza, Szuha-kálló I. a Szuhavölgyi Bányaüzemhez került. Bánfalva, Nagybarca a Bükkaljai Bányaüzem része lett.
1964 Kazincbarcika A Központi Bányagépjavító megkezdte a működését.
1965 Kazincbarcika Tervtáró KWB-2 maróhengeres jövesztőgép.
1965 Kazincbarcika Pálszigeti lejtősakna üzembe került.
1965 Kazincbarcika
A Ságvári Endre Gimnázium és Szakközépiskola elkezdte a bányaelektor-lakatos szakközépiskolai képzést. Az első osztály 1969-ben érettségizett.
Még egy osztály követte 1966-1970, aztán ez a képzési forma már csak szakmunkásképzőben folytatódott.
1966 Tardona völgy
A Tervtáró-Berente kötélpálya megépült, e miatt, a Tervtáró – Kazincbar-cika kisvasút felszámolásra került. A kisvasút Tardona és Tervtáró között még sokáig üzemelt, de csak személyszállításra.
1966 Kazincbarcika Tervtárón a 3+2 típusú, keretes Dobson fejtésbiztosító berendezéssel kez-dődtek kísérletek. (KWB-2 maróhengeres jövesztéssel)
1968 Kazincbarcika Tervtárón a második 3+2 típusú, keretes Dobson fejtésbiztosító berende-zéssel felszerelt front is elindult.
1970 Kazincbarcika
A Ságvári Endre Gimnázium és Szakközépiskola befejezte a bányaelektor-lakatos szakközépiskolai képzést. Mindössze két osztályt képeztek. Az érdekelt vállalatok ekkor már nem igényelték.
1971 Kazincbarcika Tervtáró, a Dobson biztosítás pótlására, szovjet, MK-97 berendezés került üzembe.
1972 Kazincbarcika A Központi Bányagépjavító és a Központi Szénosztályozó összevonásra került.
1973 Kazincbarcika Elkezdődött a Tervtáró-Dél építése.
1974 Bánszállás-Kazincbarcika A bánszállási anyagraktár és gépjármű bázis a Központi Bányagépjavítóba költözött.
1976 Kazincbarcika Tervtárón Fletcher-Husky berendezésekkel biztosítanak.
1984 Kazincbarcika Tervtáró létszám gondok miatt tartalékba került.
1993 Kazincbarcika A Központi Bányagépjavító önálló kft lett.
1993 Kazincbarcika A Központi Bányagépjavító villamos üzemegysége önálló kft lett.
A vasúton használatban volt járművek
Hely Pályaszám Gyártás Állapot
MÁVAG gőzmozdonym 98 szerkezet
Tardona/Kazincbarcika ... Bp 2052/1912 sorsa ismeretlen C50 mozdony, belső csapágyas változat (GV 3700 sorozat) Tardona/Kazincbarcika GV 352 Éfm x/1954 sorsa ismeretlen Tardona/Kazincbarcika GV 353 Éfm x/1954 Selejt
Tardonai kisvasút teherkocsiból épített szükség személykocsija
Tardona .... ..../1...
Tardona .... ..../1 ... sorsa ismeretlen
fényképeket is sikerült felkutatni.
MÁVAG 98. szerkezetű mozdony153
Amint azt az előzőekben láttuk a Barcika – Herbolya, később Barcika – Tardona kis-vasútnak csak egy része a kakucsai vasúti szárny (tanbányai, és a kakucsai vonal), azaz nem önálló vasút! Ezt jó néhányan összekeverik.
Barcika – Tardona vasút
153 Malatinszky Sándor úr szíves közlése (Ganz Holding Múzeum)
A Kazincbarcika – Tardonai vasút, valamikor az 1960-as évek elején154
MÁVAG, 98. szerkezetű mozdony (MÁV2053/1912)155
154 A Vegyipari Automatizálási Főiskola (Kazincbarcika) öregdiákjainak honlapja
155 Mohay László fényképe
Barcika vasútállomás helyszínrajza156
A képen kiválóan látszik a Barcika – Herbolya bányavasút kiágazása, és vonalvezetése a jelenleg is létező MÁV lakótelephez viszonyítva.
156 A Miskolci Bányakapitányság iratai