A rudolftelepi bányászat előzményeit a disznóshorváti (ma Izsófalva) szénbányászatnál kell keresnünk, hiszen ebből fakadt. Ugyanígy igaz ez az ormos pusztai (Ormosbánya) szén-bányászatára is. Mindkettő abból az egyszerű tényből jött létre és lett később bányásztelepü-lés, ahogy a lefejthető szénterületeket egyre távolabb találták meg. Rudolftelep Disznóshorváttól keletre helyezkedik el, míg Ormosbánya északra.
Rudolftelep nevét Rudolf Cohacht bányavállalkozóról kapta, aki a róla elnevezett bá-nyatelket e területen bejegyeztette. 1868-1905 között a disznóshorváti bányavállalkozók több felé kerestek és találtak szenet, és nyitottak bányákat. (Tamássy Károly, Felgner Jakab, Bárdy Pál, Sárkány Kornél, Kis-Varga István, Kantner Ede) 1905-ben Sárkány Kornéltól – ekkorra ő lett a legnagyobb bányavállalkozó - a Magyar Általános Kőszénbánya Rt (MÁK) nagyrészt megszerezte az itteni szénjogokat. Bányákat nyitottak. A Disznóshorváti Kőszénbánya Betéti Társaság is létrejött és a maradék területeken kezdett bányászkodni. Az 1868-1905 közötti időszakban Disznóshorvát környezetében a következő bányákról tudunk: Ó-Remény, a Bárdy féle három bánya, Kis-Varga István bányája a Mák-patak mellett, Mátyás, Emilie, Pál bányák, Kornél táró. A szállítás ekkor, lóvontatású vasúton, a Kornél bányai rakadóhoz történt. Az Új- Remény táró, a Disznóshorváti közbirtokosság bányája (itt is említés történt 0,78 km kisvasút-ról, 14 bányakocsival), Disznóshorváti közbirtokosságnak második bányája is volt (1,2 km kisvasút, 25 bányakocsi., A MÁK tulajdonában volt a Mária táró.
1908-ra tehető, amikor a rudolfi bányatelkeken a szénbányák nyitása elkezdődött. Aztán lassan, ahogy ez már másutt is bekövetkezett a MÁK és az általa létrehozott Borsodi Szénbá-nyák Rt vette át a főszerepet. A MÁK sokat tett azért, hogy egy új, önálló bányásztelepülés jöjjön létre. A rudolfi részen a bányákhoz közel munkáslakások építését kezdték meg 1908-ban, melyekhez orvosi rendelő, iskola, tiszti lakások is tartoztak. Később ehhez kultúrházat, könyvtárat is építettek. Ez lett Rudolftelep.
1905 után a MÁK bányái nyílnak meg sorban. 1908-ban nyitották a Rudolf I. és Rudolf II. aknákat. A MÁK bányatelkei és bányái még: Éva, Ádám, Lajos, Olga, Vilmos, István, Ró-za, Gabriella, József, Laura, Henrik, Barbara.
Rudolf II. aknától 600 mm-es nyomtávú, külszíni bányavasút épült, amellyel a szenet az I. aknai rakodóra szállították. A vontatást gőzmozdonnyal végezték.
A mozdony egy MÁVAG által gyártott, 99. szerkezetű gőzmozdony volt (Bp.4758/1924). A mozdony gyártási évéből, valamint a vasútvonal üzembe állításából azonban egyértelműen következik, hogy vagy volt korábbi gyártású és típusú gőzmozdony is, vagy a vasúton egyéb vontatási megoldást alkalmaztak. A szállítójárművek valószínűleg szabványos, 0,8 m3-es bá-nyacsillék és pályakocsik lehettek.
Hely Pályaszám Gyártás Állapot
MÁVAG gőzmozdony, 99 szerkezet
Rudolftelep ... Bp 4758/1924 sorsa ismeretlen -
A Barcika – Rudabánya iparvasutat 1000 mm nyomtávról átépítették normál nyomtávra Barcika – Disznóshorvát között, 1907-re. Ez után Szuhakálló vasútállomásától normál nyom-távú iparvágány létesült Rudolftelepig, az itteni bányák kiszolgálására 1911-ben. A rudolfi vonalon csak teherszállítás történt. Az iparvágány hossza 3,5 km volt.
1939 az a dátum, amikor MÁK (Magyar Általános Kőszénbányák Rt) és a Borsodi Szénbányák Rt, elhatározta a III. lejtősakna nyitását. A külszíni bányavasúton ekkor egy ideig kötélvontatással próbálkoztak, majd dízelmozdonyos vontatást vezettek be. A mozdony típusa egyelőre nem ismeretes.
A háború után e területen is megtörténtek a bányák államosításai.
1953-ban a Keleti táró, 1963-ban pedig Rudolf III. akna is bezárt. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez volt a külszíni bányavasút vége.
A következő IV. aknát 1949-ben nyitották, már állami kezelésben. Ez lett Rudolftelep utolsó bányája, amely 1975-től összevonva, az alberttelepi I. területtel működött együtt. Ez a bánya már a normál nyomtávú iparvágányra termelt. A bányában fontos gépesítési folyama-tok zajlottak le, nem mindig sikeresen. Földalatti bányavasútján, a fővonalakon, 600 mm nyomtávolságú, felsővezetékes villamosmozdony szállítás működött, EL 5/06 mozdonyokkal, Ikarusz személyszállító kocsikkal, szabvány bányacsillékkel és pályakocsikkal.
A rendszerváltozás környéki, hányattatott szénbányászati helyzetben Rudolf IV. akna 1992-ben kivált a Borsodi Szénbányákból és önálló kft-ként folytatta működését, a 2004-es teljes ellehetetlenüléséig. Ekkor a bánya végleg bezárt. Az iparvágány is megszűnt. Ma már a rudolftelepi, csaknem 100 éves bányászatra, a szerény emlékpark utal.
Bányászati kronológia
Év Hely Téma, történés
1908 Rudolftelep Szénbányák nyitása.
1908 Rudolftelep Bányászlakások épülnek.
1909 Rudolftelep További munkáslakások, iskola, orvosi rendelő, tiszti lakások.
1920 Rudolftelep Megépült a későbbi kultúrház elődje, olvasókör, biliárd, kártyaszoba, könyvtár.
1939 Rudolf telep Rudolf Ii. akna zárása.
1939 Rudolf telep
MÁK-Borsodi Szénbányák Rt, III. lejtősakna nyitása. A szállítás először az I. aknai vasúti rakodóra 600 mm-es bányavasúton, gőzvontatással, majd diesel mozdonyok-kal.
1940 Rudolf telep Rudolf III. bánya megnyitása.
1940 Rudolf telep MÁK-Borsodi Szénbányák Rt, Keleti táró kihajtása.
1948 Rudolf telep III. akna bezárása.
1948 Rudolf telep Keleti táró zárása.
1949 Rudolf telep Rudolf IV. bánya megnyitása.
1950 Rudolftelep Rudolf IV. akna nyitása.
1953 Rudolf telep MÁK-Borsodi Szénbányák Rt, Keleti táró bezárása
1956-62 Rudolf telep Rudolf IV. akna, gépesítési kísérletek. Csak részben voltak eredményesek.
1958 Rudolftelep Fejtési acéltám acélsüveg biztosítás innen indult és gyorsan elterjedt. (Schwarz Universal, Valent támok, csuklós süveggerendák)
1961 Rudolf telep Acéltámos frontfejtés indítása.
1963 Rudolf telep Rudolf III. bánya befejezte a termelést.
1968 Rudolf telep Rudolf IV. akna Fletcher biztosítású fejtések.
1969 Rudolf telep Rudolf IV. akna az V. telepben Dobson biztosítási kísérlet, KWB-2 és KB-125Z
jövesztőgépekkel.
1969 Rudolf telep Rudolf akna háromtámos, vastagtelepi Fletcher biztosító berendezés indítása.
1975 Rudolf telep Rudolf IV. akna tartalékba kerül és befejezi a termelést. A szénterületek az Albert I és Rudolf IV. koncentrációba kerültek.
1978 Rudolf telep Pajzsbiztosítású, GS-68 kéttárcsás maróhengeres jövesztésű frontfejtések.
1979 Rudolf telep Gépi vágathajtás kezdete, F-6 géppel.
1984 Rudolf telep Már 8 darab vágathajtógéppel történik a vágatok kihajtása.
1992 Rudolftelep Rudolf akna kivált a Borsodi Szénbányákból és kft-ként önállóan folytatta működését.
2004 Rudolftelep Bánya bezárása.
A vasúton először gőzmozdonnyal történt a vontatás. A mozdony a MÁVAG által gyártott, 99. szerkezetszámú volt.145. Később dízelmozdonyos vontatásra álltak át. Ennek tí-pusát nem ismerjük. A vasút nyomtávja 600 mm-es volt.
Rudolftelep külszíni bányavasútja146
145 www.kisvasut.hu
146 www.kisvasut.hu térképe alapján
99. szerkezetű, MÁVAG mozdony147
99. szerkezetű, MÁVAG mozdony rajza148
147 Malatinszky Sándor szíves közlése (Ganz Holding Múzeum)
148 Malatinszky Sándor szíves közlése (Ganz Holding Múzeum)
A Szuhakálló – Rudolftelep normál nyomtávú iparvágány (A Kazincbarcika – Rudabánya vonalhoz kapcsolódott.)149
149 Google Earth térképe alapján