melyek csak ezek után jöttek létre. Részben Ormos puszta (Ormosbánya), részben Rudolfte-lep területekre, melyek állami kezelésben voltak. E módon végül már tehát egyértelműen há-rom település osztozott a bányászaton.
(Izsófalva) Bárdy Pál, „Ó-remény‖ bányatelken bánya nyitása.
1876 Disznóshorvát
(Izsófalva) Bárdy Pál, újabb három bányatelken bányák nyitása.
1880 Disznóshorvát
(Izsófalva) Sárkány Kornél, Cornél bánya nyitása.
1881 Disznóshorvát (Izsófalva)
Kis-Varga István, Rudolf bányatelek és bánya. Még ez évben átadta a jogokat Kantner Ede vállalkozónak.1882-ben az Andrássy Manó féle vasgyárral kötöttek szerződést (Betlér) 3000 tonna szén eladására.
1882 Disznóshorvát
(Izsófalva) Sárkány Kornél, Mátyás, Emilie, Pál nevű bányatelkek.
1884 Disznóshorvát
(Izsófalva) Sárkány Kornél, Zsigmond nevű bányatelek.
1892 Disznóshorvát
Barnaszénbánya Disznós - Horváton, Borsod megye, 2 kettős b. m., 0.780 km szállitópálva, 14 bánya kocsi. Termelés: 100,000 q barnaszén, értéke: 20,000 frt.
Tulajdonos: Disznóshorváti közbirtokosság. Bérlő: Meiseis S. Miskolcon. Gondnok-ság Disznós-Horváton; gondnok: Meisels Lajos; tisztviselő: Dobrik B. 26 munkás.
Budapesti Bányakapitányság. Bányakalauz
1892 Disznóshorvát
Barnaszénbánya Disznós-Horváton, Borsod megye, 4 b. t. (1.271,288 m2), 1,2 km szállitópálya, 25 bánya kocsi. Termelés: 149,643 q barnaszén, értéke: 23,546 frt 92.
kr. Tulajdonos: Sárkány Kornél Disznós-Horváton; gondnok: Csicskó Mihály ugyan-ott; orvos: dr. Fabry Árpád Rudobányán. 65 munkás. — Társpénztár: 59 tag ; bevétel:
488 forint 86 kr.; kiadás: 325 forint 83 kr.; vagyon: 393 forint 30 kr.
Budapesti Bányakapitányság. Bányakalauz
1908-11
Disznóshorvát (Izsófalva)
A MÁK bányatelkei és bányái, Éva, Ádám, Lajos, Olga, Vilmos, István, Róza, Gab-riella, József, Laura, Henrik, Barbara néven.
1905 Disznóshorvát
(Izsófalva) A MÁK szerez itt jelentős szénbányászati jogokat. Mária táró, 1905 Disznóshorvát
(Izsófalva)
Disznóshorváti Kőszénbánya Betéti Társaság, Czeizler Zsigmon, bányanyitás a ké-sőbbi István bánya helyén.
1910 Disznóshorvát (Izsófalva)
Rudolf bányatelek és bánya. A Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt tulajdonába került.
1911
Disznóshorvát (Izsófalva)-Ormospuszta
Államkincstár, két lejtősakna mélyítése. 1912-ben már termeltek. Iparvágány épült.
1917 Disznóshorvát
(Izsófalva) MÁK-Borsodi Szénbányák Rt, Ella akna nyitása.
1920 Disznóshorvát Hevesi-Czeisler társaság bányanyitása.
1922 Disznóshorvát Hevesi-Czeisler társaság bányája a földtani gondok miatt bezárt.
1922 Disznóshorvát Hevesi-Czeisler társaság új tárót hajtott ki. A Barcika-Rudabánya vasútból iparvá-gány leágazást is építettek.
1925 Disznóshorvát
(Izsófalva) Disznóshorváti Kőszénbánya Betéti Társaság, Czeizler Zsigmon, bánya bezárása.
1926 Disznóshorvát Grünberger Ármin, majd Disznóshorváti Barnaszénbánya Rt, lejtősakna kihajtása.
(Izsófalva) 1926 Disznóshorvát
(Izsófalva) Ella akna bezárása a szénkartell nyomására.
1932 Disznóshorvát
(Izsófalva) Disznóshorváti Kőszénbánya Betéti Társaság, István II. bánya nyitása.
1936 Disznóshorvát (Izsófalva)
Grünberger Ármin, majd Breczkó József és Társa Mákvölgyi Kőszénbánya, függőle-ges akna, a korábbi Grünberger lejtősaknától fél kilométerre. Sodronykötélpálya és még egy lejtősakna.
1942
Disznóshorvát (Izsófalva)-Ormospuszta
Ormospusztai István Kőszénbánya Kft, Zsófia bányatelki bánya nyitása.
1945 Disznóshorvát
(Izsófalva) Disznóshorváti Kőszénbánya Betéti Társaság, István II bánya bezárása.
1947
Disznóshorvát (Izsófalva)-Ormospuszta
Ormos pusztai István Kőszénbánya Kft, Zsófia bánytelki bánya állami bezárása.
1948 Disznóshorvát
(Izsófalva) Ella akna az Izsófalvai Bányaüzemhez került.
1957 Disznóshorvát
(Izsófalva) Ella akna a Szuhavölgyi Bányaüzemhez került.
1963 Disznóshorvát
(Izsófalva) Ella akna az Ormosi Bányaüzemhez került.
1977 Disznóshorvát
(Izsófalva) Ella akna bezárása.
Amint az a térképen is látszik az Izsófalvai bányászatnak két külszíni vasútja volt, me-lyek a Barcika – Rudabánya vonalra szállították a szenet, ahol az átrakásra történt.
Disznóshorváton 1917-ben nyitották az Ella nevű bányaüzemet, amelynek legfonto-sabb lejtősaknáját 1922-ben mélyítették. A bányát azonban 1926-ban a szénkartell nyomására bezárták. 1946-ban víz alá bocsátották, majd 1952-ben újra üzembe helyezték. Ezt követően egészen 1977-ig működött. Ella-akna a víztelenítés időszakában Rudolftelephez tartozott.
1954-ben az újonnan alakult Izsófalvai Bányaüzem tartozéka lett; 1957-től a Szuhavölgyi Bányaüzem egyik aknája, majd utoljára 1963-ban az Ormosi Bányaüzemhez csatolták.
Az 1952-ben végbement víztelenítés után 1953 végén indulhatott meg a munka, 1954 pedig lassú fejlődés vette kezdetét. A magasabb termelési szint, a legalább napi 1.300 tonna szénmennyiség elérése elengedhetetlenné tette az akna rekonstrukcióját.
Az üzembővítési programot Haracska Imre nehézipari miniszterhelyettes 1958. febru-ár 6-án hagyta jóvá, bfebru-ár a beruházási munkák mfebru-ár 1957. janufebru-ár 1-ével megindultak. A költsé-gek eredetileg 11, 1 millió Ft-ra rúgtak, amit 1959-ben 21,5 millió Ft-ra áraztak át. Létesít-ményjegyzék-módosítás következtében ez az összeg 39,7 millió Ft-ra emelkedett, végül az 1965 februárjában lefolytatott üzembe helyezési eljárásnál 42,8 millió Ft volt a tényleges rá-fordítás.
Az üzem kis területen helyezkedett el. 600 személyes fürdője 1963-ban épült 5 millió Ft-os költséggel. Közvetlenül a fürdőből vezetett a föld alá a személylejáró. Az üzemtéren elkészült még a műhely, a raktár, a trafóház, az akna előtt 150 tonnás beton szénbunkert emel-tek 2,8 millió Ft-ért, amelyből a 9,7 m-rel mélyebben fekvő szénpályaudvar vagonjaiba
ürítet-Disznóshorvát (Izsófalva) bányavasútjai143
1961-62-ben a D-i területet művelték, egészen a kurityáni külfejtésig. Az ÉNy-i fővo-nalból megkezdték a fejési előkészítést. 1963-ban a D-i szárny fejtését befejezték, elkészült a fürdő és a felolvasóból a lejáró. Megkezdték az ÉK-i vonalpár kihajtását, amit falazással biz-tosítottak.
Az adatok szerint az Ella-akna 1956 végéig 1.096 t szenet termelt. Ebben benne volt a Mária-táró és a Sárkány-féle bányák teljesítménye is. 1957-től 1967 végéig a bánya kiváló gazdaságosság mellett 2.664 ezer t szenet adott
A IV-es telepet ÉNy-i, illetve ÉK-i irányban is feltárták, egészen Ormos III. bányaha-tárig.
1964-ben az ÉNy-i I., II. és II. fővonal mezejében fronttal és kamrafejtéssel művelték a szénterületet Ormos I. határáig. 1965-ben visszafejtették az ÉNy-i fővonalat, és megindult a frontfejtés az É-i szárnyon is. Ezt az ún. ÉK-i fővonallal tárták fel.
Az Ella-akna bennmaradt szénvagyonát körülbelül 3.6 millió tonnára becsülik a szak-emberek.144
143 www.kisvasut.hu térképe alapján
144 Szénbányászat Izsófalván (Hadobás Sándor)
Adatok hiányában csak valószínűsíteni lehet, hogy a kétirányú bányamező külszíni bányavasútjai 600 mm-es nyomtávúak voltak – ez volt logikus, hogy átrakás nélkül lehessen a bányacsillékben a szenet továbbítani.
A vontatást valószínűleg BM-50 bányamozdonyok végezték. A szállítójárművek pedig szab-ványos bányacsillék, 0,8 m3 űrtartalommal és csillealvázra szerelt pályakocsik lehettek. Sze-mélyszállításról a külszíni vasúton nem tudunk.