A Berentén felépítendő Központi Szénosztályozó létrehozását az akkori időkben mű-ködő, mintegy 40 kisebb-nagyobb szénbánya, saját szénelőkészítésének hiányosságai indokol-ták. Meg kellett oldani a különböző tulajdonságú és fűtőértékű szenekből egységes minőségű, mind a nagyfogyasztóknak, mind a lakosságnak megfelelő minőségű szenek előállítását. A hely kijelölése a borsodi szénbányászat súlypontjában történt – tekintettel a vasúti és közúti, valamint kötélpályás szállítási lehetőségekre – és ugyanide tervezték a porszén elégetésével működő Borsodi Hőerőművet is. Ehhez a szénosztályozóról közvetlen szállítószalag juttatta át a porszenet. A kivitelezés 1951 májusában kezdődött meg és az első osztályozói egységek 1954 májusában kezdtek el dolgozni. Mindezekhez kiépült egy nagyméretű rendező pályaud-var is, amely fogadta a Putnok, Szuhakálló irányból érkező nagymennyiségű szenes vonatot, valamint az osztályozás után – szintén vagonba rakva – indította a különféle frakciójú szene-ket az ország számos pontjára. Lakossági szén minőségben a Borsodi Szénbányák érdekeltsé-ge gyakorlatilag a Dunától keletre elterülő országrészre terjedt ki! A kazánszenek különféle frakcióiban ettől szélesebb volt a kör.
A Borsodi Hőerőmű építése 1951166
A kezdeti négy osztályozói egységet hamar hatra kellett bőví-teni az igények miatt. A szénosztá-lyozóhoz vasúton érkezett szenet vagonbuktatók sora adta fel szállí-tószalagokon át. A szénosztályozó-hoz Edelény, Kazincbarcika - Terv-táró és Lyukóbánya irányából há-rom, nagyteljesítményű kötélpálya
is szenet szállított.
A Borsodi Hőerőmű építése 1951167
166 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
167 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
A szénosztályozó és az erőmű közötti szállítószalag híd építése168
Az erőmű 1955-ben169 még csak „kétkéményes”!
Szénosztályozó vágánysor fektetése 1952-53170
Nagyságrendi szemléltetés-ként az akkori 5 millió tonna/év aknaszén termelésnek a fele jutott ide vasúton. Osztályozás után a szén 60 % -a ment tovább vasúton.
(40 tonnás szenes kocsikkal szá-molva ez napi 200-300 vagon beér-kezését jelentette. Korábban ennél
168 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
169 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
170 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
lényegesen kisebb vagonokban is érkezett ide szén!)
Az átlagos értékeken túl a statisztikákból is számoltunk. Napi 11 000 tonna szén beér-kezése a jellemző, de csúcsban a szénpályaudvar és az osztályozó 20 000 tonna szenet is fo-gadott!
Szénosztályozó, vagonbuktatói vágánysor, felhordó szalagok.
Bal oldalt a Függősínpálya híd-
szerkezete. Jobbra az erőműhöz vezető szállítószalag.171
Vagonbuktatók és a lyukói (Miskolc), vala-mint a tervtárói (Kazincbarcika) függősínpályás csilleszállítás beérkező sza-kasza172
Korszerűsített buktatók173
171 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
172 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
173 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
Liebherr kirakó a sáros, vizes szenek ürítéséhez174
Osztályozott szén kibocsátás175
Osztályozott szén oldal176
174 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
175 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
176 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
Szénosztályozó177
A megnövekedett szénigé-nyek, amelyet a 60-as években be-következő, majd ezt követő soroza-tos olajválságok okoztak, a szén-osztályozó korszerűsítését, a va-gonkiszolgálás modernizálását kö-vetelték meg. Ekkor épült a beren-tei vontatási főnökség és jöttek a Ganz, M44. sorozatú dízel-villamos mozdonyok is. Ez az időpont egy-beesik a bánrévei fűtőház önállóságának és jelentőségének csökkenésével. A bánrévei és egy ideig, amíg még megvolt a kazincbarcikai fűtőház is, a berentei vontatási főnökséghez tarto-zott. Az M.44-esek felváltották a gőzmozdonyokat a berentei rendező pályaudvaron és a szénosztályozó napi kiszolgálását végezték. Munkaszüneti napokon viszont, szén-irányvonati szolgálatban, ikerkapcsolással, kiváló teljesítménnyel, az ország keleti felén sokfelé megfor-dultak.
A MÁV berentei vontatási fő-nöksége, 1964178
M44. 089179
177 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
178 id. Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
179 id. Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
sokkal itt megszűnt minden mozdonyjavítási tevékenység is. A csarnokot teherkocsi javító-ként még egy ideig használták, majd már erre sem. Később teljes lebontásra került.
A szénosztályozó az 1980-as években ismét modernizálásra került a minőségi szén-igények miatt. Megépült egy nagykapacitású, nehézszuszpenziós szénmosó, amellyel a por-szén feletti farakciókat kiváló minőségben lehetett előállítani.
1994. január 1. az a dátum, amikor a Borsodi Szénbányák megszűnt, csődeljárás miatt.
A maradék bányák Borsodi Energetikai Kft, majd AES180 Lyukóbánya (amerikai tulajdon-ban), Feketevölgy Bánya Kft, Putnok Bánya Kft, Rudolf Bánya Kft (magyar tulajdonban). Az osztályozót az AES átvette az berentei és a tiszapalkonyai erőművel együtt. Mivel az aktuális gazdaságpolitika a szenes erőműveket nem támogatta és az amerikai fejlesztéseket is megaka-dályozta (korszerű, cirko-fluidágyas égetésű kazánok, környezetbarát működés) ezért azok kivonultak hazánkból. A három hazai tulajdonú borsodi bányát is fel kellett számolni. Az erőművet még megpróbálták fával, külföldi szénnel és még ki tudja, mivel fűteni, üzemeltetni, de ez már alapvetően semmin sem változtatott. Most már a lebontására vár.
Ezekkel párhuzamosan került sor a szénosztályozó, a vasútrendszere, a kapcsolódó rendező pályaudvar, valamint az iparvágányok megszűntetésére és elbontására.
A térség bányászatának, kohászatának (Rudabánya, Ózd, Diósgyőr, Sajókeresztúr), gépiparának (Diósgyőr) teljes megszűnése a MÁV vonalakat is alapjaiban rengette meg. A valamikori BVK (Borsodi Vegyi Kombinát, BorsodChem Rt) több tulajdonosváltás, termék-szerkezet átalakítás, jelentős létszámleépítés után most éppen kínai tulajdonban van. A nagy volumenű vasúti szállításainak egy jelentős része a műtrágya gyártás leállításával, a maradó és az új termékek közúton, kamionokkal való szállítása okán szintén erősen csökkentette a MÁV szállítási részesedését. Ugyanez a helyzet a volt Észak-magyarországi Vegyiművekkel is (Sa-jóbábony) is.
Ebből eredően iparvágányokat, de MÁV vonalakat is fel kellett számolni (Kazincbar-cika – Rudabánya, Putnok – meghiúsították, ezért a cég kivonult az országból. Ez mind a borsodi szénbányászat maradékának ellehetetlenü-lését eredményezte, mind pedig az erőmű sorsát is megpecsételte.
181 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
A berentei rendező pályaudvar helye, a nagy semmi…182
182 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye