Ózdot, az ózdi vasgyárat 10… 15 km sugarú körben övező bányákat egy csoportba szoktuk sorolni. Ez nem csupán a földtani - földrajzi elhelyezésük miatt van így, hanem azért, mert ezek gazdasági középpontjában is az ózdi vasgyártás állt.
Ezt az előző fejezetben már bemutattuk és azt is, hogy a kezdetekben a gyár szénellá-tását az Ózd – Borsodnádasd térség bányái biztosították.
Ahogy azonban leművelték a már meglévő bányákat az utolsó nagy bányaépítésre Ózd környékén - a somsályfői bányamező folytatásában levő - Farkalyukon került sor az 1910-es években. A létszámot nagyrészt a bánszállásiak biztosították, ahol szintén kimerültek a jelen-tősebb szénkészletek. A szénterület Sajóvárkony, Csokvaomány, Csernely és Sáta területeire is kiterjedt. A szén a völgy talpszintjétől magasabban helyezkedett el, ezért kiválóan megfelelt táróművelésre. A Fűtőértéke is nagyon jó volt, meghaladta a 4700 kalóriát is. A szénvagyont legalább 3 millió tonnára becsülték akkor.
A bányaépítés 1913-ban kezdődött a Fő táró kihajtásával (később Gyürky táró), amely 1.4 km után érte el a szenet, 1914.április 4-én, a felső telepben.
A farkaslyuki szénbányászat kronológiája
Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Szénbányászat megindulá-sa, három tárót hajtottak ki, köztük a fő tárót, amely később Gyürky táró. 1920-id még 7 tárót hajtanak ki. Az ózdi gyár fo-gaskerekű vasútját kihosszabbították a bányáig.
1917 Farkaslyuk Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. A III, és IV. tárók kimerül-tek.
1923 Farkaslyuk Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. A X. táró kimerült.
1925 Farkaslyuk Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. A IX. táró is kimerült.
1931 Farkaslyuk Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. A VI, és VII. tárók kime-rültek.
1943 Farkaslyuk Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Az I. táró kimerült.
1948 Farkaslyuk A VIII. táró is kimerült, maradt a Gyürki táró, majd később a
1966 Farkaslyuk XI. táró bezárása.
1971 Farkaslyuk Új szénosztályozó üzembe állása.
1971 Farkaslyuk A Center MÁV vasútállomási szénátrakó berendezés üzembe állása.
1972 Somsály Szénbányászat megszűnése, a főtáró bezárásával., de ez már a farkaslyuki üzem részeként.
1985 Ózd Farkaslyuk egyaknás bányaüzem lett.
1986 Farkaslyuk Megszűnik, mint önálló üzem. A bánya Putnok Bányához kapcso-lódik. A visszafejtés elkezdődött. az arra alkalmas területeken.
1990 Farkaslyuk A bánya bezárása. Ezzel Farkaslyukon megszűnt a szénbányászat.
76 Az évszám néhány helyen csak hozzávetőleges értékű, mivel nem igazán lehet a pontos dátumot megállapíta-ni. Ezt adott esetben kérdőjellel jelöltük. (RZ)
kihajtása után. A II. tárót terve-zett értékeket. 1920-ig összesen tíz tárót műveltek. A Fő táró neve ekkortól Gyürky77 táró.
április 30-án Puszta-Berkin, Nógrád megyében született. Középiskoláit részben, mint magántanuló, részben, mint nyilvános tanuló végezte Léván, Esztergomban és Körmöcbányán a hol 1877-ben érettségi vizsgálatot is tett. A selmecbányai bányászati akadémiát 1877—1880 években végezte. Végzés után 1880—1881-ben Aknasugatagon gyakornok, 1881-1882-ben önkéntes vártüzér, 1882-1883-ban gyakornok Selmecbányán, a Fe-renc-József aknán. A bányászati szakállamvizsgát 1883. évben tette le. Az 1883-1884. években tanársegédi mi-nőségben működött Litschauer Lajos, majd Gretzmacher Gyula s végül Cséti Ottó, néhai akadémiai tanárok oldalán. 1884. évben a magánbányászat szolgálatába állott és először a Felső magyarországi bányapolgárságnál Szalánkon (most Szlovinka, Szepes megye) mint üzemvezető működött.
Az 1887. év derekán, Dorogra került, Esztergom megyébe, a „Kőszénbánya- és Téglagyár Társulat Pesten‖ vál-lalat kőszénbányáihoz, ezután pedig 1892. február hó l-én a Rimamurány Salgótarjáni vasmű igazgatósághoz;
mind a két helyen, mint bányamérnök működött. 1897. évben főmérnök, 1900 évben bányaigazgató-helyettes és 1905. évben bányaigazgató lett Ózdon. 1910. március 14-én a király bányatanácsossá nevezte ki.
78 A fogaskerekű vasút felső vége (salakhányó – haldány) és Farkaslyuk között megvolt a normál nyomtávú vasút, itt hozták le a szénnel töltött vagonokat is. (RZ)
A farkaslyuki normál nyomtávú iparvágány kapcsolata a vasgyár
fogaskerekű vasútjával
Ganz bányamozdony a Gyürky táróban, személykocsival
A bánya fő szállító útvonala a Gyürky táróban levő vasút maradt. A 600 mm nyomtávú vasút a táróban a maga idejében, korát megelőzve, igen korszerű,
hiszen felsővezetékes villamosmozdonyos vontatású volt. A kezdetekben kizárólag Ganz mozdonyokkal üzemelt. A Gyürky táróban kétvágányú vasút volt fektetve, a melyek később a Bardin és az Ományi függőleges aknákig hosszabbodtak ki. A táróban levő vasút a bánya külterén kialakított rakodóra szállította ki a szenet, illetve a meddőhányóra a meddőt.
Innen vitte be az anyagokat a bányába és műszakváltáskor jelentős személyvonati for-galmat is bonyolítottak. Csak érdekesség képen említem meg – 1982-1990 között a bánya gépészeti területi főmérnöke voltam – hogy itt használtak az ország bányászatában utolsóként, ló-vontatású szállítást, a meddőhányó kiszolgálására.79
A Ganz gyár első villamos járműve az 1892-ben gyártott 6 LE teljesítményű, egyen-áramú bányamozdony volt. A farkaslyuki bányavasút mozdonyai Ganz gyártmányúak voltak, természetesen már sokkal, nagyobb teljesítménnyel. A szabvány bányacsillék 0,8 m3 és 1 m3 űrtartalmúak, ezeken kívül pályakocsikat, anyagszállító kocsikat használtak. A személyszállí-tó kocsik négytengelyes „Ikarusz‖ típusú kocsik voltak.
79 A szállítás a külszínen a meddőhányóra közel szintes vasúti pályán történt. A ló hajtója egyszer bemutatta, hogy a „Rudi‖ nevű ló mit tud! A szokásos számú csillét vontatta gond nélkül. A következő fordulóban egy csillével többet akasztottak a szerelvényhez. A ló elindult, az első síntoldás utánig– ahol kattantak a kerekek – áthúzta a szerelvényt. Ott megállt és nem volt hajlandó tovább húzni. A szerelvényt visszatolták és a plusz egy csillét leakasztották. A ló ismét elindult és gond nélkül elhúzta a vonatot. Számolta a kerekek kattogásait? Nem lehetett becsapni! (RZ)
Farkaslyuk földalatti vasútjai80
1971-ben új szénosztályozó épült Farkaslyukon, illetve a Bánréve-Ózd vasútvonal centeri állomásán egy szénátrakó berendezés települt. Ide gépkocsival hordták a szenet, amely innen a berentei központi szénosztályozóra került, vasúti vagonokban. Ennek kapcsán a
kohá-szat a fogaskerekű vasúttal kapcsolódó farkaslyuki vasútvona-lat megszűntette.
Anyagszállítás a földalat-ti vasúton
A bánya az 1990-es bányabezárá-sig 15 ,5 millió tonna, 3600-4700 kalóriás szenet termeltek ki.
80 www.kisvasút térképe alapján
Hely Pályaszám Gyártás Állapot GANZ villamos bányamozdonyok (2 tengelyes) Farkaslyuk .... ..../1... kiállítva
Ganz bányamozdony a Gyürky táróban, személykocsival
A lefalazott Gyürky táró farkaslyuki bejárata
Farkaslyuk.
Elől bal oldalt az iskola, mellette jobbra a volt bányaüzem irodaháza
Ganz bányamozdony81
81 Fotó Takács Bence. Csingervölgy Bányászati Múzeum. www.benbe.hu
Ikarusz személyszállító kocsi, előtte egy Ganz bányamozdony82
Ganz 6 tonnás bányamozdony83
82 Tóth András fényképe
83 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
Ganz 9 tonnás bányamozdony84
A Ganz mozdonyok adatai85
Jellemző Mértékegység Ganz 6 t Ganz 9 t
Tömeg t 6 9
Teljesítmény LE 2 x 20 2 x 36
Vonóerő N 8000 13600
Sebesség km/h 15 15
Nyomtáv mm 500…750 600…760
Kerékátmérő mm 600 850
Tengelytáv mm 1450 1380
Feszültség V 250-500 500
A centeri szénátrakó állomás86
84 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
85 Rónaföldi Zoltán gyűjteménye
MTI hírek 1900 – 1949 között.87 1934. november 24.
Ózd községhez tartozó Farkaslyuk bányatelepen a villamos mozdony 20 megrakott csillét vontatott a bányából. Nagymarci Pál 22 éves ózdi földmíves, mintegy 3 méterrel a mozdony előtt át akart menni a sínpályán. A fiatalember lába azonban annyira beszorult a váltósínek közé, hogy nem tudta onnan kihúzni és a mozdony térdben levágta.
Igen súlyos állapotban szállították kórházba. Megállapítás szerint a baleset miatt sen-kit sem lehet felelősségre vonni.
1936. október 20.
A MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐRSÉG SAJTÓ IRODÁJÁNAK KÖZLEMÉNYE:
Hétfőn este tíz óra tájban az Ózd melletti farkaslyuki kőszénbányába, négy négyzetmé-ter négyzetmé-területen földbeomlás történt. A bányában dolgozó Fürjes / Fejes / Béla, 35 éves, nős vá-járt, aki két gyermek apja, a föld maga alá temette. Mire kihúzták, már halott volt. A felelős-ség kérdésének megállapítására a csendőrfelelős-ség, nyomozást indított.
86 A farkaslyuki szénbányászat utolsó éveiben a szén egy része a centeri átrakóból került a berentei osztályozó-hoz, az Ózd – Bánréve – Miskolc vasútvonalon. (RZ)
87 MTI, www.arcanum.hu